SG.hu

"Megfizethetetlen" a NASA legújabb holdrakétája

Az amerikai űrügynökség is beismerte, amit már egyébként is mindenki tudott: az Space Launch System rakétaprogram elképesztően drága. Az amerikai közkiadásokat felügyelő számvevőszék szerint nem átláthatóak a terv valódi költségei.

A NASA magas rangú tisztviselői szerint az ügynökség űrindító rendszere - az a hatalmas rakéta, amelyet a Holdon való bázis létrehozására irányuló ambiciózus Artemis-program meghajtására terveztek - "megfizethetetlen", a költségek meghaladják azt, amit a NASA tisztviselői szerint a küldetésekhez rendelkezésre fog állni. Ez derült ki az amerikai kormány számvevőszékének friss jelentéséből. A Space Launch System kiadásait lebontó jelentés megdöbbentő módon elismeri, hogy az űrügynökség tisztviselői "a jelenlegi költségszinteken" maguk is fenntarthatatlannak tartják a rakétát. A jelentés nem nevezi meg, hogy a NASA mely tisztviselői - vagy hányan - tettek ilyen kijelentéseket. "A NASA vezetőségének hozzájárulásával az SLS-program felelősei kidolgoztak egy útitervet, amely olyan rövid és hosszú távú stratégiákat vázol fel, amelyek reményeik szerint a jövőben költségmegtakarításokat eredményeznek" - áll a jelentésben.

Az SLS rakéta áll a NASA Artemis programjának középpontjában, amelynek célja, hogy még ebben az évtizedben embereket juttasson vissza a Hold felszínére. A projekt különböző felderítő és tudományos küldetéseket is magában foglal, amelyek célja egy állandó holdi település létrehozása. Az SLS első tesztindítása, az Artemis I. elnevezésű küldetés tavaly november 16-án, több éves késedelem után indult. A küldetés látványos sikerrel zárult, és előkészítette a NASA számára az utat, hogy 2024 végén elindítsa a Holdat megkerülő, legénységgel ellátott tesztmissziót. Ezt várhatóan az Artemis III követi majd, amely az Apollo-program óta az első kísérlet arra, hogy amerikai űrhajósok visszatérjenek a Holdra.

Az Artemis I sikere azonban nem védte meg a NASA-t a program kritikusaitól. Kormányzati illetékesek - köztük az amerikai számvevőszék és a NASA főfelügyelője - 2014-ig visszanyúló jelentéseikben többször is bírálták az űrügynökség SLS-programját. A kritikák nagy része a szerződéskötési kérdésekre összpontosított, például az SLS-program vállalkozóinak költségtúllépéseire. A megfigyelők átláthatósággal kapcsolatos problémákról is beszámoltak, mondván, hogy a NASA nem adott teljes költségbecslést az Artemis tervezett indításairól és nem tett eleget annak érdekében, hogy megpróbálja részletezni a program folyamatban lévő kiadásait. Az ellenőrzési hivatal komoly aggodalmának adott hangot a NASA azon döntése miatt, hogy nem mérik az SLS rakétaelemek, köztük a jövőbeli indításokhoz szükséges magfokozatok és rakétahajtóművek gyártási költségeit. Ehelyett a NASA azt közölte a jelentés szerzőivel, hogy "az SLS-program gyártási költségeit és megfizethetőségét az ötéves gyártási és üzemeltetési költségbecslésen keresztül tervezi nyomon követni".


A jelentés szerint azonban ezek "gyenge eszközök" az SLS rakétaprogram költségeinek meghatározásához, és megnehezítik az adófizetők számára a NASA és vállalkozói teljesítményének időbeli mérését. A jelentés a NASA nagy költségvetésű rakétaprogramjának jövőbeli hardverfejlesztési költségeivel kapcsolatos aggodalmakra is hivatkozik, beleértve a felderítő felső fokozatot is. A NASA költségbecsléseivel az is probléma, hogy a jelek szerint nem számolnak az Artemis küldetések késésével. Ugyan 2024 az Artemis II küldetés céldátuma, de valószínűbb, hogy a Hold körüli, legénységgel végrehajtott repülés legkorábban 2025-ben indul. Az Artemis III legénységgel történő leszállása valószínűleg legalább 2026-ra csúszik, ha nem többre, és további késésekkel is számolni kell. "Néhány NASA-tisztviselő azt mondta nekünk, hogy az Artemis küldetés dátumait érintő változások nem befolyásolhatják az SLS program költségbecslését" - áll a jelentésben. "Más tisztviselők megjegyezték, hogy a program költségbecslése várhatóan növekedne az Artemis IV küldetés késésének figyelembevételével, amely 2026-ról 2028-ra tolódott".

