SG.hu
Rengeteg holdkőzetet hoztak a Földre a kínaiak
Belső-Mongóliában landolt az űrhajó, amely a Hold túlsó oldaláról hozott mintákat a Földre. A küldetés jelzésértékű a Kína és az Egyesült Államok közötti holdverseny szempontjából.
Nem ez volt Kína első robotmissziója, amely több kiló port és kavicsot hozott vissza a Hold felszínéről, hiszen már a Csang'e 5 küldetés is megoldotta ezt 2020 decemberében. Ez volt azonban az első alkalom, hogy egy ország űrprogramja anyagot küldött vissza a Hold túlsó oldaláról. A közel két hónappal ezelőtt a Földről indított küldetés sikeres befejezése újabb jelentős siker a kínai űrprogram számára, mivel az ország célul tűzte ki, hogy 2030-ra embereket juttat a Holdra.
Az orbiterből, leszálló- és felszállóegységből, illetve visszatérő űrhajóból álló komplex küldetés május 3-án indult. Bár a Csang'e 6 küldetés hasonló elemekből állt, mint a három és fél évvel ezelőtti Csang'e 5, de nagy kihívás a Hold túlsó oldalán való működés, azaz hogy nincs közvetlen kommunikáció a Földdel. Ezt az ázsiai ország egy relé-űrhajó felbocsátásával és üzemeltetésével oldotta meg.
A tudósokat nagyon izgatja a lehetőség, hogy tanulmányozhatják a Hold felszínének túlsó oldalát, amely a kéreg vastagsága, a vulkáni tevékenység és az összetétel tekintetében jelentősen eltér a közeli oldaltól. "A CE-6 mintái az elsők, amelyeket a Hold túlsó oldaláról nyertek. Ezek várhatóan választ adnak a holdtudományi kutatás egyik legalapvetőbb tudományos kérdésére: milyen geológiai tevékenység felelős a két oldal közötti különbségekért?" - mondta Zongyu Yue, a Kínai Tudományos Akadémia geológusa.
A tudományos kutatáson túl azonban a küldetés a Kína és az Egyesült Államok között kialakulóban lévő verseny miatt is jelentős, amely a Hold felszínének feltárására és előőrsök építésére irányuló nemzetközi koalíció létrehozására irányul. A Chang'e programmal - amely legközelebb a Hold déli pólusa felé fordítja figyelmét - Kína egyszerre bizonyította szándékának komolyságát és igazolta technikai megközelítését. Természetesen hatalmas ugrás az egyszerű robotmisszióktól az emberes leszállásokig eljutni. De Kína nemrégiben próbakilövést hajtott végre azzal a rakétával, a Hosszú Menetelés 10-zel is, amely embereket fog a Holdra juttatni. Emellett egy olyan űrhajón és holdraszálló űrhajón is dolgozik, amely hasonló méretű, mint amit a NASA az Apollo-programmal folytatott az 1960-as és 1970-es években.
Míg Kínában 100 százalékban a kormány irányítása alatt áll a Holdra való visszatérés projektje, addig a NASA az Artemis programja keretében a Holdra való leszállóegység és űrruhák kifejlesztésén olyan kereskedelmi partnerekkel dolgozik együtt, mint a SpaceX és az Axiom Space. Ez a folyamat több bizonytalansággal jár, de a NASA reményei szerint a magáncégekkel való együttműködés végül csökkenti a holdkutatás költségeit, és hosszú távon fenntarthatóbbá teszi mélyűri programját. A verseny - különösen, mivel Kína egyre több sikeres mérföldkövet ér el, mint például a Hold túlsó oldaláról származó minták visszahozatala - mindenképpen izgalmas lesz.
Nem ez volt Kína első robotmissziója, amely több kiló port és kavicsot hozott vissza a Hold felszínéről, hiszen már a Csang'e 5 küldetés is megoldotta ezt 2020 decemberében. Ez volt azonban az első alkalom, hogy egy ország űrprogramja anyagot küldött vissza a Hold túlsó oldaláról. A közel két hónappal ezelőtt a Földről indított küldetés sikeres befejezése újabb jelentős siker a kínai űrprogram számára, mivel az ország célul tűzte ki, hogy 2030-ra embereket juttat a Holdra.
Az orbiterből, leszálló- és felszállóegységből, illetve visszatérő űrhajóból álló komplex küldetés május 3-án indult. Bár a Csang'e 6 küldetés hasonló elemekből állt, mint a három és fél évvel ezelőtti Csang'e 5, de nagy kihívás a Hold túlsó oldalán való működés, azaz hogy nincs közvetlen kommunikáció a Földdel. Ezt az ázsiai ország egy relé-űrhajó felbocsátásával és üzemeltetésével oldotta meg.
A tudósokat nagyon izgatja a lehetőség, hogy tanulmányozhatják a Hold felszínének túlsó oldalát, amely a kéreg vastagsága, a vulkáni tevékenység és az összetétel tekintetében jelentősen eltér a közeli oldaltól. "A CE-6 mintái az elsők, amelyeket a Hold túlsó oldaláról nyertek. Ezek várhatóan választ adnak a holdtudományi kutatás egyik legalapvetőbb tudományos kérdésére: milyen geológiai tevékenység felelős a két oldal közötti különbségekért?" - mondta Zongyu Yue, a Kínai Tudományos Akadémia geológusa.
A tudományos kutatáson túl azonban a küldetés a Kína és az Egyesült Államok között kialakulóban lévő verseny miatt is jelentős, amely a Hold felszínének feltárására és előőrsök építésére irányuló nemzetközi koalíció létrehozására irányul. A Chang'e programmal - amely legközelebb a Hold déli pólusa felé fordítja figyelmét - Kína egyszerre bizonyította szándékának komolyságát és igazolta technikai megközelítését. Természetesen hatalmas ugrás az egyszerű robotmisszióktól az emberes leszállásokig eljutni. De Kína nemrégiben próbakilövést hajtott végre azzal a rakétával, a Hosszú Menetelés 10-zel is, amely embereket fog a Holdra juttatni. Emellett egy olyan űrhajón és holdraszálló űrhajón is dolgozik, amely hasonló méretű, mint amit a NASA az Apollo-programmal folytatott az 1960-as és 1970-es években.
Míg Kínában 100 százalékban a kormány irányítása alatt áll a Holdra való visszatérés projektje, addig a NASA az Artemis programja keretében a Holdra való leszállóegység és űrruhák kifejlesztésén olyan kereskedelmi partnerekkel dolgozik együtt, mint a SpaceX és az Axiom Space. Ez a folyamat több bizonytalansággal jár, de a NASA reményei szerint a magáncégekkel való együttműködés végül csökkenti a holdkutatás költségeit, és hosszú távon fenntarthatóbbá teszi mélyűri programját. A verseny - különösen, mivel Kína egyre több sikeres mérföldkövet ér el, mint például a Hold túlsó oldaláról származó minták visszahozatala - mindenképpen izgalmas lesz.