SG.hu
Egy évvel elhalasztja a Holdra szállást a NASA
A NASA illetékesei az ügynökség legfőbb prioritásaként a legénység biztonságát kiemelve felvázolták az Artemis holdprogram új menetrendjét. A következő három küldetés mindegyikének nagyjából egyéves csúszása nem okoz nagy meglepetést, tekintve, hogy még jelentős mennyiségű munka van hátra az űrhajósok Holdra való visszatéréséig.
"A biztonság a legfőbb prioritásunk" - mondta Bill Nelson, a NASA adminisztrátora a sajtótájékoztatón. "Reálisnak kell lennünk" - tette hozzá Jim Free, a NASA helyettes adminisztrátora. "Figyeljük a Starship fejlődését és a végrehajtandó teszteket. Megvizsgáljuk az űrruháinkat, amelyeket más módon szerzünk be, mint eddig, és az új űrruhák fejlesztését is figyeljük. Ez egy hihetetlenül nagy kihívás és egy igazán nagy dolog." Az új időpontok a következők:
2025. szeptember: Artemis II legénységi repülés a Hold körül és vissza szabad visszatérési pályán
2026. szeptember: Artemis III legénységi holdraszállás, két űrhajós leszáll a felszínre a SpaceX Starship leszállóegységével.
2028. szeptember: Artemis IV legénységi küldetés, első repülés a Space Launch System rakéta továbbfejlesztett változatával, holdraszállás a Starship űrhajóval.
Az Artemis I. küldetés 2022 végén végrehajtott sikeres repülése után - ez volt a Space Launch System rakéta és a személyzet nélküli Orion űrhajó bemutatkozó repülése - a NASA azt a célt tűzte ki, hogy 2024 novemberében induljon el az első legénységgel ellátott repülés az Orionnal. Ez azonban már nem tartható, hiszen az Orion űrhajóval kapcsolatban számos probléma van. Amit Kshatriya, a NASA mérnöke - aki a "Holdtól a Marsig" programot felügyeli - három fő területet jelölt meg, amelyeken az Artemis II előtt dolgoznak.
Az első, hogy az Orion légkörön keresztüli visszatérése során az Artemis I-en az elszenesedett hőpajzs néhány darabja váratlanul "kiszabadult". A hőpajzsnál bőven van ráhagyás, de a NASA ezt alaposan tanulmányozza, mert nem akarja, hogy a hőpajzs egy darabja az űrhajóba csapódjon és kárt tegyen benne. (Emlékszik valaki a Columbia űrrepülőre?) Kshatriya elmondta, hogy a NASA 2023-ban több szempontból is megvizsgálta a problémát, és arra számít, hogy idén tavasszal azonosítják a kiváltó okot. A második terület az Orion által használt megszakító rendszer, amely az indítás során előforduló vészhelyzet esetén a Space Launch System rakétáról való eltávolodására szolgál. Aggodalomra ad okot, hogy bár az Oriont úgy építették meg, hogy túlélje ezt az eseményt, néhány akkumulátora megsérülhet. Kshatriya szerint az ügynökségnek több lehetősége is van a probléma megoldására.
Végül pedig az Artemis III-ban használt Orion alkatrészek átvételekor a NASA megállapította, hogy az űrhajón belüli szelepek működését vezérlő motorok egyes áramköreiben hibák vannak. A vizsgálatok során kiderült, hogy az áramkörök tervezési hibásak. Az Orionban az érintett alkatrészek között van a szén-dioxid "mosó", ami szükségessé tette az Orion szétszerelését és ezen alkatrészek cseréjét. Ez a munka jelenleg a 2025 szeptemberi indítási dátum ütemezési problémája - mondta.
