Ha nem vagyunk egyedül a világegyetemben, akkor vajon miért nem fogtunk egyetlen jelet sem a földönkívüli civilizációktól? Ez a régóta fennálló rejtély, melyet a kérdést először felvető fizikus, Enrico Fermi után Fermi paradoxonnak neveztek, a mai napig is egyike az intelligens idegenek léte ellen szóló legerősebb érveknek.

Két fizikus azonban érdekes megoldással állt elő. Véleményük szerint az a mód, ahogy az idegenek üzeneteiket a világűrön keresztül küldözgetik, nem csupán helyzetüket rejti el, de a hétköznapi megfigyelő számára - nagyjából ide sorolható a SETI program - még azt is lehetetlenné teszi, hogy megkülönböztesse az üzeneteket a háttérzajtól.

Első pillantásra lehetetlennek tűnhet az üzenet küldése anélkül, hogy el ne áruljuk helyzetünket. Ha egy jel - egy fotonhullám - különálló forrásból érkezik, eredete mindig megállapítható a detektornak nekiütődő fotonok visszaverődési irányának méréséből. Walter Simmons és munkatársa, Sandip Pakvasa, a Hawaii Egyetem fizikusai egy igen ravasz módszerrel rukkoltak ki.

A jeladó két részre osztja üzenetét, majd a fotonokat bolygójától ellentétes irányokba, távoli "tükrök" felé küldi. A "tükrök" átirányítják a jeleket a tervezett vevőhöz, aki összerakja az üzenetet. Az elképzelés kulcsa, hogy az üzenet nem a fotonok mintája vagy szekvenciája által van kódolva, hanem űrbeli pozíciójuk szerint.

Ha a kép elég kicsi, Heisenberg bizonytalansági alapelve szerint - ami korlátozza egy mikroszkopikus részecskéről valaha is megtudható információt - a fotonok pozíciójának mérése lehetetlenné teszi, hogy pontos információt kapjunk az irányról, mely felől haladnak. Így ha felfedezzük is az üzenetet, lehetetlen megállapítani a két sugár eredetét.

Sem az üzenet címzettje, sem az, aki megpróbálja lehallgatni, nem képes beazonosítani a küldő bolygó helyét. Mitöbb maga az üzenet is csak rendkívül kifinomult technológiával fedezhető fel. Ahhoz, hogy összekombináljuk a sugarakat, és újraalkossuk az üzenetet, rendkívül pontosan meg kell határozni a fotonok érkezési idejét, hogy a küldő által szétválasztott fotonpárokat azonosítani lehessen.

"Ezek a fotonok megkülönböztethetőek a Nap fotonjaitól, mivel érkezésük időben rendkívül közel esik egymáshoz" - mondta Simmons. "Ám a hozzánk hasonló hallgatózók nem igen ismerik fel ezeket, és csupán a hátteret látjuk".
"A felvetés felettébb szellemes" - mondta Johnatan Rosner, az Enrico Fermi Intézet fizikusa, bár szerinte elég nehéz lenne megmondani, vajon a módszer működik-e a gyakorlatban. Paul Shuch, a SETI League igazgatója hangsúlyozta, hogy a küldő álcázása rendkívül hasznos lenne a biztonságos katonai kommunikációban itt a Földön.
"Néhány évtizeden belül, amikor a titkosítást feloldják, elképzelhető hogy találkozunk egy ilyen technikával, melyet talán már most is alkalmaznak a gyakorlatban".