SG.hu
Az USA versenyben van Kínával, hogy embereket juttasson a Holdra
Kína nemrég negyedszerre juttatott fel személyzet nélküli űrhajót a Holdra, de Bill Nelson, a NASA vezetője szerint az Egyesült Államok néhány éven belül űrhajósokat küld oda.
Nemrég egy újabb kínai űrhajó ért talajt a Hold felszínén, ezúttal azért, hogy mintákat vegyen a Hold túlsó oldaláról. Bill Nelson, a NASA igazgatója gratulált az országnak, amely kihívást intéz az Egyesült Államok régóta fennálló űrbeli dominanciájához és elmondta, hogy lenyűgözte a negyedik sikeres holdraszállás. "A kínaiakkal űrversenyben vagyunk, és nagyon jók" - mondta. "Különösen az elmúlt 10 évben nagyon sok sikert értek el. Általában azt mondják, amit gondolnak, és azt hajtják végre, amit mondanak".
Nelson szerint azonban Kína számos űrbeli eredménye ellenére - amelyek közé tartozik az alacsony Föld körüli pályán lévő űrállomás és a 2021-ben a Marsra érkezett rover - az Egyesült Államok továbbra is a fő riválisát megelőzve halad az űrhajósok Holdra való visszatérésének útján. A NASA azt tervezi, hogy egy napon tartós jelenlétet épít ki a Naprendszer legkurrensebb ingatlanán: a Hold déli pólusán. E cél elérésének egyik legfontosabb lépéseként a NASA jövő év végén négy űrhajóssal akarja körberepülni a Holdat, majd 2026 végén embereket leszállítani a felszínre, először az utolsó Apollo-misszió, 1972 óta.
A Csang'e-6 modul ma ért földet Belső-Mongólia füves területén
Ez a menetrend azonban már most többször csúszott technikai kihívások miatt, többek között azért, hogy meg tudják oldani az űrhajósokat a Hold közelébe és onnan vissza repítő kapszula hőpajzsával kapcsolatos problémákat. A NASA Orion űrhajójának hőpajzsa egy 2022-es Hold körüli tesztrepülés során - amelynek során senki sem tartózkodott a fedélzeten - a NASA főfelügyelőjének tavasszal kiadott jelentése szerint több mint 100 helyen "a várttól eltérően kopott el", miközben a légkörbe zuhant. Egyes helyeken darabok szakadtak le, hatalmas hegeket hagyva az anyagon. "Ha ugyanez a probléma egy jövőbeni Artemis-küldetések során is előfordulna, az a jármű vagy a személyzet elvesztéséhez vezethetne" - állapította meg a jelentés.
A NASA terve az emberek visszatérésére a felszínre bonyolult, hiszen az Orionnak a Hold körüli pályára kell juttatnia őket, majd egy külön űrhajó - a SpaceX Starshipje - kell őket a Hold felszínére szállítsa. A Starship ezután visszarepítené az űrhajósokat, hogy a Hold körüli pályán találkozzon az Orionnal a Földre való visszatéréshez. Mivel a Starship fontos szerepe a felszínen való leszállás, a NASA nagy figyelemmel kíséri a fejlesztését. A SpaceX nemrégiben hajtotta végre a valaha épített legnagyobb és legerősebb jármű negyedik tesztrepülését, amellyel a vállalat szerint nagyrészt sikeres volt,, ami lehetővé teszi a gyors továbbfejlesztést. Nelson szerint "mindez jó mutatója" annak, hogy a NASA képes lesz Kínát megelőzve eljutni a Holdra. Elon Musk cégének azonban még be kell bizonyítania, hogy a járművet a Föld körüli pályán tankerűrhajók flottája képes feltölteni, embereket biztonságosan szállítani, valamint puhán leszállni a Holdra - mindezek rendkívül ambiciózus, bonyolult feladatok, amelyek megvalósítása éveket vehet igénybe.
