Gyurkity Péter

Lézerrel jeleznénk az idegeneknek 

Azt azonban még nem tudják, hogy ez mennyiben lenne jó ötlet.

Érdekes tanulmány látott napvilágot a hónap elején az MIT oldalán, amelyben egy hatalmas lézer megépítését, valamint annak potenciális alkalmazását vesézik ki, mint lehetséges jelzőfényt az idegen civilizációk számára. Ezzel jelezhetnénk létezésünket, amennyiben erre lenne érdeklődés (idehaza és odaát), a nagy kérdés azonban még megválaszolásra vár.

A napokban arról számoltunk be, hogy egy, a rendszerünkön átsuhanó aszteroidát egyesek idegen szondának vélnek, vagyis meglehetősen nagy az izgés-mozgás a témában. Nem sokkal ezt követően adta hírül a szaksajtó, hogy az MIT hallgatói olyan tanulmányt tettek közzé, amelyben már egy hatalmas teleszkóp, valamint az ezzel kombinált lézer üzembe helyezését vetítik előre, ezzel szerintük ugyanis jelezhetnénk az elérhető távolságon belül lévő esetleges idegen civilizációknak, akik hasonló módon akár válaszolhatnának is, vagyis a kommunikáció kezdetleges formája is kialakulhatna közöttünk. Arra meg sem próbálnak választ találni, hogy ez mennyiben lenne jó ötlet, egyelőre csak egyfajta megvalósíthatósági tanulmányként tekintenek saját munkájukra, amely azonban idővel egyéb kutatásokat is inspirálhat.

A részletes anyagban arról olvashatunk, hogy egy legalább 2 megawattos lézerre lenne szükség, az ennél gyengébb példányokat ugyanis teljesen elfedné a Napból érkező fény. Ezt egy legalább 30 méteres teleszkópra kellene felrakni, hogy elérjük a Proxima Centauri B-t, tekintettel azonban arra, hogy egy 2 megawattos lézer nem játék, egy olyan távoli helyet kellene kijelölnünk ehhez, ahol minimális az esély az esetleges károkozásra – a Hold túlsó oldala jön szóba lehetséges jelöltként, ami viszont már számos további problémát is felvet. Még így is a véletlenek összjátékára lenne szükség, hogy az esetleges idegen csillagászok megpillantsák a felvillanást, ennek növelése érdekében a legközelebbi szomszédokra koncentrálnánk (a 20 ezer fényéves tartomány helyett tehát a tőlünk 40 fényévre lévő TRAPPIST-1, valamint a 4 fényévre lévő Proxima Centauri lenne a fókuszban), azt viszont egyéb kutatásokban és cikkekben tárgyalnák ki, hogy ez mennyire javasolt az emberiség számára.

A most közzétett anyag mindenesetre elősegítheti a kapcsolódó kutatásokat, így többen kedvet kaphatnak például a speciális biomarkerek megfigyelésének kidolgozásához, hiszen ehhez ugyanúgy infravörös képalkotási technikákra lenne szükség, mint az idegen lézerek villanásainak megfelelő detektálásához.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #35
    "Ennél a lézerrel üzennének dolognál jutott eszembe.
    Már van hadiipari lézer"ágyú", de akkor miért nem lőtték meg a Oumauamua-t, és aztán vizsgálhatták volna, miből van, stb..
    Talán van valami csalafintaság a lézerrel, vagy a Oumauamua-val, vagy lőtték de nem találták el, vagy.....?"

