Balázs Richárd
Nincs genetikai csoda a hosszú élet mögött?
Minek köszönhetően élnek egyes emberek száz évnél is tovább? A tudósok a genetikában keresik a magyarázatot, a válasz azonban még mindig várat magára. A csodagén vagy nem létezik, vagy nagyon mélyen rejtőzik, egy átfogó kutatás, ami 17 száz év feletti ember génváltozatait vizsgálta, nem hozott eredményt.
A korábbi tanulmányok azonosítottak olyan fehérje kódoló géneket, amik fontos szerepet játszhatnak a hosszú életben, ilyen az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1). Egyesek rendelkeznek egy, az idővel kevésbé aktívvá váló változatával ennek a génnek, ami elvileg lelassíthatja az öregedés folyamatát.
Azonban amikor, Stuart Kim, a kaliforniai Stanford Egyetemen munkatársaival összehasonlította 16 száz év feletti nő és egy férfi génállományát, akiknek átlagéletkora elérte a 112 évet, 34 huszonegy és hetvenkilenc év közötti emberével, csalódottan kellett tudomásul venniük, hogy semmilyen jelentős eltérést nem tapasztaltak sem az IGF-1, sem bármelyik másik gén esetében. A kutatás fintora, hogy az egyik 110 évnél is idősebb hölgy esetében rábukkantak egy olyan génvariánsra, ami szabálytalan szívritmust okozva növeli a hirtelen halál kockázatát.
Mindezek ellenére Kim nem adja fel a keresést, és meggyőződése, hogy meg fogják találni a genetikai különbségeket. "Folytatjuk keresésünket még több száz év feletti és még összetettebb elemzések segítségével" - összegzett.
A korábbi tanulmányok azonosítottak olyan fehérje kódoló géneket, amik fontos szerepet játszhatnak a hosszú életben, ilyen az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1). Egyesek rendelkeznek egy, az idővel kevésbé aktívvá váló változatával ennek a génnek, ami elvileg lelassíthatja az öregedés folyamatát.
Azonban amikor, Stuart Kim, a kaliforniai Stanford Egyetemen munkatársaival összehasonlította 16 száz év feletti nő és egy férfi génállományát, akiknek átlagéletkora elérte a 112 évet, 34 huszonegy és hetvenkilenc év közötti emberével, csalódottan kellett tudomásul venniük, hogy semmilyen jelentős eltérést nem tapasztaltak sem az IGF-1, sem bármelyik másik gén esetében. A kutatás fintora, hogy az egyik 110 évnél is idősebb hölgy esetében rábukkantak egy olyan génvariánsra, ami szabálytalan szívritmust okozva növeli a hirtelen halál kockázatát.
Mindezek ellenére Kim nem adja fel a keresést, és meggyőződése, hogy meg fogják találni a genetikai különbségeket. "Folytatjuk keresésünket még több száz év feletti és még összetettebb elemzések segítségével" - összegzett.