Ötvös Tibor
Két kontinenst köt össze a Marmaray alagút
Egy 150 éves terv végére kerül ma pont Isztambul városában, mikor végre átadják a város ázsiai és európai oldalát összekötő Marmaray alagutat.
Törökországban ma nemzeti ünneppé is alakulhat a Marmaray alagút átadása, melynek munkálatait 2004-ben kezdték el, de valójában egy 150 éves terv valósul meg a képében. A világon elsőként két kontinenst összekötő tenger alatti vasút Isztambul városának ázsiai és európai feleit csatolja össze és így komoly segítséget jelenthet a tömegközlekedésben. A Márvány-tenger alatt futó alagút ötlete elsőként Abdoul Medjid, az Oszmán Birodalom szultánja fejében merült fel 1860-ban, ám az akkori pénzügyi nehézségek és a technológia hiánya miatt végül nem tudta kivitelezni. A téma 2004-ben merült fel újra, mikor Isztambul regnáló polgármestere, Recep Tayyip Erdogan számos komoly beruházása közé az alagút felépítését is besorolta és a munkálatok el is kezdődtek.
Az eredeti tervek szerint négy év alatt készült volna el a vasút, ám a munkálatok során számos, kiemelt jelentőségű archeológiai felfedezés került elő, melyek feltárása miatt hosszú éveket csúszott a projekt. Az ásatások során a régészek közel 40 ezer leletet azonosítottak, melyek közül a legfontosabb a 30 bizánci hajót magában foglaló flotta volt. "Először azt mondták, hogy van valami archeológiai cucc, majd találtak agyagcserepeket, majd ezt, majd azt" - fakadt ki két évvel ezelőtt Erdogan. "Ezen dolgok bármelyike valóban fontosabb, mint az emberek?"
A Marmaray alagút 50 méterrel a tengerfenék alatt húzódik és a régió szeizmikus aktivitása miatt 1.8 kilométer hosszú szakaszát földrengésbiztossá kellett tenni (az egész vonal 13.6 kilométer hosszú). Az építkezésre egyébként azért volt szükség, mert Isztambul keleti és nyugati oldalát mindössze két híd köti össze, melyek nem képesek a közel 2 milliós napi átmenőforgalmat biztosítani. A Marmaray alagútban futó vasút azonban megoldja ezt a problémát, hiszen óránként 150 ezer embert képesek percek alatt átvinni egyik oldalról a másikra.
"Emellett a természetnek is jót tesz, ha nem zsúfolt buszokon, hanem a sokkal környezetbarátabb, tenger alatti vasúton közlekednek az utasok" - fejtette ki a város jelenlegi polgármestere, Kadir Topbas. A projekt nagyjából három milliárd eurót emésztett fel, melyből 735 milliót a Bank of Japan biztosított, így a mai megnyitón Japán miniszterelnöke, Shinzo Abe is jelen lesz. Sokan egyébként korainak tartják az ünnepséget, hiszen bár ma átadásra kerül a vonal, de utazni, használni még nem lehet azt.
Törökországban ma nemzeti ünneppé is alakulhat a Marmaray alagút átadása, melynek munkálatait 2004-ben kezdték el, de valójában egy 150 éves terv valósul meg a képében. A világon elsőként két kontinenst összekötő tenger alatti vasút Isztambul városának ázsiai és európai feleit csatolja össze és így komoly segítséget jelenthet a tömegközlekedésben. A Márvány-tenger alatt futó alagút ötlete elsőként Abdoul Medjid, az Oszmán Birodalom szultánja fejében merült fel 1860-ban, ám az akkori pénzügyi nehézségek és a technológia hiánya miatt végül nem tudta kivitelezni. A téma 2004-ben merült fel újra, mikor Isztambul regnáló polgármestere, Recep Tayyip Erdogan számos komoly beruházása közé az alagút felépítését is besorolta és a munkálatok el is kezdődtek.
Az eredeti tervek szerint négy év alatt készült volna el a vasút, ám a munkálatok során számos, kiemelt jelentőségű archeológiai felfedezés került elő, melyek feltárása miatt hosszú éveket csúszott a projekt. Az ásatások során a régészek közel 40 ezer leletet azonosítottak, melyek közül a legfontosabb a 30 bizánci hajót magában foglaló flotta volt. "Először azt mondták, hogy van valami archeológiai cucc, majd találtak agyagcserepeket, majd ezt, majd azt" - fakadt ki két évvel ezelőtt Erdogan. "Ezen dolgok bármelyike valóban fontosabb, mint az emberek?"
A Marmaray alagút 50 méterrel a tengerfenék alatt húzódik és a régió szeizmikus aktivitása miatt 1.8 kilométer hosszú szakaszát földrengésbiztossá kellett tenni (az egész vonal 13.6 kilométer hosszú). Az építkezésre egyébként azért volt szükség, mert Isztambul keleti és nyugati oldalát mindössze két híd köti össze, melyek nem képesek a közel 2 milliós napi átmenőforgalmat biztosítani. A Marmaray alagútban futó vasút azonban megoldja ezt a problémát, hiszen óránként 150 ezer embert képesek percek alatt átvinni egyik oldalról a másikra.
"Emellett a természetnek is jót tesz, ha nem zsúfolt buszokon, hanem a sokkal környezetbarátabb, tenger alatti vasúton közlekednek az utasok" - fejtette ki a város jelenlegi polgármestere, Kadir Topbas. A projekt nagyjából három milliárd eurót emésztett fel, melyből 735 milliót a Bank of Japan biztosított, így a mai megnyitón Japán miniszterelnöke, Shinzo Abe is jelen lesz. Sokan egyébként korainak tartják az ünnepséget, hiszen bár ma átadásra kerül a vonal, de utazni, használni még nem lehet azt.
