Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Több ország csak megújuló energiát használna

Ezek azonban szinte kizárólag csak a kisebb, már most veszélyeztetett államok.

A párizsi klímaegyezmény aláírását követően érezni lehetett a bizakodást, amely azonban komoly kétkedéssel vegyül, hiszen egyrészt a megállapodásban résztvevő országokat gyakorlatilag semmi nem kötelezi a követelmények betartására, másrészt pedig még az optimális cél elérése sem jelenti a felmelegedés belátható időn belül történő megállítását. A leginkább veszélyeztetett államok eközben igyekeznek még drasztikusabb lépéseket tenni, hogy megelőzzék a bajt.

Idén több beszámoló is született arról, hogy a mostani az eddigi legmelegebb időszak, nyilván ez is arra késztette a 2009-ben létrehozott Climate Vulnerable Forum tagjait, hogy minél határozottabb módon álljanak ki a radikális változások mellett. Mivel a szervezet a klímaváltozás várható hatásai által legjobban veszélyeztetett országokat tömöríti, a motiváció itt ragadható meg a legjobban, ezzel is magyarázható, hogy a most aláírt új megállapodásban arra kötelezték magukat, hogy teljes mértékben a megújuló energiára állnak át. Ezt a legtöbb aláíró esetében 2030 és 2050 között tartják megvalósíthatónak, vagyis az évszázad közepére már mindannyian felhagynának a fosszilis energia felhasználásával.

A fórum egyben azt is szeretné elősegíteni, hogy az iparosodás korszaka előtti időszak átlagához képest mindössze 1,5 Celsius-fokkal magasabb plafont érjünk el, ami valóban komoly erőfeszítéseket követelne. A párizsi csúcs a tudósok által még elfogadhatónak tartott 2 Celsius-fokos emelkedést tartotta kívánatosnak, ezt azonban az IEA első embere szerint még akkor is meg fogjuk haladni, ha (csodával határos módon) az egyezmény minden részletét sikerülne megvalósítani – szerinte inkább 2,7 Celsius-fok körül lesz az eltérés, ami egyes régiókban már önmagában is súlyos problémákat okozhat. Az sem ad okot a felhőtlen hangulatra, hogy az aláírók közül talán egyedül Vietnam rendelkezik valamilyen hatással a globális folyamatokra, a többiek ugyanis egyrészt méretük, másrészt pedig alacsony fejlettségi fokuknál fogva nem befolyásolhatják a nagy átlagot – itt nyilván meg kellene nyerniük az igazán nagyokat, különös tekintettel Kínára és az USA-ra.

Kína a maga részéről szintén a 2030 utáni időszakban csökkentené a fosszilis energia arányát, addig nem mondanának le ennek növekedéséről, az USA esetében pedig az új Trump-adminisztráció okozhat fejtörést, bár a konkrét terveket és lépéseket illetően egyelőre legfeljebb csak ötleteink lehetnek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #43
    Szerintem a hagyományos izzók gyártása sem energiatakarékosabb.
  • HyBrIDNyLA #42
    Iroda-komplexumok működését nem lehet háztartásokhoz hasonlítani és ott fognak E27-es 3W-os LED izzókkal bohóckodni. Ezek energiafaló szörnyetegek, ki kell fűteni, ki kell hűteni és ki kell világítani őket. Annyit esznek, mint egy 1000 fős település csúcsidőben, gombamódra szaporodnak és nem valami jó kihasználtsággal. Egyébként egy darab álmennyezeti világító panel amelyben 4 db 18W-os fénycső van, az eszik annyit 14 óra alatt, mint egy átlagos hűtő 24 óra alatt ~1kWh. Számold ki hány darab van egy irodaházban. Ott pontosan elég, ha valaki nem kapcsolja le a villanyt, vagy akár a gépét mondjuk hétvégére, de akár éjjelre. Felfoghatatlan energiák repkednek ilyen helyeken és ezeket konstans meg kell termelni.
    A számítógépeket illetően:
    Egy HP DC 7800 CMT (önálló/standalone) mérése (és ez csak készenéti/standby mérés): 230V; 0.036A; 8.28VA; 50Ft/kWh; 0.414Ft/h; 9.936Ft/nap; 298.08Ft/hónap; 3626.64Ft/év, és akkor csak be volt dugva a hálózatba, nem is volt használva.
    Ebből van nálunk kb. 250+ (standby-ban vesznek fel kb. 9A-t (2 kW)) és akkor még a szervereket nem is számoltam. A főnök azt mondta azért nem állunk át IP-telefonra, mert rohadtul zabálják az áramot, kb. 5W (~5VA) körül esznek a hálózatból konstans és abból nálunk nagyon sok kéne. 1 okos ember okos döntése mennyit számít. Marad a jó kis digitális siemens. Atombiztos.
    Egyébként a világ legnagyobb szélerőmű parkja Paks felét se tudja (1000MW villamos energia). Fel sem tudom fogni ezt pl. egy ilyen kis ország, mint mi hogyan tudnánk kiváltani.
  • gforce9 #41
    A gyártás miatt nem csökken az energiafelhasználás. A párévente cserélt vackok előállításának energiaköltsége sokszorosa a legtöbb esetben annál, mint amit az adott készülék az élettartama alatt elfogyaszt.
  • zola2000 #40
    "hanem azon is, hogy pl. miért nem kapcsolják le a villanyt maguk után az emberek"

