Ötvös Tibor
Norvégiában felépülhet a Halottak Háza
Norvégiában igen korlátozott nagysággal bír az a földterület, melyet temetésekre lehet használni, így más megoldást kell keresni. Egy új lehetőség szerint egy felhőkarcolót "népesítenének be" az elhunytakkal.
Martin McSherry, a Royal Danish School of Architecture (Nemzeti Dán Építész Iskola) hallgatója a Nordic Association for Graveyards and Crematoria (Norvég Temetők és Krematóriumok Közössége) pályázatára egyedi tervet készített, mellyel megoldhatónak látja az országot sújtó egyik problémát. A Norvég földterület, melyet temetkezésre lehet használni ugyanis véges kiterjedéssel bír és lassan problémát okoz az elhunytak tisztességes elhelyezése. McSherry a projektjének a "Lépcső a Mennybe" nevet adta (mások szimplán a House of the Dead, azaz a Halottak Házának hívják) és elképzelése szerint nem lefele kell haladni, hanem egy felfelé kell terjeszkedni, így szerinte egy felhőkarcolóban helyeznék örök nyugalomra az elhunytakat.
A terv alapján a 18 méter magas épület minden egyes szintjén lennének temetkezési helyek, melyek mindegyikét úgy alakítanák ki, hogy az összes nyugalomra-helyezési forma megoldható legyen rajtuk. Így aki a koporsót szeretné földbe helyezni az is helyet kapna, de az urnás gyászhelyek is elérhetők lennének. Az épület részét képezné még egy daru is, mellyel folyamatosan lehetne újabb és újabb szinteket rátenni az építményre.
Bár többen rámutattak, hogy az ötlet igazából nem újdonság, hiszen Egyiptomban, Olaszországban, Brazíliában és még az Egyesült Államokban, New Orleansban is találhatók hasonló megoldások, ám a pályázatot elbíráló bizottság nem fogadta el a projektet. Sőt, a hivatalosan kiadott indoklás szerint nem lehet komolyan venni egy ilyen ötletet. Így talán az sem meglepő, hogy a díjat végül McSherry két osztálytársa, Katrine Harving Holm és Henriette Schønheyder van Deurs kapta. Az ő terveik szerint a már most létező sírköveket le kellene cserélni úgynevezett emlékfalakra, táblákra és így többen is elférnének ugyanazon a területen.
Annak ellenére, hogy a Bizottság elutasította a pályázatot, a norvég közvélemény és pár befektető számára kimondottan tetszett az ötlet és így nem elképzelhetetlen, hogy egyszer, ha minden emléktábla megtelik elkészülhet a torony.
Martin McSherry, a Royal Danish School of Architecture (Nemzeti Dán Építész Iskola) hallgatója a Nordic Association for Graveyards and Crematoria (Norvég Temetők és Krematóriumok Közössége) pályázatára egyedi tervet készített, mellyel megoldhatónak látja az országot sújtó egyik problémát. A Norvég földterület, melyet temetkezésre lehet használni ugyanis véges kiterjedéssel bír és lassan problémát okoz az elhunytak tisztességes elhelyezése. McSherry a projektjének a "Lépcső a Mennybe" nevet adta (mások szimplán a House of the Dead, azaz a Halottak Házának hívják) és elképzelése szerint nem lefele kell haladni, hanem egy felfelé kell terjeszkedni, így szerinte egy felhőkarcolóban helyeznék örök nyugalomra az elhunytakat.
A terv alapján a 18 méter magas épület minden egyes szintjén lennének temetkezési helyek, melyek mindegyikét úgy alakítanák ki, hogy az összes nyugalomra-helyezési forma megoldható legyen rajtuk. Így aki a koporsót szeretné földbe helyezni az is helyet kapna, de az urnás gyászhelyek is elérhetők lennének. Az épület részét képezné még egy daru is, mellyel folyamatosan lehetne újabb és újabb szinteket rátenni az építményre.
Bár többen rámutattak, hogy az ötlet igazából nem újdonság, hiszen Egyiptomban, Olaszországban, Brazíliában és még az Egyesült Államokban, New Orleansban is találhatók hasonló megoldások, ám a pályázatot elbíráló bizottság nem fogadta el a projektet. Sőt, a hivatalosan kiadott indoklás szerint nem lehet komolyan venni egy ilyen ötletet. Így talán az sem meglepő, hogy a díjat végül McSherry két osztálytársa, Katrine Harving Holm és Henriette Schønheyder van Deurs kapta. Az ő terveik szerint a már most létező sírköveket le kellene cserélni úgynevezett emlékfalakra, táblákra és így többen is elférnének ugyanazon a területen.
Annak ellenére, hogy a Bizottság elutasította a pályázatot, a norvég közvélemény és pár befektető számára kimondottan tetszett az ötlet és így nem elképzelhetetlen, hogy egyszer, ha minden emléktábla megtelik elkészülhet a torony.