Hiperszonikus fegyverek versenye zajlik az oroszok és az amerikaiak között

Az amerikaiak repülőről dobták le, míg az oroszok egy tengeralattjáróról indították saját hiperszonikus fegyverüket.

A címben szereplő fegyverek kapcsán többnyire az orosz, részben pedig a kínai fél szerepel a hírekben, de persze az USA sem akar lemaradni. (Előbbi esetében legutóbb arról írtunk, hogy sikeresen teszteltek egy ilyen megoldást.) A hiperszonikus fegyverek nagy előnye, hogy az észleléshez és az ellenlépések megtételéhez szükséges idő előtt lecsaphatnak az ellenségre, ezért is akar minden nagyobb szereplő belépni erre a területre, hiszen csak így biztosíthatják a viszonylagos egyensúlyt.

Tegnap újabb elsőség született, először hajtott végre tesztindítást atomtengeralattjáró az orosz Cirkon hiperszonikus manőverező robotrepülőgéppel - közölte az orosz védelmi minisztérium. Az orosz haditengerészet Szeverodvinszk atomtengeralattjárója feltételezett tengeri cél ellen hajtott végre sikeres lövészetet a Barents-tengeren. A védelmi tárca a tesztelést sikeresnek minősítette. A Cirkon "szárnyas rakéta" tesztindítása 40 méteres vízmélységből történt, a tárca szerint a feltételezett célt ezúttal is eltalálták és a második teszt is sikereres volt. A Cirkon előző teszteléseiről tavaly július 26-án, október 7-én és november 26-án, valamint idén július 19-én számoltak be az orosz fegyveres erők. A korábbi indítások az Admiral Gorskov fregatt fedélzetéről történtek.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz parlament két háza előtt 2019 februárjában megtartott beszédében elmondta, hogy a Cirkon kilencszeres hangsebességgel haladva több mint ezer kilométeres hatókörben lesz alkalmas tengeri és szárazföldi célpontok megsemmisítésére. 2019 decemberében közölte, hogy készül a hiperszonikus robotrepülőgép szárazföldi állomásoztatású változata is. Alekszandr Moiszejev, az Északi Flotta parancsnoka tavaly márciusban helyezte kilátásba, hogy tengeralattjárókat is alkalmassá tesznek az indítására.


Az amerikaiak sem akarnak azonban lemaradni ezen a téren, az egyetlen megmaradt szuperhatalom nyilván itt is szeretne az első helyre felkapaszkodni, ezért most ők is újabb kísérletre kerítettek sort. A Raytheon Missiles & Defense és a Northrop Grumman közös fejlesztéséről van szó, amelynek közleménye alapján a szeptember második felében végrehajtott kísérlet a DARPA és az amerikai légierő követelményeinek igyekezett megfelelni.

A prototípus a Hypersonic Air-breathing Weapon Concept, vagyis HAWC nevet kapta meg. Ennek indítása egy repülőről történik, és bár a pontos típusról nem esett szó, nagy valószínűséggel ezúttal is egy Boeing B-52 Stratofortress működött ebben közre, a sikeres indítás pedig azt jelenti, hogy végre alakulóban van egy olyan program, amely következő generációs képességekkel láthatja el az amerikai fegyveres erőket.

Az illetékesek viszonylag hosszú ideje várnak a meglévő lemaradás ledolgozására, ezzel kapcsolatban nem sokkal a tesztet megelőzően ismét komoly aggodalmakat fogalmaztak meg, amely még a 2022-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetben is helyet kapott. Indokként hozták fel, hogy július végén kudarcot vallott a légierő saját, AGM-183A Air-launched Rapid Response Weapon (ARRW) típusú rakétája, nem sokkal később pedig maga a védelmi miniszter jelentette ki, hogy nem elégedett a fegyvernem programjának eddigi eredményeivel. A hangsebesség ötszörösét elérő HAWC most elért sikere mindenképpen gyógyírt jelent erre, bár a hadrendbe állításig vezető út hosszú lesz.

Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes januárban közölte, hogy a Cirkon sorozatszállítása az orosz fegyveres erőknek a tervek szerint 2022-ben kezdődnek meg. Augusztusban, az Armija 2021 haditechnikai fórum alkalmával a moszkvai katonai tárca közölte, hogy a gyártásra leszerződött a KTRV vállalattal. A Cirkonokat tesztelő orosz Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Interfax hírügynökség szerint az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein védelmezi Oroszország érdekeit. Az Északi Flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #21
    Alap kérdés hogy miért fejleszt minden ICBM-et birtokló hatalom ilyen fegyvereket, ha úgy gondolja hogy az ICBM ellen sincs védelem?
    A válasz az hogy jelenleg nincs, azonban nem zárható ki hogy a jövőben lesz(game changer). Ezek a programok érthető okokból nagyon alacsony transzparenciájúak, ez a mostani 'fegyverkezési verseny' a jövőnek szól, ott fog eldőlni, vagy továbbra is érvényben marad a MAD.
  • Gabbbbbbbbbbbb #20
    Elvileg nincs űrbe telepített védelem ICBM ellen, mert az amerikai gazdaság is belerokkanna a dologba. (monumentálisan sok műhold kellene hozzá és a teljes lefedettség sem nyújtana 100% közeli védelmet)
  • defiant9 #19
    Nem olyan magasan mint az ICBM, de nem is annyira lent mint a robotrepülőgép.
    Úgy tudom az volt a cél/hozadék hogy így az űrbe telepített védelem hatósugara alá is bekerüljenek.

  • t_robert #18
    Na ez a másik.. 9-szeres hangsebesség mellett nem lehet összevissza manőverezni. harci gépek is melyek képesek hangsebesség feletti repülésre ezt leginkább a 10-15 km-es magasságban teszik meg vagy még feljebb. Ha lejönnek pár kilométer magasba ott már csak a hangsebesség környékén vagy alatta képesek repülni a egyre sűrűbb légkörben. A légi harcot is csak pár kilométer magasan vívják. 1,5-3 Mach mellett leginkább lehet simán repülni, mint a kilőtt puskagolyó. Eddig a leggyorsabb repülőgép, ami repült (kísérleti) 5-szörös sebességet ért el rakéta hajtással. Szolgálatba állított gép ami a leggyorsabb volt az SR-71-es volt. ami képes volt nagyjából 3,2-szeres hangsebességre. Amit viszont úgy 20-25 km-es magasságban volt képes elérni csak. ott már csak nagyjából a 20-25%-a sürű a légkör. Nagyjából a Himalája csúcsán már csak úgy 60% a tengerszinthez képest a légkör sűrűsége. Ezért is nehéz megmászni légzőkészülék nélkül a magas csúcsokat. De már az SR-71 esetében is úgy volt összerakva a gép burkolata, mint egy tobzoska páncélja lemezekből állt és nagy hézagok voltak köztök, hogy a hőtáguláskor legyen hová változni a lemezek méretének. A földön álló gép takaró lemezei közé simán be lehetett dugni a kezét az embernek akkora hézagokat kellett köztök hagyni, hogy legyen hely a hőtágulásnak. több száz fokosra melegedett fel a burkolat 3-szoros hangsebesség mellett 25-28 km magasságban is. Pedig az harmad sebességgel és ötöd olyan ritka légkörben repült, mint a tengerszinten a 9-szeres hangsebesség. Abba ne is menjünk bele, hogy ha 1000 km a hatótáv, akkor ahhoz mennyi üzemanyagra van szükség fentartani a 9-szeres hangsebességet a sürú légkörben. Milyen böszme nagy rakéta volna az, ami ehhez szükséges üzemenagyot magával viszi még ha valamilyen tarlósugaras hajtóművel is van felszerelve. Vagyis ami nem viszi magával az égéshez szükséges oxigént csak az üzemanyagot. De ezek félgyorsításához is gyakorlatilag rakéta hajtóműre van szükség, mert a tarlósugaras hajtóműnek el kell érni úgy 3-5-szörös hangsebességet és csak akkor kezd müködni a hajtómű. Addig bizony rakétával kell menni annak meg cipelni kell az oxigént is magával, ami plusz súly. Arról nem is szólva, hogy meglehetősen nagyobb hátrány lentről hajóról indítani a rakétát, mint fentről egy mondjuk egy B-52-esről 12 km magasból. (ismét ott a harmad olyan sürű légkör, mint a tengerszinten) Szóval józanul gondolkodba ismerve a fizikát nem nagyon hiszek a tengerszinten 9-szeres hangsebességgel repülő eszközökben. Azt eltudom képzelni, hogy kilövik mint sima rakéta, ahogy a képen is látszik, hogy meredek szögben repül felfele rakéta hatással az égbe. Majd elérve a ritkább légkört és a szükséges sebességet valamiféle tarló sugaras hajtómű viszi tovább. majd lejebb ereszkedve a radar szint alá(drasztikusanm csökkentve a sebességet nagyjából hangsebesség alá már manőverező robotrepülő módjára közeliti meg a célt. A dolog előnye, hogy jóval gyorsabban odaér a 1000 km-re levő célhoz, mint mondjuk egy hagyományos cirkáló rakéta ami azért 1000 km/h körüli sebeségel repül. Végre hajtottak az amerikaiak pár közelkeleti célpont ellen légicsapást robot repülővel de több száz kilométerről kilöve jellemzően hajókról 25-30 percet repültek a célig. Mondjuk egy ilyen hiperszonikus rakéta meg ott lenne 10 perc alatt. Kvesebb idő lenne az elhárításra.
  • 1519 #17
    Én olyat olvastam talán tavaly, hogy ezek igenis földközelben tudnak 9szeres hangsebességet, és vmiféle plazma szerű alakul ki előttük a hőtől, de az oroszok kifejlesztettek, vmi anyagot, ami ezt elbírja....ja, és olyan infó is volt, hogy ezek folyamatosan össze-vissza bizonyos mértékben ugyan, de változtatgatják az irányukat, hogy ne lehessen eltalálni őket..
  • kvp #16
    "A célnál már csak azt látják, hogy valami nagyon jön, de kiba nincs idő rá tevékenykedni."