Bár a NASA mindenképpen elismerést érdemel, hogy beszélt az SLS rakéta túlzott költségeiről - erre a tényre a kritikusok már több mint egy évtizede rámutattak, de a NASA tisztviselői és a kongresszusi vezetők nagyrészt figyelmen kívül hagyták -, egyáltalán nem egyértelmű, hogy képesek lesznek-e kordában tartani azokat. A NASA például nemrégiben közölte, hogy az SLS rakéta főhajtóműveinek elsődleges beszállítójával, az Aerojettel együttműködve azon dolgozik, hogy az évtized végére 30 százalékkal, 70,5 millió dollárra csökkentse az egyes hajtóművek árát. A NASA főfelügyelője, Paul Martin szerint azonban ez az állítás kétséges. Martin szerint az új RS-25 hajtóművek tervezett megtakarításának kiszámításakor a NASA és az Aerojet csak az anyagokat, a mérnöki támogatást és a munkaerőköltségeket vette figyelembe, míg a projektmenedzsmentet és a rezsiköltségeket nem.

És még 70,5 millió dollárért is nagyon-nagyon messze vannak ezek a hajtóművek attól, hogy megfizethetőek legyenek a nagy teljesítményű rakétahajtóművek meglévő amerikai kereskedelmi piacához képest. A Blue Origin egy hasonló teljesítményű és méretű hajtóművet, a BE-4-et kevesebb mint 20 millió dollárért gyárt. A SpaceX pedig a hasonlóan nagy teljesítményű Raptor rakétamotor költségeit még alacsonyabbra, hajtóművenként kevesebb mint 1 millió dollárra igyekszik szorítani. A NASA az SLS rakéta fejlesztésére már elköltött közel 12 milliárd dolláron felül több mint 11 milliárd dollárt kért legutóbbi költségvetési kérelmében a program finanszírozására a következő négy évre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #7
    Az űrkutatás adott országban, konkrétan az USA-ban is volt hogy olyan presztizs projekt volt, amibe számolatlanul öntötték a pénzt, mert ott is pont ez történt 1967-ig. A korszakhatárt jelezte az Apollo-1 katasztrófája, ami az ilyen korlát nélküli forrással működő rendszernek, a szinte erkölcsi alapon kialakuló degradálódó munkakultúrájának is a következménye volt.
    Nyilván sok intézkedést hoztak a katasztrófa után, azonban a javuló munkakultúrához valszeg hozzájárult az is, hogy ekkortól esett vissza látványosan a NASA költségvetése, ami által valszeg nem csak a költségvetési fegyelem, hanem egyéb munka, de akár tervezési szemlélet is átalakult.
    A költségvetés csökkentésének azonban nem az volt az oka, mert a NASA nyilvánvalóan egy rosszul működő szervezet volt, amit ezzel szankcionáltak. Hanem hogy az elhúzódó vietnámi-háború további forrásokat igényelt, amit más ágazatokból kellett elvonni, valamint az USA és a SZU ekkor írta alá a világűregyezményt. Ergo ettől kezdve nem tekintették lehetséges háborús hadszíntérnek az űrt, vagyis minden olyan fejlesztést, ami ezt szolgálta volna gyak leállítottak. 'Mondhatni 86-ig a Challanger katasztrófájáig a NASA, legalábbis kívülről egész korrektűl működő szervezetnek tűnt, mert akkoriban viszont a Csillagháborús projektek kaptak viszonylag nagy forrásokat és egyúttal a közfigyelem középpontjába kerülő NASAnál egyre inkább megjelent a szakmai döntéseket felülíró erős politikai befolyás.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2023.09.20. 11:15:15
  • Sequoyah #6
    Korrupcio az az, amikor a hatalommal rendelkezo zsebebe vandorol a penz. A tulzott adminisztracio az nem ide tartozik.

    A Kinai/Orosz korrupcio az hirhedten magas, nem hasonlo az USA/EU korrupciohoz.