    Vagy van egy nemzetkozi szerzodesben leirt tilalom a fegyverrendszerek urbe telepiteserol es nem akarja senki, hogy az oroszok megelozo csapast merjenek ra, mert lezereket vitt fel. A kerdeses targy olyan gyoran jelent meg es ment tovabb, hogy nem volt ido meg egy sima szondat sem inditani az iranyaba. Nem mintha lenne olyan lezer ami olyan messze barmit is erne, mert egysegnyi teruletre vetitve mar a Holdra is csak annyi feny jutna el mintha egy zseblampa villogna a Foldon. Ami eleg impozans, csak eppen semmi ereje nincs. Ezt egyebkent szoktak is hasonlot csinalni, a Holdon levo Apollo tukroket szoktak megvilagitani lezerrel, hogy merjek a felszini rezgeseket (jellemzoen a meteorbecsapodasokat). A Fold-Hold tavon oda-vissza egy teljes celzott sugarbol is jo ha 1-1 foton visszajon. Pedig ez a tavolsag toredeke a meg a Fold-Mars tavolsagnak is. (a radios adatatvitellel sem jobb a helyzet, az is fenybol all csak mas hullamhosszon)
  • VolJin #34
    Az evolúció legfontosabb tényezője a véletlen. Éppen ezért a mi biológiánk aminosavjai egy adott akkori környezetnek voltak a legmegfelelőbb kombinációi, sőt nem is biztos, hogy a legmegfelelőbb a helyes szó. Inkább az akkori állapotoknak megfelelően kiszelektálódott kombinációk. Amik ma már örökletesek, hiszen maga a biológia alakítja a saját környezetét, rátért egy útra, ami alapvetően determinált, nagyon szók határok között tud változni. Még egy sárgarépával is van közös genetikai állományunk, vélhetően azért, mert egy kezdeti élőlény leszármazottja az összes földi élőlény. Vélhetően ennek köszönhető, hogy igen kevés aminosav kombinációja vagyunk mind.
    Szóval nagyon valószínű, hogy máshol az élet más aminosavakból épül fel. Illetve nagyon is elképzelhető, hogy több fajta kombináció is kialakulhatott egyszerre, és az egyik törzs mérgezéssel kiirtotta a másikat.
  • VolJin #33
    Ha a kiválasztódásban a véletlenek is szerepet játszanak, akkor máshol más aminosavakból is felépülhet egy alternatív biológia. Ennek jóval nagyobb a valószínűsége, mint annak, hogy a miénk az egyetlen működőképes modell, illetve annak, hogy csak a miénk alakulhat ki szelekcióval, illetve a szelekció minden esetben a mi építőköveinkhez vezet. Elég, ha a prionokra gondolunk, ami egy fontos fehérje izomerje, nem csak a gazdatestet károsítja, hanem a táplálékláncon keresztül is fertőz. Egy olyan alternatív biológia, ami alapvetően más építőkövekből épül fel, mérgező lehet a táplálékláncon keresztül mindkét biológiai rendszerre.
  • globint #32
    Ennél a lézerrel üzennének dolognál jutott eszembe.
    Már van hadiipari lézer"ágyú", de akkor miért nem lőtték meg a Oumauamua-t, és aztán vizsgálhatták volna, miből van, stb..
    Talán van valami csalafintaság a lézerrel, vagy a Oumauamua-val, vagy lőtték de nem találták el, vagy.....?
  • fonak #31
    Berserker probe
  • Tetsuo #30
    Az is sokat tévézik (vagy sok ponyvát olvas), aki potenciális veszélyforrásként tekint az "idegenekre".
    Veszélyes éppen akkor lenne, ha hasonló lenne a felépítése. Más aminosavakból felépült lény kb. "elmenne mellettünk", mert biológiai értelemben nem lenne kompatibilis velünk. Az ő fertőzéseik, parazitáik ránk nem hatnának és fordítva. Már akkor is így lenne, ha "jobbra forgató" molekulákból állnának azok az aminók.
    Másrészről pedig az a valószínű, hogy Földön azért alakulhatott így, mert ez a legelőnyösebb ebben a világban, vagyis ahol ezek a fizikai törvények, ott ezek az aminosavak választódnak ki az élethez.
  • giacomo gesso #29
    Sokan adottnak veszik azt, hogy a (hülye) horror-, meg zombi-, meg űrlényfilmekben persze egymást zabálják a szereplők, pedig pont az lenne a kivétel, a különös, a meglepő, hogy megemészthetnék, hasznosíthatnák egymás fehérjéit.
    Mivel itt a Földön (evolúciós okok miatt) ez így van, ezért "automatikusan" elfogadjuk, előfeltételezzük, kiterjesztjük.
    Ha VolJin-nek van igaza, akkor nem, hogy nem tápanyag az idegen életforma, hanem egyenesen veszélyforrás.
    Ha viszont nekem (azon az alapon, hogy nem véletlen, hanem egy kb. /a Földön/ 2 milliárd éves kémiai evolúcó eredményeként választódott ki az a két tucat aminosav...), akkor viszont ez egy univerzális tényező, és van okunk rinyálni.


  • giacomo gesso #28
    "A lehetséges millióból úgy két tucat aminosavból épül fel a bolygónk biológiája,..."
    Valószínűen ez nem véletlen, hanem a biológiai evolúciót megelőző (bio)kémiai kiválasztódás eredménye.
    Tehát igenis ígéretes lehet egy "idegen" élővilág meghódítása, igenis lehetséges, hogy kölcsönösen képesek vagyunk egymás felfalására és megemésztésére...ahogy itt, a Földön is...Mindenki-mindenki ellen...Csak egy (aminosav-rendszer) maradhat!
  • ostoros #27
    Aha, és ha az idegenek istene egy megtisztított univerzumot akar? :)
  • VolJin #26
    A lehetséges millióból úgy két tucat aminosavból épül fel a bolygónk biológiája, így élettérnek nem lenne megfelelő nekik, ásványokkal meg tele van az egész univerzum. A kolonizáció élettelen bolygók terraformálásával lehetséges, ahol van élet, az mérgező lehet a máshonnét származóknak...