    Ok, ezzel esetleg meg tudnak semmisiteni egyetlen nagyobb erteku celt. Cserebe kulonosebb celzas nelkul telibe szorjak oket atommal. Nagyon megeri. Egyebkent egy passziv vevos (muholdas) radarrendszert ezzel sem tudnak megvakitani. Max. annyit erhetnek el hosszu tavon, hogy az ilyen jarmuvek ellen elkezdenek fegyvereket telepiteni LEO muholdakra. (mind celzott energia, mind kinetikus, mind sima nuklearis alapuakat) Az oroszok mar most is rendelkeznek sojuz alapu orbitalis nuklearis fegyverrekkel. (sima sojuz/progres urhajonak tunik, de barmelyik orszag folott kepes visszaterni, mindezt par perc alatt, honapokkal korabban inditva, plusz ha megsem kell, akkor a robbanofej egyben visszahozhato) Az amerikaiaknal az X-37 kepes ugyanerre.

    "Pár éve a kínai vezérkari főnök úgy nyilatkozott, hogy tisztában vannak egy atomháború kockázataival és áldozataival. Azonban ők ezt vállalják, mert ugyan súlyos csapás lesz Kínára, amiből azért valszeg felépül, de az USA számára a végső bukás."

    Az illeto nem igazan erti a MAD lenyeget. Se Kina, se a Foldon semmilyen mas orszag nem epul fel belole, mert nem marad elo ember, de meg csotanyok sem. Nem csak resztvevo orszagokban, de mashol sem. Ha ezt sikerulne elmagyarazni nekik, akkor nagymertekben visszavennenek a haborus keszulodesbol. Mert teljesen ertelmetlen, ha nincs se gyoztes, se tulelo.
  • t_robert #15
    Ráadásul mikor lent repül a sűrű légkörben, mondjuk 100-200 méter magasan ott nem lehet elérni a 9-szeres hangsebességet. A 9-szeres hangsebességhez simán vagy 20-30 km magasság kel és a felszíninél sokkal ritkább légkör. Vagyis ezek nem jelentenek a szó klasszikus értelmében vett cirkáló rakétát. Amelyek pár tucat méteren repülnek a radarok alatt. 9-szeres hangsebességél nem lehet a radar alatt repülni. Ha magasan repül akkor meg észlelik a radarok, hiába ér oda gyorsabban a célhoz. Ráadásul annyira fejlődött az elektronika sebessége és megbízhatósága, hogy egy kilőtt közepes hatótáv rakéta a cél elé kilöve is képes pontosan célra vezetni az ellenrakétát akkor is, ha jóval lassabb a célnál. Nem szabad elfelejteni hogy ma van az amerikaiaknak olyan nagy hatótávú légvédelmi rakétája , mai nem is robbanással semmisíti meg a célt, hanem egyszerűen mechanikusan neki ütközik és darabokra szaggatja az ütközés energiája. Ami kifejezetten pozitív, hogy nem felrobbantani akar egy élesített atom töltetű rakétát, ami pont a robbanástól robban fel esetleg. Vagy ott az izraeliek vaskupola rendszere(ami bár egy kis hatósugarú védelmi rakéta rendszer) de simán felderít és elhárít(95-98%)os valószínűséggel egy 100-150 cm hosszú. 10-15 cm átméröjű vascsövekből összerakott barkács rakétákat. Ha ilyen biztosan meg tud semmisiteni ilyen kicsi célpontokat.... Ráadásul ha egy hadihajó védelmi rakéta rendszere automatikus elhárító módra van kapcsolva az képes pár másodpercen tűzet nyitni a közeledő célra. Akár emberi beavatkozás nélkül is. A dolog trükkje ugye, hogy kismagaságban közelítenek a támadó rakéták és csak pár tengeri mérföldre vannak akkor észlelik a horizont miatt Így nincsen idő az emberi pöcsölésre és döntésre, mert azonnal lépni kell. Nem is szólva a végső elhárító rendszerként fel szerelt Phalanx védelmi rendszerekről. Melyek élesitett álapotban az utolsó 1-2 kilométeren lőnek ripityára minden közeledő célt (azok a kis fehér kupola szerű izék forgócsöves gépágyúkkal pár darab a hajókon magasan. Olyan sürűfüggönyt vonnak másodpercek alatt a hajó körő tobbszáz robbanó gépágyú lövedékből amelyek szétszedik a támadó rakétákat. Úgye 