SG.hu
Véget ért az Odüsszeusz küldetés
A repülésirányító mérnökök kedd reggel elveszítették a kapcsolatot a kereskedelmi leszállóegységgel, és emiatt öt nap után megszakítják a missziót - közölte az űreszköz mögött álló cég, az Intuitive Machines. Egyelőre nem tudni, mennyi tudományos adat veszhet el az Odüsszeusz megrövidült élettartama miatt, amelynek a cég és legnagyobb megrendelője, a NASA korábbi tervei szerint hét-tíz napig kellett volna a Holdon tevékenykednie. Az Intuitive Machines közzétette az Odüsszeuszról az ereszkedése során készített képeket, de a felszínről még nem készültek felvételek.
Új részletek derültek ki a tesztelés közbeni problémákról és emberi hibákról, amelyek múlt csütörtökön az űreszköz lézeres távolságmérőinek repülés közbeni meghibásodásához vezettek a Hold déli pólusa közelében történő landolás előtt. Az Intuitive Machines egyik munkatársa szerint a távolságmérők elvesztése abból adódott, hogy a vállalat úgy döntött, hogy kihagyják a lézerrendszer próbaüzemét a NASA floridai Kennedy Űrközpontjában, és ezzel az Odüsszeusz repülés előtti ellenőrzése során időt és pénzt takarítanak meg. "Biztos, hogy voltak dolgok, amiket még tesztelhettünk volna, mielőtt ténylegesen kilőjük, de ezek a próbák nagyon időigényesek és nagyon költségesek" - mondta Mike Hansen, a vállalat navigációs rendszerekért felelős vezetője. "Ez egy olyan kockázat volt, amelyet vállalatként felismertünk és bevállaltunk".
A lézeres távolságmérőket arra tervezték, hogy magassági és haladási sebességi adatokat tápláljanak az Odüsszeusz autonóm navigációs rendszerébe. Pénteken az Intuitive Machines nyilvánosságra hozta, hogy ezek működésképtelenek voltak, mert a vállalat mérnökei elmulasztották a lézerek biztonsági kapcsolójának kioldását a február 15-i indítás előtt. A biztonsági zár a lőfegyverek biztonsági kapcsolójához hasonlít, és csak kézzel lehet kikapcsolni. A távolságmérő hibáját csak órákkal a végső süllyedés előtt észlelték. Ez arra kényszerítette a repülésirányítókat, hogy az Odüsszeuszt egy extra körre küldjék a Hold körül, amíg rögtönöztek egy megoldást, hogy elkerüljék a katasztrofális kényszerleszállást.
A problémát megoldó szoftveres "javítást" Hansen készítette. Elmondta, hogy a vállalatnak még meg kell határoznia, hogy a NASA által a leszállóegységen használt kísérleti rendszert alkalmazó, a NASA által biztosított navigációs megoldás szerepet játszhatott-e az űreszköz oldalirányú landolásában. A vállalat a pénteki, a leszállás utáni első sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a végső süllyedés során az Odüsszeusz hat leszálló lába közül az egyik alja fennakadt az egyenetlen holdfelszínen, emiatt felborult, és vízszintesen, egy sziklának támaszkodva állt meg. Az Intuitive Machines vezetői úgy vélik, hogy az űrhajó leszállás közbeni, a vártnál mintegy kétszer gyorsabb haladási sebessége is szerepet játszhatott a megbotlásban. Az azonban továbbra is bizonytalan, hogy az eredeti lézeres távolságmérő használata nem befolyásolta-e a helyzetet.
Mindenesetre az Odüsszeusz oldalirányú állása jelentősen korlátozta, hogy napelemeit mennyire érte napfény, ami az akkumulátorok feltöltéséhez elengedhetetlen. Ráadásul ebben a pozícióban két antennája lefelé irányult, ami akadályozta a leszállóegységgel való kommunikációt - közölte pénteken a vállalat. Az Intuitive Machines vezetői akkor azt mondták, hogy a mérnöki csapatoknak több időre van szükségük ahhoz, hogy felmérjék, milyen hatással lesz az általános küldetésre. A hétfőn online közzétett frissítésben a houstoni székhelyű vállalat azt mondta: "A repülésirányítók addig kívánnak adatokat gyűjteni, amíg a leszállóegység napelemeit még éri fény. A Föld és a Hold helyzete alapján úgy véljük, hogy a repülésirányítók kedd reggelig, azaz öt nappal a leszállás után is kommunikálni fognak az Odüsszeusszal".
A NASAnak több kutatóműszere is van a jármű fedélzetén. Ezeket a hasznos terheket úgy tervezték, hogy hét napig működjenek napenergiával, mielőtt a nap lenyugszik a sarki leszállóhely felett. A vállalat vezetői pénteken, az Odüsszeusz leszállását követő napon újságíróknak azt mondták, hogy a műszerei "legjobb esetben" kilenc-tíz napig képesek lehetnek működni.
A nem éppen ideális landolás ellenére az Odüsszeusz lett az első amerikai űrhajó, amely leszállt a Holdra azóta, hogy a NASA utolsó, legénységgel végrehajtott Apollo-missziója 1972-ben Gene Cernan és Harrison Schmitt űrhajósokat eljuttatta a Hold felszínére. Ez volt az első holdraszállás, amelyet kereskedelmi forgalomban gyártott és üzemeltetett űreszköz hajtott végre, és az első a NASA Artemis programja keretében, amelynek célja, hogy még ebben az évtizedben visszatérjenek az űrhajósok a Föld kisérőjére. Az Intuitive Machines közölte, hogy nagyjából 100 millió dollárt költött a leszállóegységre, és 118 millió dollárt kapott a NASA-tól az ügynökség kereskedelmi célú holdi teherszállítási szolgáltatási programja (CLPS) keretében, amely alacsony költségvetésű erőfeszítéseket tesz a magánvállalkozások Holdra történő repüléseinek ösztönzésére.
