Gyurkity Péter
Elkészült az önjavító mesterséges izom
A természetes izomrostok működését utánozza egy mesterséges másolat, amely összehúzódáskor világít.
A Duke Egyetem részeként működő Pratt School of Engineering szakemberei egy olyan mesterséges izom kidolgozását jelentették be, amely a természetes rostokhoz hasonlóan működik, gyors és erős összehúzódást biztosít, károsodás esetén pedig kijavítja az ennek eredményeként keletkező rongálást. Az első példányokat egyelőre egerekbe ültetve tesztelik.
A mesterséges izomrostok kifejlesztésével világszerte több laboratórium foglalkozik, erre már korábban sor is került, ám most első alkalommal ültették be az elkészült példányokat élő állatokba és bizonyították azok sikeres működését. Ezzel a szakemberek szerint egy új szintre jutottak el, bár arról egyelőre nincs szó, hogy emberekben is alkalmaznák azokat. A mesterségesen előállított rostok nagy előnye, hogy természetes társaikhoz hasonlóan gyors és erős összehúzódásra képesek, az összehúzódás közben ráadásul fluoreszkáló fényt bocsátanak ki, így működésük könnyen, egyszerűen követhető. Az elektromos impulzusokkal kiváltott összehúzódás tízszer erősebbnek bizonyult a korábban "gyártott" változatokhoz képest.
A másik fontos előrelépés, hogy a laboratóriumban előállított rostok az önjavítási feladatokkal is megbirkóznak, ahogy ezt az első tesztek során szintén visszaigazolták. Ehhez kicsiny réseket hagytak a rostokon, ahol az izom-őssejtek növekedésnek indulhatnak, kijavítva az esetleges károsodást. A kísérletekben kígyómérget használtak az izmok megrongálására, a rostok pedig néhány nap alatt helyrehozták a károkat, ráadásul úgy, hogy élő állatokba (egerekbe) ültetve működtek, vagyis természetes környezetben álltak helyt. A fluoreszkáló fény segítségével azt is nyomon követhették, hogy milyen sebességgel épül ki az érhálózat a beültetett szövetben, elérve az eredeti szövetekben megfigyelt szintet.
Az elkövetkező időszakban a kutatók azt vizsgálják majd, hogy a mesterséges izmok mennyiben állnak ellen a fizikai sérüléseknek és a különböző betegségeknek.
A Duke Egyetem részeként működő Pratt School of Engineering szakemberei egy olyan mesterséges izom kidolgozását jelentették be, amely a természetes rostokhoz hasonlóan működik, gyors és erős összehúzódást biztosít, károsodás esetén pedig kijavítja az ennek eredményeként keletkező rongálást. Az első példányokat egyelőre egerekbe ültetve tesztelik.
A mesterséges izomrostok kifejlesztésével világszerte több laboratórium foglalkozik, erre már korábban sor is került, ám most első alkalommal ültették be az elkészült példányokat élő állatokba és bizonyították azok sikeres működését. Ezzel a szakemberek szerint egy új szintre jutottak el, bár arról egyelőre nincs szó, hogy emberekben is alkalmaznák azokat. A mesterségesen előállított rostok nagy előnye, hogy természetes társaikhoz hasonlóan gyors és erős összehúzódásra képesek, az összehúzódás közben ráadásul fluoreszkáló fényt bocsátanak ki, így működésük könnyen, egyszerűen követhető. Az elektromos impulzusokkal kiváltott összehúzódás tízszer erősebbnek bizonyult a korábban "gyártott" változatokhoz képest.
A másik fontos előrelépés, hogy a laboratóriumban előállított rostok az önjavítási feladatokkal is megbirkóznak, ahogy ezt az első tesztek során szintén visszaigazolták. Ehhez kicsiny réseket hagytak a rostokon, ahol az izom-őssejtek növekedésnek indulhatnak, kijavítva az esetleges károsodást. A kísérletekben kígyómérget használtak az izmok megrongálására, a rostok pedig néhány nap alatt helyrehozták a károkat, ráadásul úgy, hogy élő állatokba (egerekbe) ültetve működtek, vagyis természetes környezetben álltak helyt. A fluoreszkáló fény segítségével azt is nyomon követhették, hogy milyen sebességgel épül ki az érhálózat a beültetett szövetben, elérve az eredeti szövetekben megfigyelt szintet.
Az elkövetkező időszakban a kutatók azt vizsgálják majd, hogy a mesterséges izmok mennyiben állnak ellen a fizikai sérüléseknek és a különböző betegségeknek.