Mind az Egyesült Államok, mind Kína végső célja, hogy a Hold déli pólusánál állomást létesítsen, ahol az állandóan árnyékban lévő kráterekben jég formájában víz található. A víz nemcsak az élet fenntartásához létfontosságú, hanem alkotóelemei, az oxigén és a hidrogén rakétahajtóanyagként is felhasználható, ami lehetővé teszi a Naprendszer további felfedezését. Nelson szerint az USA és Kína közötti versengés ellenére a két országnak meg kell találnia a módját, hogy együtt tudjanak létezni a Holdon és a Hold körül. A két ország űrprogramját az űrben rejlő veszélyek is összekötik - mondta.
Ők lesznek az Artemis legénysége
Bill Nelson, a NASA igazgatója először beszélt arról a fenyegetésről, miszerint Oroszország olyan nukleáris fegyvert fejleszt, amelyet a Föld körüli pályán műholdak megsemmisítésére és a kulcsfontosságú amerikai nemzetbiztonsági infrastruktúra megbénítására lehetne használni. Oroszország tagadja, hogy nukleáris fegyvert szándékozna bevetni az űrben. Nelson szerint ennek aggasztania kellene minden olyan nemzetet, amelynek eszközei vannak az űrben, különösen Kínát, amely nemcsak egyre több olyan űreszközt üzemeltet, amelyeket egy nukleáris robbanás működésképtelenné tehetne, hanem egy legénységgel ellátott űrállomást is.
"Minden nemzetnek aggódnia kell amiatt, hogy Oroszország esetleg nukleáris fegyvert kíván pályára állítani. Egy ilyen képesség veszélyt jelenthet a világ minden országa és vállalata által üzemeltetett műholdakra, valamint a létfontosságú kommunikációs, tudományos, meteorológiai, mezőgazdasági, kereskedelmi és nemzetbiztonsági szolgáltatásokra, amelyektől mindannyian függünk". Hozzátette, hogy "ez egy lehetőség a kínai kormány számára is, hiszen a kínai űrhajósokat és az űrállomásukat veszélyeztetné egy orosz atombomba bevetése az űrben. Érdekükben áll, hogy Oroszország ne helyezzen el nukleáris fegyvereket, tehát kihasználhatnák az Oroszországgal szembeni pozíciójukat és a kínai elnök, Xi Jinping és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kapcsolatot, hogy arra ösztönözzék az oroszokat, hogy gondolják ezt újra."
Egy nukleáris fegyver Föld körüli pályára állítása az 1967-es világűrről szóló szerződés megsértését jelentené. És mivel Kína és Oroszország továbbra is rivalizál az Egyesült Államokkal az űrben, a NASA és az amerikai Külügyminisztérium igyekszik egy növekvő nemzetközi koalíció élére állni, amely talán a legjelentősebb nemzetközi űrpolitikai erőfeszítés az 1967-es szerződés óta. Annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak Kína űrprogramjára - amelyet sok kritika ér, mivel titokban és a hadsereg egyik karjaként működik - az egyezményt aláíró felek vállalják, hogy betartják az elfogadott viselkedési normákat az űrben, valamint a Holdon és a Hold körül. Az országoknak meg kellene osztaniuk egymással a tudományos felfedezéseket, és részletezniük kellene, hogy hol és mit csinálnak a Hold felszínén.
De a NASA holdi kampánya is folytatódik. Az űrügynökség reméli, hogy idén kereskedelmi partnere, a houstoni Intuitive Machines cég leszállítja második személyzet nélküli űrhajóját a Holdra, amelyet a következő években további magánfejlesztésű leszállóegységek követnek majd. Az év elején az ő űrhajójuk volt az első kereskedelmi jármű, amely leszállt a Holdra, és az első amerikai űreszköz, amely az Apollo-korszak óta puhán landolt.
Ám hiába beszél a NASA vezetője a Kínával folytatott űrversenyről, a 2025-ben a Hold megkerülésére tervezett Artemis küldetésen részt vevő űrhajósok nem egészen így látják a dolgot. A repülés parancsnoka, Reid Wiseman NASA-asztronauta azt mondta: "Nem érezzük, hogy ez egy verseny lenne. Úgy érezzük, hogy ez a helyes irány a felfedezéshez, és ebbe az irányba tartunk". Hozzátette: "De mint amerikai, érzem, hogy egyre nagyobb a nyomás".
