SG.hu·
Rákfaj, mely kimutathatja az idegen életet
Százmillió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok népesítették be a Földet, a jelentéktelen tőfarkú rák már akkor a tengerpartokat járta fürge lépteivel. Hamarosan ennek a primitív lénynek a vére a távoli bolygókon előforduló élet felderítésére szolgálhat.
"Az egyik ok, amiért ez a rákfaj ilyen sokáig fennmaradt, az a fejlett immunrendszere" - mondta Norman Wainwright a Massachussets állambeli Woods Hole-ban található Tengerbiológiai Laboratórium (TBL) vezető tudósa. "Ezt a rendszert remekül alkalmazhatjuk mikroba szintű élet felfedezéséhez."
Amikor ezek a páncélos ízeltlábúak megsérülnek, véreznek, és ki vannak téve az élősködőkkel teli tengervíznek, kék vérük megkeményedik, és távol tartja a fertőzéseket. A rák trükkje az enzimeiben rejlik, ami alvadást idéz elő a legtöbb baktérium sejtfalával való érintkezés hatására. Az ötvenes évek óta ezt az egyedülálló alvadási reakciót számtalan gyógyszergyár vette már igénybe a sterilizált gyógyászati eszközök és termékek tisztaságának vizsgálatához. Most a tudósok egy kézi műszerbe csomagolták a vér enzimeit, mellyel az élet jeleit tesztelhetik.
"Lehetséges, hogy a mikrobák sejtfalai más bolygókon elég hasonlóak ahhoz, hogy rajtuk is alkalmazható legyen a teszt" - mondta Wainwright. A számológép nagyságú eszközt a TBL és a Charles River Laboratórium kutatói fejlesztették ki, melyet a tőfarkú rák vérének egyedi enzimeivel töltöttek fel. A műszerek ellátásához a tudósok a rák szívéből vettek vért. Ezután elkülönítették az enzimeket a vérből, kivonták, majd szárazra fagyasztották és elhelyezték a műszerben. Az enzimek sárgává válnak, amikor mikrobával érintkeznek.
"Minél sárgább a minta, annál több mikrobát találtunk" - magyarázta Wainwright.
A Föld egyik legősibb lényének vére nem tűnik különösebben high-tech alkalmazásnak, azonban a teszt egy kulcsfontosságú előnyt mindenképpen hordoz a többi eljárással szemben - ez a gyorsaság. A műszer alkalmazható például egy űrhajó átvizsgálásához, hogy megbizonyosodjanak róla, nem hordoz földi mikrobákat, mielőtt elindulna a világűrbe, vagy egy másik bolygóra. A műszer 15 percen belül képes eredménnyel szolgálni, míg más tesztek eredményei, melyek arra várnak, hogy a kitenyésztett minták normálisan fejlődnek-e általában legalább három napot vesznek igénybe. Wainwright már egy mikrogravitációs repülést is végrehajtott a műszerrel, ami a korlátozott gravitációjú közegben is remekül működött.
Az utolsó alkalom, hogy egy űrszonda közvetlenül kutatott az élet jelei után a NASA Viking 1 és 2 szondái fedélzetén zajlott le a hetvenes években. Ekkor egyik szonda kísérletei sem mutatták ki az élet jelenlétét. A mostani két NASA szonda főként a víz után fog kutatni, míg a brit Beagle 2 a metán jeleit kutatja, az aktív élet névjegyét. A NASA vezetői szerint a 2004-ben leszálló két marsjáró fogja kikövezni az utat a jövő Mars szondái számára, melyek megkezdik a bolygón az élet felkutatását. Wainwright ezen űrszondák egyikére szeretné elhelyezni műszerét.
"Az olyan életet, amit nem ismerünk nem könnyű felfedezni. Nehéz olyasvalamit azonosítani, amiről nem tudjuk pontosan mi is az" - mondta Jason Dworkin a NASA Goddard Űrrepülő Központjának asztrobiológusa. "Ezért az új teszteket mindig szívesen fogadjuk."