A bonyolultságot tekintve a holdraszállás nagyságrendnyivel komplexebb kérdés. Míg az SLS rakétát és az Orion űrhajót az Artemis II-nél alaposan tesztelik, addig a leszálló küldetésnél bejön a Starship holdi leszállóegysége, az új űrruhák, valamint az Orion és a Starship holdkörüli pályán történő randevúja és dokkolása. Kshatriya szerint mindez "jelentős koordinációs kihívást" jelent. Az ügynökség legfőbb aggálya a Starship fejlesztése. A SpaceX-nek nemcsak azt kell bizonyítania, hogy képes biztonságosan repülni a járművel, hanem a vállalatnak el kell sajátítania a kriogén üzemanyag pályán történő továbbításának és tárolásának képességét is, hogy a Starship pályára tudjon állni, feltankolni, majd holdkörüli pályára repülni, hogy találkozzon az Orionnal.
Az Artemis III küldetés előtt a SpaceX valószínűleg több tucatnyi Starship tesztrepülést fog végrehajtani; csak a Starship pályára állításához szükséges üzemanyag-utánpótlási projekt körülbelül 10 tanker-repülést vesz igénybe - mondta Jessica Jensen, a vállalat vezető mérnöke. A SpaceX-nek emellett be kell mutatnia egy személyzet nélküli tesztleszállást a Holdon, valamint a Starshipnek a Hold felszínéről történő, eddig példa nélküli indítását kriogén üzemanyagokkal - folyékony oxigénnel és metánnal. Tekintettel arra, hogy 2025 szeptemberében zökkenőmentes Artemis II repülésre van szükség, a Starshipen végzett összes munkára és a kereskedelmi űrruhák bizonytalan fejlődésére, lehet, hogy 2026 szeptembere sem egy életképes időkeret a küldetésre. Mindazonáltal Free szilárdan hisz abban, hogy az ütemterv "reális", és hangsúlyozta, hogy a NASA vállalkozói beleegyeztek abba, hogy ezeket a dátumokat betartják.
"11 ipari szereplőnk van, akik aláírták a szerződéseket, hogy megfeleljenek ezeknek az időpontoknak" - mondta Free a telefonkonferenciáról. "Tehát az én szemszögemből nézve az iparban dolgozó emberek ma itt vannak, és azt mondják, hogy támogatjuk ezt. A kormányoldalon aláírtuk a szerződéseket ezekre az időpontokra, a technikai részletekre alapozva, amelyeket a műszaki csoportjaink adtak meg nekünk." Ezután Free hozzátett egy fontos figyelmeztetést: "Ez természetesen nem kockázatmentes". Biztató végszó.
"A biztonság a legfőbb prioritásunk" - mondta Bill Nelson, a NASA adminisztrátora a sajtótájékoztatón. "Reálisnak kell lennünk" - tette hozzá Jim Free, a NASA helyettes adminisztrátora. "Figyeljük a Starship fejlődését és a végrehajtandó teszteket. Megvizsgáljuk az űrruháinkat, amelyeket más módon szerzünk be, mint eddig, és az új űrruhák fejlesztését is figyeljük. Ez egy hihetetlenül nagy kihívás és egy igazán nagy dolog." Az új időpontok a következők:
Az Artemis I. küldetés 2022 végén végrehajtott sikeres repülése után - ez volt a Space Launch System rakéta és a személyzet nélküli Orion űrhajó bemutatkozó repülése - a NASA azt a célt tűzte ki, hogy 2024 novemberében induljon el az első legénységgel ellátott repülés az Orionnal. Ez azonban már nem tartható, hiszen az Orion űrhajóval kapcsolatban számos probléma van. Amit Kshatriya, a NASA mérnöke - aki a "Holdtól a Marsig" programot felügyeli - három fő területet jelölt meg, amelyeken az Artemis II előtt dolgoznak.