Nemrég egy újabb kínai űrhajó ért talajt a Hold felszínén, ezúttal azért, hogy mintákat vegyen a Hold túlsó oldaláról. Bill Nelson, a NASA igazgatója gratulált az országnak, amely kihívást intéz az Egyesült Államok régóta fennálló űrbeli dominanciájához és elmondta, hogy lenyűgözte a negyedik sikeres holdraszállás. "A kínaiakkal űrversenyben vagyunk, és nagyon jók" - mondta. "Különösen az elmúlt 10 évben nagyon sok sikert értek el. Általában azt mondják, amit gondolnak, és azt hajtják végre, amit mondanak".
Nelson szerint azonban Kína számos űrbeli eredménye ellenére - amelyek közé tartozik az alacsony Föld körüli pályán lévő űrállomás és a 2021-ben a Marsra érkezett rover - az Egyesült Államok továbbra is a fő riválisát megelőzve halad az űrhajósok Holdra való visszatérésének útján. A NASA azt tervezi, hogy egy napon tartós jelenlétet épít ki a Naprendszer legkurrensebb ingatlanán: a Hold déli pólusán. E cél elérésének egyik legfontosabb lépéseként a NASA jövő év végén négy űrhajóssal akarja körberepülni a Holdat, majd 2026 végén embereket leszállítani a felszínre, először az utolsó Apollo-misszió, 1972 óta.
A Csang'e-6 modul ma ért földet Belső-Mongólia füves területén
Ez a menetrend azonban már most többször csúszott technikai kihívások miatt, többek között azért, hogy meg tudják oldani az űrhajósokat a Hold közelébe és onnan vissza repítő kapszula hőpajzsával kapcsolatos problémákat. A NASA Orion űrhajójának hőpajzsa egy 2022-es Hold körüli tesztrepülés során - amelynek során senki sem tartózkodott a fedélzeten - a NASA főfelügyelőjének tavasszal kiadott jelentése szerint több mint 100 helyen "a várttól eltérően kopott el", miközben a légkörbe zuhant. Egyes helyeken darabok szakadtak le, hatalmas hegeket hagyva az anyagon. "Ha ugyanez a probléma egy jövőbeni Artemis-küldetések során is előfordulna, az a jármű vagy a személyzet elvesztéséhez vezethetne" - állapította meg a jelentés.
A NASA terve az emberek visszatérésére a felszínre bonyolult, hiszen az Orionnak a Hold körüli pályára kell juttatnia őket, majd egy külön űrhajó - a SpaceX Starshipje - kell őket a Hold felszínére szállítsa. A Starship ezután visszarepítené az űrhajósokat, hogy a Hold körüli pályán találkozzon az Orionnal a Földre való visszatéréshez. Mivel a Starship fontos szerepe a felszínen való leszállás, a NASA nagy figyelemmel kíséri a fejlesztését. A SpaceX nemrégiben hajtotta végre a valaha épített legnagyobb és legerősebb jármű negyedik tesztrepülését, amellyel a vállalat szerint nagyrészt sikeres volt,, ami lehetővé teszi a gyors továbbfejlesztést. Nelson szerint "mindez jó mutatója" annak, hogy a NASA képes lesz Kínát megelőzve eljutni a Holdra. Elon Musk cégének azonban még be kell bizonyítania, hogy a járművet a Föld körüli pályán tankerűrhajók flottája képes feltölteni, embereket biztonságosan szállítani, valamint puhán leszállni a Holdra - mindezek rendkívül ambiciózus, bonyolult feladatok, amelyek megvalósítása éveket vehet igénybe.
