Gyurkity Péter
Keveredtek a neandervölgyi és gyeniszovai emberek
Most először bukkantak közvetlen bizonyítékra a keveredést illetően.
A napokban számoltunk be a hírről, miszerint a Homo erectus kihalását többek között a lustaság okozta, most azonban újabb tanulmány látott napvilágot, amelyben már az eltérő emberfélék közötti szoros kapcsolatról, pontosabban hibrid utódok nemzéséről írnak. Most először bukkantak ugyanis közvetlen bizonyítékra, ez pedig arra utal, hogy hasonló esetek gyakrabban fordultak elő, mint ahogy azt korábban gondoltuk.
A német kutatók munkája DNS-vizsgálatokra alapul, ehhez azonban szükséges volt egy újabb maradvány előkerülése, amely éppen egy ilyen hibrid példány egyetlen ránkmaradt csontja. Az előzetes vizsgálatok alapján hamar megállapították, hogy egy 90 ezer évvel ezelőtt élt, és mindössze 13 éves korában elhunyt lányról van szó, aki a mai Szibéria területén, egy barlangban lakott. Nagy meglepetést okozott a DNS-vizsgálatok eredménye, ebből ugyanis kiderült, hogy míg az anya neandervölgyi volt, addig az apa a gyenyiszovai emberfajtába tartozott, vagyis olyan hibrid utódról van szó, aki vegyesen tartalmazta mindkét genetikai állományt. A 390 ezer évvel ezelőtt élt közös ős ellenére eddig nem tudtuk, hogy hasonló esetek mennyiben voltak gyakoriak, az alig 2 centiméteres csontdarabka alapján azonban ez nem volt rendkívüli.
Sajnos a gyenyiszovai emberről nem sokat tudunk a DNS-én kívül, itt mindössze annyit állapítottak meg az eredeti, 2008-as felfedezés óta, hogy nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt éltek, mitokondriális DNS-ük különbözött a neandervölgyi és a modern emberétől, örökítő anyaguk azonban még mindig fellelhető a mai melanéziai emberekben és az ausztráliai benszülöttekben, ami egy régebbi kapcsolat eredménye lehet. A keveredést ennek alapján valószínűnek tartották, konkrét eredménnyel azonban ezt eddig nem tudták alátámasztani. Az adott barlangból előkerült egy 120 ezer éves neandervölgyi lelet is, ami arra utal, hogy a helyszínt felváltva használhatták, ez többször is gazdát cserélt. Magát az eredményt lottónyereményként értékelik, itt azonban továbbra sem kaptunk választ az életmóddal és az egyéb szempontokkal kapcsolatos kérdésekre.
Sajnos azt sem tudjuk, hogy mi vezetett a gyenyiszovai ember kihalásához, erre azonban nagyjából akkor került sor, amikor a neandervölgyiek is eltűntek. Az bizonyos, hogy Ázsiában és Európa területén éltek, azonban további leletekre van szükség ahhoz, hogy tudástárunkat kibővíthessük.
A napokban számoltunk be a hírről, miszerint a Homo erectus kihalását többek között a lustaság okozta, most azonban újabb tanulmány látott napvilágot, amelyben már az eltérő emberfélék közötti szoros kapcsolatról, pontosabban hibrid utódok nemzéséről írnak. Most először bukkantak ugyanis közvetlen bizonyítékra, ez pedig arra utal, hogy hasonló esetek gyakrabban fordultak elő, mint ahogy azt korábban gondoltuk.
A német kutatók munkája DNS-vizsgálatokra alapul, ehhez azonban szükséges volt egy újabb maradvány előkerülése, amely éppen egy ilyen hibrid példány egyetlen ránkmaradt csontja. Az előzetes vizsgálatok alapján hamar megállapították, hogy egy 90 ezer évvel ezelőtt élt, és mindössze 13 éves korában elhunyt lányról van szó, aki a mai Szibéria területén, egy barlangban lakott. Nagy meglepetést okozott a DNS-vizsgálatok eredménye, ebből ugyanis kiderült, hogy míg az anya neandervölgyi volt, addig az apa a gyenyiszovai emberfajtába tartozott, vagyis olyan hibrid utódról van szó, aki vegyesen tartalmazta mindkét genetikai állományt. A 390 ezer évvel ezelőtt élt közös ős ellenére eddig nem tudtuk, hogy hasonló esetek mennyiben voltak gyakoriak, az alig 2 centiméteres csontdarabka alapján azonban ez nem volt rendkívüli.
Sajnos a gyenyiszovai emberről nem sokat tudunk a DNS-én kívül, itt mindössze annyit állapítottak meg az eredeti, 2008-as felfedezés óta, hogy nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt éltek, mitokondriális DNS-ük különbözött a neandervölgyi és a modern emberétől, örökítő anyaguk azonban még mindig fellelhető a mai melanéziai emberekben és az ausztráliai benszülöttekben, ami egy régebbi kapcsolat eredménye lehet. A keveredést ennek alapján valószínűnek tartották, konkrét eredménnyel azonban ezt eddig nem tudták alátámasztani. Az adott barlangból előkerült egy 120 ezer éves neandervölgyi lelet is, ami arra utal, hogy a helyszínt felváltva használhatták, ez többször is gazdát cserélt. Magát az eredményt lottónyereményként értékelik, itt azonban továbbra sem kaptunk választ az életmóddal és az egyéb szempontokkal kapcsolatos kérdésekre.
Sajnos azt sem tudjuk, hogy mi vezetett a gyenyiszovai ember kihalásához, erre azonban nagyjából akkor került sor, amikor a neandervölgyiek is eltűntek. Az bizonyos, hogy Ázsiában és Európa területén éltek, azonban további leletekre van szükség ahhoz, hogy tudástárunkat kibővíthessük.