10 méter magasan a tenger felett nem lehet 9-szeres hangsebességgel repülni. Túl sűrű hozzá a légkőr. Ráadásul egy olyan rakéta, ami képes elrepülni 1000 km-es távolságra és képes 9-szeres hangsebességre gyorsulni meglehetősen nagy darab lesz lesz egy sima pár méteres 700-800 Kg-os cirkáló rakétához képest. Több tonnás rakétákról van szó a távolság és a sebesség miatt kell bele az üzemagyag. A nagy méretű célt meg mindig könnyebb meglátni, mint a kicsit. A radar hullának tök mindegy, hogy 1-szeres hangsebességgel közeledik a cél vagy 9-szeressel. A 300 ezer km/sec radarjel mellet tök mindegy. Nem elfelejteni, hogy ma léteznek olyan elhárító rendszerek is, képesek képesek bemérni egy tüzérségi lövedéket vagy aknavető lövedéket esetleg egy a tankra kilőtt páncéltörő lövedéket és képes időben ellen lépést. ehhez képest egy több tonnás rakétát bemérni és észlelni nem olyan kihivás. Az egyetlen kihívás a lecsökkenő reakció idő. Hiszen a röppálya egy részén a szokásosnál gyorsabban repülő célre kevesebb idő jut, de ez eltörpül még így is egy automta védelmi rendszer reakció ideje mellet.. Már pedig elektronikában jobbak az amerikaiak, mint az oroszok vagy a kínaiak. Nem is szólva, hogy van vagy 20 év előnyük a lopakodó technológiában. Elvégre csak most jutottak el oda, mind az oroszok vagy kínaiak, hogy bizonyos gépeiknél megjelenik valami korlátozott lopakodó képesség. Miközben az amerikaiak már 17 éve kivonták a rendszerből az első lopakodó gépeiket már(F-117) (nem utolsó sorban a Szerbiában leginkább véletlenül lelőtt F-117 maradványinak elemzése után. Ehhez is kellett nekik vagy 15 év mire elérték az amerikaiak 2000 körüli szintjét a kérdésben. Vagyis vannak kétségeim mennyire hatékony lopkodó technikával volnának képesek böszme nagy rakétákat felszerelni a kínaiak vagy az oroszok. Szóval az ilyen hiperszonikus támadó rakéták leginkább fejletlenebb hadseregek ellen hatékony igazából. A fejlett országok légvédelmi eszközei kisebb fejlesztésekkel hatékonnyá tehető ellenük.
    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2021.10.11. 13:04:29
  • NEXUS6 #14
    Nem feltétlenül kell atom.
    Repülési idő mondjuk 10 perc, arra bekapcsol a támadó a célpont felé egy szektoros, nagy intenzitású, szélessávú zavarást, amivel a felderítést, a légvédelmi tűzvezető rendszert vakítja, majd az utolsó percben, hogy ne csinálja ki, bénítsa le a támadó fegyvert, ezt lekapcsolja.

    A célnál már csak azt látják, hogy valami nagyon jön, de kiba nincs idő rá tevékenykedni.

    Pár éve a kínai vezérkari főnök úgy nyilatkozott, hogy tisztában vannak egy atomháború kockázataival és áldozataival. Azonban ők ezt vállalják, mert ugyan súlyos csapás lesz Kínára, amiből azért valszeg felépül, de az USA számára a végső bukás.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.10.11. 08:33:23
  • defiant9 #13
    "Ha minden felnek van, akkor pont fennall tovabbra is. "
    Én is úgy vélem hogy a hidegháború kezdete óta nem volt olyan időpillanat amikor a MAD ne lett volna érvényben. A NATO BMD egy erre mutató elképzelés, de a feladat nyilván nagyon nehéz, így elég ambiciózus is.
    Szerintem most elsősorban az a cél Aegis/SM-6 szerű rakéta védelemmel, hogy Kim Jong / Irán szintű játékosok ne kapjanak lapot, ne ülhessenek le sem az asztalhoz olyan tárgyalási pozícióval hogy képesek csapást mérni szövetséges területre.
  • lipovics #12
    KVP otthon van az 5G kínai radartechnikában is, nagyon szórakoztató figura. Nem kell komolyan venni, elolvasod amit ír, kimosolygod magad és kész :D