    azért mert ma egy 3 wattos led égő ad annyi fényt, mint régen egy hagyományos 40wattos kb, a számítógépek/tvk energiaéhsége is egyre kisebb (jó, a gamer pcké nem, de az minimális, illetve a laptopok terjedésével azoké is)

    az igazi gond, hogy miért nem csökkent az energiafogyasztás inkább az 1000watt+ fogyasztó légkondícionáló, régi kis hűtő helyett szekrénnyi méretű hűtők elterjedése stb jelenti.
    Utoljára szerkesztette: zola2000, 2016.11.28. 14:48:25
  • NEXUS6 #39
    Akkor érdekességnek beszúrok néhány infót.
    Szóval közben a #32-ben felvetett kérdésre azért viszonylag könnyen találtam infót, szal ez az én saram.
    Egyrészt a Párizsi konferencia anyagaiban benne van a 42-55 Gt kibocsájtási határérték, ami biztosíthatja, hogy a hőmérséklet emelkedés 2100-ig 1,5-2 fok között maradjon.
    Nade hogy is néz ki ez a gyakorlatban? A köv anyagokat az UNEP (ENSZ környezetvédelmi szervezete) anyagok között találtam, Az UNEP az IPCC anyaszervezetének tekinthető. Az UNEP a Párizsi konferencia után megfogalmazott bizonyos kritikákat, hogy a feldobott maximális kibocsájtási értékek nem fogják biztosítani a 1,5-2 fokos max melegedést, de ez egyfajta cica harcnak tűnik köztük és az IPCC között.
    A lényeg kb így néz ki:


    És itt jön a hogy néz ki a jelenlegi kibocsájtás:


    És akkor lássuk, kb hogy nézne ki a korlátozás kezdeti szakasza:


    Kis elemzés után látható, kb arról van szó, hogy Kínát még hagyjuk kifutni, de India és Afrika lakossága már összevontan tud max akkora kibocsájtást, gyakorlatilag gazdaságot, jólétet kifejleszteni magának, mint Kína. Eközben a nyugat (OECD) már nagyban áll át az olaj/szén utáni technológiára, amivel a fosszilis technológia már nem lesz kompatibilis. Szal a nyugat meg tudja őrizni gazdasági előnyét akkor is, amikor már sokkal nagyobb lélekszámú fejlett gazdaságú korábbi fejlődő országokkal kell szembenéznie.

