Gyurkity Péter

Már termel a hullámenergia-konverter 

Először igazolták vissza egy amerikai fejlesztés hatékonyságát, ezzel tovább bővül az eszköztár.

A megújuló energia területén számos eltérő megoldással találkozhatunk, ezek közül jelenleg az úgynevezett PV-nappanelek számítanak az abszolút slágernek, bár egyes régiókban a szélerőművek is rohamosan terjednek. Az időszakosság és a csúcsidőszakban nyújtott kimagasló teljesítmény alaposan megterheli a hálózatot és kikezdi a hagyományos erőművek gazdaságosságát, a hullámenergia azonban egyfajta átmenetet képez, kiegyenlítve a különbségeket.

Az oregoni illetőségű Northwest Energy Innovations a Hawaii-szigeteken, egészen pontosan a Kaneohe-öbölben helyezte üzembe még a múlt hónapban saját prototípusát, amely az eddig bemutatott megoldásokhoz képest is újítást hozott magával. A bójára emlékeztető, ám a vízfelszín alatt kiterjedt struktúrára támaszkodó, mintegy 45 tonnás Azura egy teljes évig tesztfázisban marad, azonban most először már a hálózatra is rácsatlakozott, mi több, eredményességét egy harmadik fél, jelen esetben a Hawaii Egyetem is visszaigazolta, ami az Egyesült Államokban szintén most először történt meg.


A hivatalos közlemény szerint az újítás abban áll, hogy vízből kiálló, a hullámok által mozgatott rész nemcsak oldalirányú, de a függőleges mozgást is felhasználja, ezáltal pedig még több energiát termel, bár ennek valódi hasznát igazán csak a tesztfázis lezárultát követően mérik össze az eredeti várakozásokkal. Ha minden jól megy, az Azura még nagyobb változata 2017-ben áll majd szolgálatba, hogy megkezdje a tartósabb üzemelést. Az illetékesek szerint a hullámenergia felhasználása több szempontból is ideális kombinációt jelent, már csak azért is, mert az USA lakosságának több, mint fele él a vízparttól legfeljebb 80 km-es távolságra.

A Department of Energy (DOE) eközben a Wave Energy Prize kiírása keretében 92 különböző csapat fejlesztését veti össze, a nyertesnek 1,5 millió dolláros fődíjat kínálva fel - a 20 döntős augusztusban folytathatja a munkát, mégpedig a koncepciók valóra váltásával.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #11
    A hullam es arapalygeneratorok nem gazdasagtalanok, csak megfelelo helyre, megfelelo rendszert kell telepiteni.

    Hullamgeneratorbol szinte csak a talajhoz rogzitett levego alapu az ami eleg olcso es van megfelelo teljesitmenye is. Ezekben a hullamok ereje a levegot mozgatja egy alul nyitott kamra es a legkor kozott. Az osszekoto csoben van az aramfejleszto turbina. (a rendszer onzaro szelepekkel egyeniranyitja a turbinan ataramlo levegot) Elonye, hogy olcso es a hullamkamra epitheto fembol, betonbol vagy kifaraghato termeszetes sziklabol is, raadasul a generator a parton van, jo messze a tengerviztol. Pozitivum, hogy a apaly/dagaly ereje egy elnyujtott, hosszan tarto nagy hullamkent jelenik meg a generator kimeneten a tenyleges hullamzasra rakodva. Hatranya, hogy kb. akkora beruhazas mint egy vizeromu es teljesitmenyaranyos modon meretben is akkora.

    Arapalygeneratorbol az aramlas alapu megoldas a jo, ami ugyan nagyon karos a tengeri elolenyekre (gyakorlatilag szusit csinal az arra tevedo halrajokbol), viszont olcson telepitheto az ocean aljara, eleg tavol a felszini hullamzastol es viharoktol. Gyakorlatilag vizalatti 'szeleromukent' mukodve. A karbantartas problemasabb, de hiba eseten egyben leveheto az oszloprol a teljes generatorhaz, a lapatokkal egyutt, igy a felszinen konnyebb javitani.

    A fenti ket megoldassal szemben vannak a vizen uszo, himbas, porgettyus es hidraulikus megoldasok, amik osszessegukben nem valtak be a rossz ar/ertek (ar/teljesitmeny) arany miatt.
  • molnibalage83 #10
    Milyen meglepő...
  • teddybear #9
    A japánok már a hetvenes években félipari kísérleteket végeztek hullám és árapály generátorokkal, de aztán gazdaságtalannak bizonyult az egész.
  • andrejfej #8
    Na és? Széles Gábor meg már mindjárt (ne, várj még, nem most.. még most sem, majd mindjárt na!) kész van az antigravitációs energiacellával.
    Meg láttam a facebookon, hogy a hosszabbítót visszadugták önmagába, és jött a delej! Vajon hányan próbálták ki?
    Egyébként én napelem-párti vagyok, épp nézegetem ezt az enHome-t.
    Önerő nélkül is be lehet szállni, kiépítik a rendszert. Onnantól a gázt lezáratom, a csonk marad biztonsági tartalékként, a saját áramomon lesz minden a házban, a rezsi helyett meg fizetem a törlesztőt. Nyáron betáplálok, télen elhasználom a többletet.
  • BladeW #7
    Örökélet, ingyen sör, jee!
  • molnibalage83 #6
    Vállalni akármennyit lehet... A szélerőművek gyártói is ígérnek mindent, ezzel szemben autózz át Ausztrián. A szélkereket 15%- alsó hangon mindig szét van szerelve...
  • globint #5
    Elmehetnek a hullámenergiájukkal, mikor az oroszok már a Tesla ingyenáramát csináják.
    http://www.gyartastrend.hu/gazdasag/cikk/oroszok_valositjak_meg_tesla_terveit
  • Caro #4
    Látom Magyarországon nagyon elterjedt ez az urban legend a napelemek élettartamáról.
    A gyártók általában 70% teljesítményt vállalnak 30(!) év után, de van, amelyik több mint 80%-ot.
  • molnibalage83 #3
    Meg az az apróság, hogy a hajózás mit szól ehhez, vagy a környezetvédők (?) ahhoz, hogy adott esetben hányszáz km-t kell ilyennel telirakni meg azt, hogy a legnagyobb viharok idején mit csinál. Ennél is ugyanúgy van időjárásfaktor, mint a szél/nap-nál....
  • SupraMKIII #2
    ... És ugye nem az a kérdés, hogy ezek működő képes megoldások-e, mert azt mindenki tudta, már eddig is.

    Ha csak ezt néznénk, akkor an pelemek lennének az emberiség minden gondjának megoldói.
    A probléma a megtérüléssel van: A napelemeknél ez még mindig 5-10 év, ami sok esetben összemérhető az élettartamával.

    Ennek a fenti megoldásnak is ez a legfontosabb paramétere, és ez fogja eldönteni a sorsát...