Gyurkity Péter
Nem léteznek földönkívüliek
Egy új kutatás szerint ennek esélye jóval nagyobb, mint azt korábban gondoltuk.
A Fermi-paradoxon témája gyakorlatilag azóta megosztja a kutatókat, hogy Enrico Fermi fizikus egy 1950-es vacsora során kollégái előtt megemlítette a földönkívüliek hiányát, ami különösen annak fényében lehet meglepő tény, hogy az Univerzumban szinte végtelen számú csillag (és jó eséllyel ennek kísérői) vannak jelen. Oxfordi kutatók most egy új tanulmányban igyekeznek közelebbről meghatározni egyedüllétünk esélyét, az eredmény pedig nem túl optimista.
A napokban megjelent anyagban arról olvashatunk, hogy igencsak nagy az esélye annak, hogy valóban egyedül vagyunk a Világegyetemben. Ez persze azt is jelentené, hogy az idegen civilizációk soha nem is léteztek, vagyis egyáltalán nem meglepő, hogy eddig semmilyen, ezek jelenlétére utaló adatot nem nyertünk ki a folyamatos megfigyelésekből. Bár egyesek szerint Fermi pusztán a csillagközi utazás esélyeit zárta ki kérdésével, mások úgy vélik, hogy a földönkívüliek létezését is kétségbe vonta, a választ azonban mindeddig nem sikerült kellő pontossággal körülírni, mivel túlságosan sok az ismeretlen tényező. A Drake-egyenlet összesen 7 komoly faktorra építve sejteti, hogy ilyen civilizációk ezrei létezhetnek akár csak saját galaxisunkban, a mostani munka során azonban a készítők állítása szerint nagyob pontosságot értek el.
A szakemberek a biológia, a kémia, valamint a kozmológia területén elért újabb eredményekre támaszkodva igyekeztek egy határozottabb becslésssel előállni. Állításuk szerint annak esélye, hogy a Tejútrendszerben egyedül vagyunk jelen, 53 és 99,6 százalék közé esik, ami persze egy meglehetősen tág intervallum, ám mégis némi előrelépést jelent a korábbi találgatásokhoz képest. A teljes Világegyetemre vetítve ez a sáv 39 és 85 százalék közötti, ami kissé magabiztosnak tekinthető, hiszen az Univerzumban lévő csillagok száma nagyobb, mint a Föld összes tengerpartján meglévő homokszemcséké.
A Fermi-paradoxon természetesen csak abban az esetben létezik, ha meglehetősen biztosak vagyunk az idegen civilizációk létezésében, hiszen ekkor lehet csak feltenni a kérdést ezek hollétét illetően. Amennyiben a munka készítőinek van igazuk, maga a paradoxon sem érvényes.
A Fermi-paradoxon témája gyakorlatilag azóta megosztja a kutatókat, hogy Enrico Fermi fizikus egy 1950-es vacsora során kollégái előtt megemlítette a földönkívüliek hiányát, ami különösen annak fényében lehet meglepő tény, hogy az Univerzumban szinte végtelen számú csillag (és jó eséllyel ennek kísérői) vannak jelen. Oxfordi kutatók most egy új tanulmányban igyekeznek közelebbről meghatározni egyedüllétünk esélyét, az eredmény pedig nem túl optimista.
A napokban megjelent anyagban arról olvashatunk, hogy igencsak nagy az esélye annak, hogy valóban egyedül vagyunk a Világegyetemben. Ez persze azt is jelentené, hogy az idegen civilizációk soha nem is léteztek, vagyis egyáltalán nem meglepő, hogy eddig semmilyen, ezek jelenlétére utaló adatot nem nyertünk ki a folyamatos megfigyelésekből. Bár egyesek szerint Fermi pusztán a csillagközi utazás esélyeit zárta ki kérdésével, mások úgy vélik, hogy a földönkívüliek létezését is kétségbe vonta, a választ azonban mindeddig nem sikerült kellő pontossággal körülírni, mivel túlságosan sok az ismeretlen tényező. A Drake-egyenlet összesen 7 komoly faktorra építve sejteti, hogy ilyen civilizációk ezrei létezhetnek akár csak saját galaxisunkban, a mostani munka során azonban a készítők állítása szerint nagyob pontosságot értek el.
A szakemberek a biológia, a kémia, valamint a kozmológia területén elért újabb eredményekre támaszkodva igyekeztek egy határozottabb becslésssel előállni. Állításuk szerint annak esélye, hogy a Tejútrendszerben egyedül vagyunk jelen, 53 és 99,6 százalék közé esik, ami persze egy meglehetősen tág intervallum, ám mégis némi előrelépést jelent a korábbi találgatásokhoz képest. A teljes Világegyetemre vetítve ez a sáv 39 és 85 százalék közötti, ami kissé magabiztosnak tekinthető, hiszen az Univerzumban lévő csillagok száma nagyobb, mint a Föld összes tengerpartján meglévő homokszemcséké.
A Fermi-paradoxon természetesen csak abban az esetben létezik, ha meglehetősen biztosak vagyunk az idegen civilizációk létezésében, hiszen ekkor lehet csak feltenni a kérdést ezek hollétét illetően. Amennyiben a munka készítőinek van igazuk, maga a paradoxon sem érvényes.