A hatalmas szaturnuszi holdról, a Titánról visszasugárzott felvételek - melyeken ha a következtetések helytállóak folyékony etán táplálja az óceánokat - szinte mindenki fantáziáját beindították arról, milyen lehet az élet egy víztől eltérő folyadékban.

Egy élettelen Titán azt jelentené, hogy hiányosságok vannak a szénalapú molekulákról szerzett ismereteinkben, vélekedik Steven Benner, a Florida Egyetem kémikusa, aki szerint az organizmusok jól éreznék magukat egy szénhidrogén óceánban. Ez a lehetőség azonban nem igazán ragadta még meg az űrhivatalokat. A NASA főként olyan helyeket vizsgál, melyről feltételezik a folyékony víz jelenlétét, legyen az most vagy valamikor a múltban. Jó példa erre a Mars, melynek felszínét látszólag ősi folyók alakítgatták, valamint a Jupiter jeges holdjára, az Európára irányuló jövőbeli küldetés, utóbbiról azt feltételezik, hogy egy óceánnyi víz húzódik a jeges felszíne alatt.

Ebben persze van logika - legalábbis a Föld ezt sugallja - hiszen bolygónkon mindenhol található élet, ahol van némi víz és valamilyen energiaforrás. Pontosan ez teszi pesszimistává a tudósokat a Titánnal kapcsolatban. Emlékezzünk csak Francois Raulin, az ESA tudósának szavaira: "A felszínen nincs esély az életre, mivel az túl hideg és nem található rajta folyékony víz." De vajon tényleg függ az élet a víztől, vagy csupán a földi élet alakult ki úgy, hogy alkalmazkodjon vizes otthonához?


A Titán felülnézeti, kétdimenziós képe és oldalsó látképe, referenciavonalakkal
Az általunk ismert életnek szüksége van egy folyékony oldószerre a molekulák szállításához, azonban azt senki nem mondta, hogy ennek a folyadéknak víznek kell lennie. Benner és munkatársai a fentiekkel igyekeznek bebizonyítani, hogy a víz nélküli környezetek is kielégíthetik az élethez szükséges feltételeket. A folyékony ammónia elég hasonló a vízhez, feloldja a molekulákat, beleértve a szénalapúakat is. A Földön az ammónia -33 Celsius fokon forr, azonban a Naprendszer több pontján is képes folyékony halmazállapotú maradni, példaként említhetők a Jupiter felhői. Más világok ennél különlegesebb oldószereket is képesek biztosítani. Az összes gázóriás rendelkezik légkörében sűrű, folyadékszerű hidrogénnel, a Vénusz felhőiben kénsav is található.

Azonban a Titán tűnik a legalkalmasabb helynek a víztől független élet számára. Látszólag vannak folyói és óceánjai, nyúlós felszínét pedig részben szerves molekulák alkotják. A légkörben ott van egy nitrogén tartalmú szerves elegy, az úgynevezett nitril, melyről feltételezik, hogy képes reakcióba lépni a vízjéggel, ami a szerves összetevők egy igen gazdag vegyületét hozhatja létre a lehetséges életformák számára.


Jelenlegi ismereteinket összesítő poszter - klikk a nagyobb változathoz
A folyékony szénhidrogének képesek összetett szerves reakciók fenntartására, hangsúlyozza Benner. Mitöbb a szerves kémikusok jobban kedvelik ezeket az anyagokat a víznél, ami reaktív és belezavarhat a finom kémiai folyamatokba. A földi élet eredetének egyik nagy rejtélye, hogy az első biológiai molekulák vajon miért nem szakadtak szét, amikor reakcióba léptek a vízzel. "A víz egy komoly probléma" - mondta Benner "Reaktivitásából adódóan az emberi gének csupán azért élik túl, mert folyamatosan javítják önmagukat."

Egy szénhidrogén folyadékban kialakuló életnek ezzel nem kell megküzdenie. Ezen felül az is említésre méltó, hogy számtalan kémiai reakciónak nincs szüksége vízre, ami a Földön is igaz. Ezeket enzimek katalizálják, melyek többsége tökéletesen működik olajos, víztől mentes környezetekben. Ezekből az szűrhető le, hogy a víz nem szükségszerű tényező, eltekintve attól, hogy a Földön hatalmas mennyiségekben létezik. "Ha az élet a kémiai reakciókból adódik, akkor létezhet a Titánon is. Vissza kell mennünk egy olyan leszállóegységgel, ami hetekig képes üzemelni, nem csupán percekig" - zárta le fejtegetéseit Benner.

Erre azonban még igen sokáig kell várnunk, mivel a NASA jelenleg nem rendelkezik egyetlen tervvel sem egy újabb küldetés kivitelezéséhez.