Az első, hogy az Orion légkörön keresztüli visszatérése során az Artemis I-en az elszenesedett hőpajzs néhány darabja váratlanul "kiszabadult". A hőpajzsnál bőven van ráhagyás, de a NASA ezt alaposan tanulmányozza, mert nem akarja, hogy a hőpajzs egy darabja az űrhajóba csapódjon és kárt tegyen benne. (Emlékszik valaki a Columbia űrrepülőre?) Kshatriya elmondta, hogy a NASA 2023-ban több szempontból is megvizsgálta a problémát, és arra számít, hogy idén tavasszal azonosítják a kiváltó okot. A második terület az Orion által használt megszakító rendszer, amely az indítás során előforduló vészhelyzet esetén a Space Launch System rakétáról való eltávolodására szolgál. Aggodalomra ad okot, hogy bár az Oriont úgy építették meg, hogy túlélje ezt az eseményt, néhány akkumulátora megsérülhet. Kshatriya szerint az ügynökségnek több lehetősége is van a probléma megoldására.
Végül pedig az Artemis III-ban használt Orion alkatrészek átvételekor a NASA megállapította, hogy az űrhajón belüli szelepek működését vezérlő motorok egyes áramköreiben hibák vannak. A vizsgálatok során kiderült, hogy az áramkörök tervezési hibásak. Az Orionban az érintett alkatrészek között van a szén-dioxid "mosó", ami szükségessé tette az Orion szétszerelését és ezen alkatrészek cseréjét. Ez a munka jelenleg a 2025 szeptemberi indítási dátum ütemezési problémája - mondta.
A bonyolultságot tekintve a holdraszállás nagyságrendnyivel komplexebb kérdés. Míg az SLS rakétát és az Orion űrhajót az Artemis II-nél alaposan tesztelik, addig a leszálló küldetésnél bejön a Starship holdi leszállóegysége, az új űrruhák, valamint az Orion és a Starship holdkörüli pályán történő randevúja és dokkolása. Kshatriya szerint mindez "jelentős koordinációs kihívást" jelent. Az ügynökség legfőbb aggálya a Starship fejlesztése. A SpaceX-nek nemcsak azt kell bizonyítania, hogy képes biztonságosan repülni a járművel, hanem a vállalatnak el kell sajátítania a kriogén üzemanyag pályán történő továbbításának és tárolásának képességét is, hogy a Starship pályára tudjon állni, feltankolni, majd holdkörüli pályára repülni, hogy találkozzon az Orionnal.
Az Artemis III küldetés előtt a SpaceX valószínűleg több tucatnyi Starship tesztrepülést fog végrehajtani; csak a Starship pályára állításához szükséges üzemanyag-utánpótlási projekt körülbelül 10 tanker-repülést vesz igénybe - mondta Jessica Jensen, a vállalat vezető mérnöke. A SpaceX-nek emellett be kell mutatnia egy személyzet nélküli tesztleszállást a Holdon, valamint a Starshipnek a Hold felszínéről történő, eddig példa nélküli indítását kriogén üzemanyagokkal - folyékony oxigénnel és metánnal. Tekintettel arra, hogy 2025 szeptemberében zökkenőmentes Artemis II repülésre van szükség, a Starshipen végzett összes munkára és a kereskedelmi űrruhák bizonytalan fejlődésére, lehet, hogy 2026 szeptembere sem egy életképes időkeret a küldetésre. Mindazonáltal Free szilárdan hisz abban, hogy az ütemterv "reális", és hangsúlyozta, hogy a NASA vállalkozói beleegyeztek abba, hogy ezeket a dátumokat betartják.
"11 ipari szereplőnk van, akik aláírták a szerződéseket, hogy megfeleljenek ezeknek az időpontoknak" - mondta Free a telefonkonferenciáról. "Tehát az én szemszögemből nézve az iparban dolgozó emberek ma itt vannak, és azt mondják, hogy támogatjuk ezt. A kormányoldalon aláírtuk a szerződéseket ezekre az időpontokra, a technikai részletekre alapozva, amelyeket a műszaki csoportjaink adtak meg nekünk." Ezután Free hozzátett egy fontos figyelmeztetést: "Ez természetesen nem kockázatmentes". Biztató végszó.