Új részletek derültek ki a tesztelés közbeni problémákról és emberi hibákról, amelyek múlt csütörtökön az űreszköz lézeres távolságmérőinek repülés közbeni meghibásodásához vezettek a Hold déli pólusa közelében történő landolás előtt. Az Intuitive Machines egyik munkatársa szerint a távolságmérők elvesztése abból adódott, hogy a vállalat úgy döntött, hogy kihagyják a lézerrendszer próbaüzemét a NASA floridai Kennedy Űrközpontjában, és ezzel az Odüsszeusz repülés előtti ellenőrzése során időt és pénzt takarítanak meg. "Biztos, hogy voltak dolgok, amiket még tesztelhettünk volna, mielőtt ténylegesen kilőjük, de ezek a próbák nagyon időigényesek és nagyon költségesek" - mondta Mike Hansen, a vállalat navigációs rendszerekért felelős vezetője. "Ez egy olyan kockázat volt, amelyet vállalatként felismertünk és bevállaltunk".
A lézeres távolságmérőket arra tervezték, hogy magassági és haladási sebességi adatokat tápláljanak az Odüsszeusz autonóm navigációs rendszerébe. Pénteken az Intuitive Machines nyilvánosságra hozta, hogy ezek működésképtelenek voltak, mert a vállalat mérnökei elmulasztották a lézerek biztonsági kapcsolójának kioldását a február 15-i indítás előtt. A biztonsági zár a lőfegyverek biztonsági kapcsolójához hasonlít, és csak kézzel lehet kikapcsolni. A távolságmérő hibáját csak órákkal a végső süllyedés előtt észlelték. Ez arra kényszerítette a repülésirányítókat, hogy az Odüsszeuszt egy extra körre küldjék a Hold körül, amíg rögtönöztek egy megoldást, hogy elkerüljék a katasztrofális kényszerleszállást.
A problémát megoldó szoftveres "javítást" Hansen készítette. Elmondta, hogy a vállalatnak még meg kell határoznia, hogy a NASA által a leszállóegységen használt kísérleti rendszert alkalmazó, a NASA által biztosított navigációs megoldás szerepet játszhatott-e az űreszköz oldalirányú landolásában. A vállalat a pénteki, a leszállás utáni első sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a végső süllyedés során az Odüsszeusz hat leszálló lába közül az egyik alja fennakadt az egyenetlen holdfelszínen, emiatt felborult, és vízszintesen, egy sziklának támaszkodva állt meg. Az Intuitive Machines vezetői úgy vélik, hogy az űrhajó leszállás közbeni, a vártnál mintegy kétszer gyorsabb haladási sebessége is szerepet játszhatott a megbotlásban. Az azonban továbbra is bizonytalan, hogy az eredeti lézeres távolságmérő használata nem befolyásolta-e a helyzetet.
Odysseus captured this image approximately 35 seconds after pitching over during its approach to the landing site. The camera is on the starboard aft-side of the lander in this phase. 2/5 (26FEB2024 0745 CST) pic.twitter.com/oUcjk3bCqW
— Intuitive Machines (@Int_Machines) February 26, 2024
Mindenesetre az Odüsszeusz oldalirányú állása jelentősen korlátozta, hogy napelemeit mennyire érte napfény, ami az akkumulátorok feltöltéséhez elengedhetetlen. Ráadásul ebben a pozícióban két antennája lefelé irányult, ami akadályozta a leszállóegységgel való kommunikációt - közölte pénteken a vállalat. Az Intuitive Machines vezetői akkor azt mondták, hogy a mérnöki csapatoknak több időre van szükségük ahhoz, hogy felmérjék, milyen hatással lesz az általános küldetésre. A hétfőn online közzétett frissítésben a houstoni székhelyű vállalat azt mondta: "A repülésirányítók addig kívánnak adatokat gyűjteni, amíg a leszállóegység napelemeit még éri fény. A Föld és a Hold helyzete alapján úgy véljük, hogy a repülésirányítók kedd reggelig, azaz öt nappal a leszállás után is kommunikálni fognak az Odüsszeusszal".
A NASAnak több kutatóműszere is van a jármű fedélzetén. Ezeket a hasznos terheket úgy tervezték, hogy hét napig működjenek napenergiával, mielőtt a nap lenyugszik a sarki leszállóhely felett. A vállalat vezetői pénteken, az Odüsszeusz leszállását követő napon újságíróknak azt mondták, hogy a műszerei "legjobb esetben" kilenc-tíz napig képesek lehetnek működni.
A nem éppen ideális landolás ellenére az Odüsszeusz lett az első amerikai űrhajó, amely leszállt a Holdra azóta, hogy a NASA utolsó, legénységgel végrehajtott Apollo-missziója 1972-ben Gene Cernan és Harrison Schmitt űrhajósokat eljuttatta a Hold felszínére. Ez volt az első holdraszállás, amelyet kereskedelmi forgalomban gyártott és üzemeltetett űreszköz hajtott végre, és az első a NASA Artemis programja keretében, amelynek célja, hogy még ebben az évtizedben visszatérjenek az űrhajósok a Föld kisérőjére. Az Intuitive Machines közölte, hogy nagyjából 100 millió dollárt költött a leszállóegységre, és 118 millió dollárt kapott a NASA-tól az ügynökség kereskedelmi célú holdi teherszállítási szolgáltatási programja (CLPS) keretében, amely alacsony költségvetésű erőfeszítéseket tesz a magánvállalkozások Holdra történő repüléseinek ösztönzésére.