A tőfarkú rák vitathatatlanul szívós lény, nem véletlenül élte túl az evolúció évmillióit. A rák képes egy éven át élelem nélkül élni és egészen extrém hőmérsékleteket is elvisel, mégis a túlhalászás következtében számuk egyre csökken.
"Az egyik ok, amiért ez a rákfaj ilyen sokáig fennmaradt, az a fejlett immunrendszere" - mondta Norman Wainwright a Massachussets állambeli Woods Hole-ban található Tengerbiológiai Laboratórium (TBL) vezető tudósa. "Ezt a rendszert remekül alkalmazhatjuk mikroba szintű élet felfedezéséhez."
Amikor ezek a páncélos ízeltlábúak megsérülnek, véreznek, és ki vannak téve az élősködőkkel teli tengervíznek, kék vérük megkeményedik, és távol tartja a fertőzéseket. A rák trükkje az enzimeiben rejlik, ami alvadást idéz elő a legtöbb baktérium sejtfalával való érintkezés hatására. Az ötvenes évek óta ezt az egyedülálló alvadási reakciót számtalan gyógyszergyár vette már igénybe a sterilizált gyógyászati eszközök és termékek tisztaságának vizsgálatához. Most a tudósok egy kézi műszerbe csomagolták a vér enzimeit, mellyel az élet jeleit tesztelhetik.
"Lehetséges, hogy a mikrobák sejtfalai más bolygókon elég hasonlóak ahhoz, hogy rajtuk is alkalmazható legyen a teszt" - mondta Wainwright. A számológép nagyságú eszközt a TBL és a Charles River Laboratórium kutatói fejlesztették ki, melyet a tőfarkú rák vérének egyedi enzimeivel töltöttek fel. A műszerek ellátásához a tudósok a rák szívéből vettek vért. Ezután elkülönítették az enzimeket a vérből, kivonták, majd szárazra fagyasztották és elhelyezték a műszerben. Az enzimek sárgává válnak, amikor mikrobával érintkeznek.
"Minél sárgább a minta, annál több mikrobát találtunk" - magyarázta Wainwright.
A Föld egyik legősibb lényének vére nem tűnik különösebben high-tech alkalmazásnak, azonban a teszt egy kulcsfontosságú előnyt mindenképpen hordoz a többi eljárással szemben - ez a gyorsaság. A műszer alkalmazható például egy űrhajó átvizsgálásához, hogy megbizonyosodjanak róla, nem hordoz földi mikrobákat, mielőtt elindulna a világűrbe, vagy egy másik bolygóra. A műszer 15 percen belül képes eredménnyel szolgálni, míg más tesztek eredményei, melyek arra várnak, hogy a kitenyésztett minták normálisan fejlődnek-e általában legalább három napot vesznek igénybe. Wainwright már egy mikrogravitációs repülést is végrehajtott a műszerrel, ami a korlátozott gravitációjú közegben is remekül működött.
Az utolsó alkalom, hogy egy űrszonda közvetlenül kutatott az élet jelei után a NASA Viking 1 és 2 szondái fedélzetén zajlott le a hetvenes években. Ekkor egyik szonda kísérletei sem mutatták ki az élet jelenlétét. A mostani két NASA szonda főként a víz után fog kutatni, míg a brit Beagle 2 a metán jeleit kutatja, az aktív élet névjegyét. A NASA vezetői szerint a 2004-ben leszálló két marsjáró fogja kikövezni az utat a jövő Mars szondái számára, melyek megkezdik a bolygón az élet felkutatását. Wainwright ezen űrszondák egyikére szeretné elhelyezni műszerét.
"Az olyan életet, amit nem ismerünk nem könnyű felfedezni. Nehéz olyasvalamit azonosítani, amiről nem tudjuk pontosan mi is az" - mondta Jason Dworkin a NASA Goddard Űrrepülő Központjának asztrobiológusa. "Ezért az új teszteket mindig szívesen fogadjuk."
A tőfarkú rák vitathatatlanul szívós lény, nem véletlenül élte túl az evolúció évmillióit. A rák képes egy éven át élelem nélkül élni és egészen extrém hőmérsékleteket is elvisel, mégis a túlhalászás következtében számuk egyre csökken.