    Ha momentán egy afrikai fejlődő ország politikusa lennék, és hinnék az összeesküvés elméletekben, akkor azt is mondanám, hogy az egész felhajtásnak valójában pont ez a célja! És nem több.
    Histeria est magistra vitae.
    Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;)
  • btb300 #38
    Ez az a Popper Peter, akinek a konyveit a buszmegallok plakatjain szoktak reklamozni? Ha a tudomany es filozofia kapcsolata erdekel, lehet, hogz Karl Popper tobb informaciot tudna nyujtani. Kicsit sarkos a velemenyed, hogy aki a tudomanyt es a filozofiat egy napon emliti, az mar csak egy idiota. A termeszettudomanyban direkten, vagy latvanyosan lehet, nem jelenik meg igy a filozofia, de a vilagrol alkotott gondolkodasunk, fogalomfejlodes, modszertan, eredmenyek elemzese mind tenyezo abban, hogy vegul mit is tudunk meg a tudomany altal.
    Egy erdekes iras arrol, hogy a tudomany haladasa milyen mertekben igenyli a gondolkodas, fogalmak alkalmazkodasat:
    http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/nemeth-fizika.html
    Itt pedig egy jo hosszu velemnycsere szinten a tudomany es a filozofia kapcsolatarol, mindket oldalrol szarmazo velemenyekkel:
    https://www.researchgate.net/post/Philosophy_and_Science_what_is_the_connection/1
    Ezzel nem szeretnek semmit sulykolni, de szerintem ez egy nagyon fontos aspektus, amirol hajlamosak sokan elfeledkezni, es objektiv racionalistanak beallitani magukat a tudomanyra hivatkozva.
  • gforce9 #37
    Néhányszor már kifejtettem és vitáztunk is erről a véleményem ugyanúgy áll. Főként a co2 kapcsán. Újra belemenni ebbe nem nagyon van kedvem, mert eddig egyszer sem sikerült egymást meggyőzni.
  • btb300 #36
    Megint kiforgatod a szavaimat. Annyit írtam, hogy az oksági kapcsolat nem feltétlenül az, hogy az antropogén széndioxid-kibocsátás okozza a felmelegedést. Nem tagadok ezzel a kijelentéssel semmit, csak egy elmélet kizárólagosságát. Ellenben te a kételkedésre való jogtól fosztanál meg mindenkit. A tudás és szakértelem rengeteget ér, a maga korlátaival együtt is, de a te kategorikus kijelentéseidet úgy nézem saját tudás nem támasztja alá. Az, hogy mit hiszel, senkit nem érdekel, gondolom magadból indulsz ki, miszerint egy fórum akármekkora füllentést elbír. Kösz, ez nem az én stílusom. Amennyire látni szoktam, te itt nem, hogy engem nem akarsz tanítani, hanem mindenkit tanítani akarsz. De ha konkrétumokra kerül a sor, kényelmes kibúvókat keresel. Tessék, olvasgass, hogy is működik a modellezés, te szerencsétlen:
    http://journals.ametsoc.org/doi/pdf/10.1175/JCLI3629.1
    Bízom benne, hogy a névelőkön kívül mást is felfogsz majd belőle. És hogy az eredeti állításommal kapcsolatban is hozzak egy kis adalékot:
    http://www.biogeosciences.net/12/4497/2015/bg-12-4497-2015.pdf
    ÉS továbbra is hangsúlyozom, itt nem cáfolatokról van szó, hanem bizonytalanságokról, meg arról, hogy te ne nyilatkoztass ki itt nagy pofával tényeket, amik pont a szakértők szájából sose hangzanának így el. Eszem megáll. És ugyanezt a gáz érvelést használod itt mindenkivel szemben, kár, hogy nem néztem meg előbb, kivel kezdek vitatkozni.
  • Irasidus #35
    Szóval ez csak egy random link, mert az eredeti állításodhoz, miszerint a co2 és felmelegedés között szerinted nincs oksági kapcsolat - semmi köze. Igen nehezem hiszem el, az eddig látottak alapján, hogy te kutatással foglalkoznál, és a modellekről csak annyit, hogy ahány tudomány annyi félét használ, de egy tudomány belül is - például klimatológiában - többféle és eltérő modell típus és így értelmezés létezik. Szóval nem, a modell nem egy dolgot takar, és nem így működik, távolról sem. De mindenesetre egy piros pontot megérdemelsz, hogy legalább utánanéztél és idemásoltad. Az más