btb300#34
Szóval tényleg nem olvasod el a linkelt cikkeket, jól van. Az első arról szól, hogy vajon megkérdőjelezhetetlen tekintélye van-e a szakértők állításainak egy adott tudományos témában. Természetesen a vélemények erről is megoszlanak, de érdemes a cikkíró álláspontját is elemezni kicsit. A második arról szól, hogy azért rendeztek egy szimpóziumot, hogy kitalálják, hogyan lehet hatékonyabban "marketingelni" a globális felmelegedést, és a cikkíró arra a következtetésre jut, "As naïve as this may sound, I believe environmentalists should try to influence public opinion by laying out the facts as clearly and honestly as possible and refraining from rhetorical trickery". Na, most, hogy megspóroltam neked egy kis olvasást, térjünk vissza a lényegre.
Re nem az eredményekre mondtad, hogy tények, hanem az oksági összefüggésre, az pedig tudtommal továbbra sem nyert kísérleti bizonyítást (amennyiben igen, kérlek legalább hivatkozz valamire, cikkre, vagy akármi, mert érdekelne).
A modell fogalmáról is mesélhetnél még, mert én napi szinten foglalkozom modellezéssel, de eddig biztosan rosszul csináltam ("nyilván"). Igen, a modellezés így működik, mechanisztikus és empirikus részekből áll, kísérletileg meghatározott vagy pedig regresszióanalízissel illesztett paraméterekkel. Szerintem az időjáráselőrejelzés nem teljesen rossz hasonlat (nem keverem az éghajlattal az időjárást, megint egy tudatos ferdítés a részedről), mivel a léptéke hasonló, mint az éghajlati modelleknek, és részint hasonló adatokkal is dolgoznak. Mindkét modell esetén a szimuláció eredményeit nagyban befolyásolja a bemeneti adatok bizonytalansága, és magának a modellnek a bizonytalansága is, ha ehhez hozzáveszed, hogy a globális felmelegedést vizsgáló modellek bemenetéül az esemény időbeli léptékéhez képest kevesebb és ritkább adat áll rendelkezésre, akkor véleményem szerint laikusként is ki lehet tapintani, hogy itt komoly korlátok lehetnek. A kontinensek vándorlását hozod példaként, ami ennél sokkal kevésbé ül, mivel itt konkrét mérési eredményekről van szó, és semmiféle tudományos elmélet nem kerül szóba. A tudomány pedig legalább annyira elméletek, mint amennyire bizonyítékok hálózata.
Ne gyere nekem itt szofizmussal se, eddig két érvet sikerült felhoznod: azt, hogy én laikus vagyok, és azt, hogy a klímakutatók biztos jól tudják. A többi ennél is gyengébb volt, mint hogy rosszul használok fogalmakat, és szándékosan csavarom ki őket. Pedig a helyzet az, hogy te kevered a valóságot és a valóságot leírni próbáló tudományos elméleteket. Nekem alapvetően nincs bajom a tudományos módszerrel, használom is a munkámhoz, de a magadfajták a tudomány ellenségei, akik képtelenek anélkül létezni, hogy hinnének valamiben, legyen az egy isten, vagy a tudományos módszer legfőbb alkalmassága a világ megismerésére. Kíváncsi lennék, hogy te honnan szeded ezt a magabiztos autoritást, előfizettél a National Geographicre? Akadémiai körökben nem szoktam ilyen arroganciával találkozni.