    "lehet látni, hogy egy központosítottabb, állami alapokon nyugvó vezetés mellett kevesebből és/vagy hatékonyabban is lehet űrkutatni" Ennek pont az ellentete az igaz, amire az USA a legjobb pelda, ahol magancegek SOKKAL hatekonyabbak, mint a kozpontositott allami vezetes. Az allami vezetes projectek eseten sosem volt hatekonyabb, csak azert letezik, mert egyes esetekben a magan-szektor egyaltalan nem kinal megoldast, mert a megterules evtizedekben merheto.
  • Kotomicuki #5
    Ill. lehet látni, hogy egy központosítottabb, állami alapokon nyugvó vezetés mellett kevesebből és/vagy hatékonyabban is lehet űrkutatni - pl. Kína esetében (az Oroszokat most a háború téríti el ettől) - , amíg a korrupció mértéke hasonló, vagy pláne, ha még alacsonyabb is a regáléba kiadott szabadrablásénál.

    (A "eltúlzott" bürokrácia mindig a bújtatott korrupció és az inkompetens vezetés egyvelege!)
  • Sequoyah #4
    Azert nem mondanam hogy nagyobb leptekben. Persze abszolutertekben nagyobb, mert Amerika nagyobb, de a koltsegveteshez relativan nalunk sokkal tobbet lopnak szet.

    Ezen felul a "veszteseg" jelentos resze nem korrupcio, hanem az adminisztracio tobbletkoltsege, ami jo reszt felelos az oktatas es egeszsegugy tularazottsaga miatt is.
  • NEXUS6 #3
    Volt erről egy jó kis doku filmsorozat, hogy a NASA a látványos sikerek és döbbenetes kudarcok hullámvasútján ül a megalapítása óta. Azt nagyon jól tudjuk, hogy mik a kudarcok, katasztrófák okai, amelyeket a szép sorban felállított bizottságok mindig megállapítanak, és amelyek gyak abban summázhatók, hogy a politika túlzott mértékű benyomulása a döntésekbe és ugyanakkor a szakmai szempontok háttérbe szorulása történik a katasztrófákat megelőzően. A megállapításokat, vizsgálatokat mindig nagy tükörbe nézések, személyi konzekvenciákkal is járó intézkedések követik, majd a következő katasztrófánál kiderül, hogy már megint ugyan azok a rendszerszintű okok vezettek ehhez.

    A NASA sikerei ugyanakkor egyetlen jól meghatározható tényezőnek köszönhetőek, sokan mindenféle megfoghatatlan faxságokat tudnak kitalálni, a hihetetlenül hatékony amerikai szervezeti kultúrától kezdve, a dolgozók számára ösztönző innovatív légkörön keresztül, a nemzet oldaláról érkező mértéktelen és felbecsülhetetlen értékű erkölcsi támogatásig (lásd hálivúdi NASA propagandafilmek).
    Valójában tök egyszerűen megfogalmazható dologról van szó, ők költik a világon a legtöbbet az űrkutatásra.

    És ez még akkor is érvényesül, ha közben úgy szórják a dollárt mint a maharadzsák az aranyat.
  • kvp #2
    A gond az, hogy ezek a szerzodesek kongresszusi lobbi csoportok altal lettek megszervezve, kb. allami penzlenyulaskent, tagallami szinten. A cegek csak asszisztalnak hozza, mindket zsebbe jut alapon. A tenyleges koltseg a toredeke a rakoltott penznek. Ellenpeldakent lasd a spacex-et, ok majdnem kereskedelmi aron dolgoznak. (es meg ok is vastagon nyeresegesek az allami szerzodeseken, csak nem osztanak vissza belole a partoknak es a politikusoknak, ezert olcsobbak jelentosen)

    De szerintem a draga kozbeszerzes ismerosnek, penz visszaosztassal itthon is gyakori es a magyarok szamara is jol ertheto jelenseg. Csak ezt ott a NASA-t felhasznalva csinaljak, sokkal nagyobb leptekben.
  • Kotomicuki #1
    Hát, ez a magáncégek bevonásának az átka, különösen a mai, az eltúlzott extraprofitot is extrém mód megkövetelő időkben.
    A költségnövekedéshez köze lehet a szakemberhiánynak és ezek elégtelen ismeretének is, ami a mostani amerikai állapotokat ismerve, ahol évek óta szinte kötelező a kontraszelekció, nem is lenne elképzelhetetlen.