kérdés, hogy nem én leszek az aki neked ezt elmagyarázza, mert igazából nem célom a te tanításod. És mivel már más természettudományos állításod nem volt, csak bullshitet nyomod most, amiben már nem kívánok részt venni (bár nagyon szórakoztató voltál), ezennel befejezem. Innentől döntse el a kedves olvasó, hogy azt fogadja el aki szerint a szakértő és tanulmányok semmit sem érnek, és simán lehet kritizálni, vagy mégis csak ér valamit a tudás és szakértelem (kíváncsi lennék, hogy sebészorvost is kioktatod-e, és azt hiszed te jobban tudod hova kell vágni, hiszen ez relatív...). U.i.: a klimatológiában is konkrét mérési eredmény van. Ennyi.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.28. 00:52:17
  • btb300 #34
    Szóval tényleg nem olvasod el a linkelt cikkeket, jól van. Az első arról szól, hogy vajon megkérdőjelezhetetlen tekintélye van-e a szakértők állításainak egy adott tudományos témában. Természetesen a vélemények erről is megoszlanak, de érdemes a cikkíró álláspontját is elemezni kicsit. A második arról szól, hogy azért rendeztek egy szimpóziumot, hogy kitalálják, hogyan lehet hatékonyabban "marketingelni" a globális felmelegedést, és a cikkíró arra a következtetésre jut, "As naïve as this may sound, I believe environmentalists should try to influence public opinion by laying out the facts as clearly and honestly as possible and refraining from rhetorical trickery". Na, most, hogy megspóroltam neked egy kis olvasást, térjünk vissza a lényegre.
    Re nem az eredményekre mondtad, hogy tények, hanem az oksági összefüggésre, az pedig tudtommal továbbra sem nyert kísérleti bizonyítást (amennyiben igen, kérlek legalább hivatkozz valamire, cikkre, vagy akármi, mert érdekelne).
    A modell fogalmáról is mesélhetnél még, mert én napi szinten foglalkozom modellezéssel, de eddig biztosan rosszul csináltam ("nyilván"). Igen, a modellezés így működik, mechanisztikus és empirikus részekből áll, kísérletileg meghatározott vagy pedig regresszióanalízissel illesztett paraméterekkel. Szerintem az időjáráselőrejelzés nem teljesen rossz hasonlat (nem keverem az éghajlattal az időjárást, megint egy tudatos ferdítés a részedről), mivel a léptéke hasonló, mint az éghajlati modelleknek, és részint hasonló adatokkal is dolgoznak. Mindkét modell esetén a szimuláció eredményeit nagyban befolyásolja a bemeneti adatok bizonytalansága, és magának a modellnek a bizonytalansága is, ha ehhez hozzáveszed, hogy a globális felmelegedést vizsgáló modellek bemenetéül az esemény időbeli léptékéhez képest kevesebb és ritkább adat áll rendelkezésre, akkor véleményem szerint laikusként is ki lehet tapintani, hogy itt komoly korlátok lehetnek. A kontinensek vándorlását hozod példaként, ami ennél sokkal kevésbé ül, mivel itt konkrét mérési eredményekről van szó, és semmiféle tudományos elmélet nem kerül szóba. A tudomány pedig legalább annyira elméletek, mint amennyire bizonyítékok hálózata.
    Ne gyere nekem itt szofizmussal se, eddig két érvet sikerült felhoznod: azt, hogy én laikus vagyok, és azt, hogy a klímakutatók biztos jól tudják. A többi ennél is gyengébb volt, mint hogy rosszul használok fogalmakat, és szándékosan csavarom ki őket. Pedig a helyzet az, hogy te kevered a valóságot és a valóságot leírni próbáló tudományos elméleteket. Nekem alapvetően nincs bajom a tudományos módszerrel, használom is a munkámhoz, de a magadfajták a tudomány ellenségei, akik képtelenek anélkül létezni, hogy hinnének valamiben, legyen az egy isten, vagy a tudományos módszer legfőbb alkalmassága a világ megismerésére. Kíváncsi lennék, hogy te honnan szeded ezt a magabiztos autoritást, előfizettél a National Geographicre? Akadémiai körökben nem szoktam ilyen arroganciával találkozni.
További bejegyzések a fórumban...