Mind az Egyesült Államok, mind Kína végső célja, hogy a Hold déli pólusánál állomást létesítsen, ahol az állandóan árnyékban lévő kráterekben jég formájában víz található. A víz nemcsak az élet fenntartásához létfontosságú, hanem alkotóelemei, az oxigén és a hidrogén rakétahajtóanyagként is felhasználható, ami lehetővé teszi a Naprendszer további felfedezését. Nelson szerint az USA és Kína közötti versengés ellenére a két országnak meg kell találnia a módját, hogy együtt tudjanak létezni a Holdon és a Hold körül. A két ország űrprogramját az űrben rejlő veszélyek is összekötik - mondta.
Ők lesznek az Artemis legénysége
Bill Nelson, a NASA igazgatója először beszélt arról a fenyegetésről, miszerint Oroszország olyan nukleáris fegyvert fejleszt, amelyet a Föld körüli pályán műholdak megsemmisítésére és a kulcsfontosságú amerikai nemzetbiztonsági infrastruktúra megbénítására lehetne használni. Oroszország tagadja, hogy nukleáris fegyvert szándékozna bevetni az űrben. Nelson szerint ennek aggasztania kellene minden olyan nemzetet, amelynek eszközei vannak az űrben, különösen Kínát, amely nemcsak egyre több olyan űreszközt üzemeltet, amelyeket egy nukleáris robbanás működésképtelenné tehetne, hanem egy legénységgel ellátott űrállomást is.
"Minden nemzetnek aggódnia kell amiatt, hogy Oroszország esetleg nukleáris fegyvert kíván pályára állítani. Egy ilyen képesség veszélyt jelenthet a világ minden országa és vállalata által üzemeltetett műholdakra, valamint a létfontosságú kommunikációs, tudományos, meteorológiai, mezőgazdasági, kereskedelmi és nemzetbiztonsági szolgáltatásokra, amelyektől mindannyian függünk". Hozzátette, hogy "ez egy lehetőség a kínai kormány számára is, hiszen a kínai űrhajósokat és az űrállomásukat veszélyeztetné egy orosz atombomba bevetése az űrben. Érdekükben áll, hogy Oroszország ne helyezzen el nukleáris fegyvereket, tehát kihasználhatnák az Oroszországgal szembeni pozíciójukat és a kínai elnök, Xi Jinping és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kapcsolatot, hogy arra ösztönözzék az oroszokat, hogy gondolják ezt újra."
Egy nukleáris fegyver Föld körüli pályára állítása az 1967-es világűrről szóló szerződés megsértését jelentené. És mivel Kína és Oroszország továbbra is rivalizál az Egyesült Államokkal az űrben, a NASA és az amerikai Külügyminisztérium igyekszik egy növekvő nemzetközi koalíció élére állni, amely talán a legjelentősebb nemzetközi űrpolitikai erőfeszítés az 1967-es szerződés óta. Annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak Kína űrprogramjára - amelyet sok kritika ér, mivel titokban és a hadsereg egyik karjaként működik - az egyezményt aláíró felek vállalják, hogy betartják az elfogadott viselkedési normákat az űrben, valamint a Holdon és a Hold körül. Az országoknak meg kellene osztaniuk egymással a tudományos felfedezéseket, és részletezniük kellene, hogy hol és mit csinálnak a Hold felszínén.
De a NASA holdi kampánya is folytatódik. Az űrügynökség reméli, hogy idén kereskedelmi partnere, a houstoni Intuitive Machines cég leszállítja második személyzet nélküli űrhajóját a Holdra, amelyet a következő években további magánfejlesztésű leszállóegységek követnek majd. Az év elején az ő űrhajójuk volt az első kereskedelmi jármű, amely leszállt a Holdra, és az első amerikai űreszköz, amely az Apollo-korszak óta puhán landolt.
Ám hiába beszél a NASA vezetője a Kínával folytatott űrversenyről, a 2025-ben a Hold megkerülésére tervezett Artemis küldetésen részt vevő űrhajósok nem egészen így látják a dolgot. A repülés parancsnoka, Reid Wiseman NASA-asztronauta azt mondta: "Nem érezzük, hogy ez egy verseny lenne. Úgy érezzük, hogy ez a helyes irány a felfedezéshez, és ebbe az irányba tartunk". Hozzátette: "De mint amerikai, érzem, hogy egyre nagyobb a nyomás".