Hunter
MRI letapogatással olvasnák az álmokat
Japán kutatók MRI alkalmazásával képesek megállapítani milyen képeket látnak az emberek az alvás korai szakaszában.
A Science szaklapban megjelent tanulmány szerint mindezt 60 százalékos pontossággal végzik. A Yukiyasu Kamitani professzor által vezetett csapat most azt szeretné megtudni, hogy az agytevékenységet fel tudja-e használni az álmodás más aspektusainak, például az alvás közben átélt érzelmek vizsgálatához. "Szilárd meggyőződésem volt, hogy lehetséges az álmok dekódolása, legalább az álmodás bizonyos formáinál... nem lepődtem meg az eredményeken, ugyanakkor nagyon izgatnak" - mondta Kamitani professzor, a kiotói ATR Számítási Idegtudományi Laboratórium munkatársa.
Az álomfejtés az ősi egyiptomiak óta érdekli az emberiséget, a tanulmányban részt vevő kutatók azonban jóval közvetlenebb módot találtak éjszakai vízióink megcsapolására, három ember agyfunkcióit követték nyomon MRI letapogatással, miközben aludtak.
Amint a kísérletben részt vevő alanyok kezdtek álomba merülni a letapogató berendezésekben, a kutatók felébresztették őket és megkérték, számoljanak be arról, amit láttak, mindezt több mint kétszázszor ismételve meg. Minden képet, legyen az akármilyen szürreális, feljegyeztek, majd egy adatbázist készítettek belőlük, melyben a képeket különböző vizuális kategóriákba rendezték. Ezután újabb MRI letapogatásokat végeztek, ezúttal azonban az alanyok ébren voltak és közben képeket mutattak nekik, így a kutatócsoport láthatta az agytevékenység pontos, az adott képhez kapcsolódó sémáit.
Az alvás közbeni tesztek következő fordulójában a kutatók már meg tudták jósolni a letapogatások alapján az álmokban látott dolgokat, mindezt 60 százalék pontossággal. "Képesek voltunk felfedni az álmok tartalmát az alvás közbeni agytevékenységből, ami egybehangzott az alanyok későbbi beszámolóival" - magyarázta Kamitani professzor.
A kutatók most a mélyebb alvásba szeretnének betekinteni, ahol a legszínesebb álmok alakulnak ki, illetve arra is kíváncsiak, vajon az MRI alkalmazásával képesek lennének-e megállapítani az alvás közben átélt érzelmeket, illatokat, színeket és cselekményeket. "Ettől még egyértelműen messze járunk, azonban nincs okunk feltételezni, hogy mindez lehetetlen lenne" - nyilatkozott a BBC-nek Mark Stokes, az Oxford Egyetem kognitív idegtudósa, aki szerint a japán kutatás egy újabb lépés az álomfejtő gépek irányába. "A legnehezebb része a munkának az agytevékenység és a jelenségek közötti szisztematikus térképezés. Mindezt egyénenként kellene elkészíteni, ami azt jelenti, hogy soha nem fogunk tudni megalkotni egy általános eszközt, ami bárkinek az álmát kiolvassa"
A Science szaklapban megjelent tanulmány szerint mindezt 60 százalékos pontossággal végzik. A Yukiyasu Kamitani professzor által vezetett csapat most azt szeretné megtudni, hogy az agytevékenységet fel tudja-e használni az álmodás más aspektusainak, például az alvás közben átélt érzelmek vizsgálatához. "Szilárd meggyőződésem volt, hogy lehetséges az álmok dekódolása, legalább az álmodás bizonyos formáinál... nem lepődtem meg az eredményeken, ugyanakkor nagyon izgatnak" - mondta Kamitani professzor, a kiotói ATR Számítási Idegtudományi Laboratórium munkatársa.
Az álomfejtés az ősi egyiptomiak óta érdekli az emberiséget, a tanulmányban részt vevő kutatók azonban jóval közvetlenebb módot találtak éjszakai vízióink megcsapolására, három ember agyfunkcióit követték nyomon MRI letapogatással, miközben aludtak.
Amint a kísérletben részt vevő alanyok kezdtek álomba merülni a letapogató berendezésekben, a kutatók felébresztették őket és megkérték, számoljanak be arról, amit láttak, mindezt több mint kétszázszor ismételve meg. Minden képet, legyen az akármilyen szürreális, feljegyeztek, majd egy adatbázist készítettek belőlük, melyben a képeket különböző vizuális kategóriákba rendezték. Ezután újabb MRI letapogatásokat végeztek, ezúttal azonban az alanyok ébren voltak és közben képeket mutattak nekik, így a kutatócsoport láthatta az agytevékenység pontos, az adott képhez kapcsolódó sémáit.Az alvás közbeni tesztek következő fordulójában a kutatók már meg tudták jósolni a letapogatások alapján az álmokban látott dolgokat, mindezt 60 százalék pontossággal. "Képesek voltunk felfedni az álmok tartalmát az alvás közbeni agytevékenységből, ami egybehangzott az alanyok későbbi beszámolóival" - magyarázta Kamitani professzor.
A kutatók most a mélyebb alvásba szeretnének betekinteni, ahol a legszínesebb álmok alakulnak ki, illetve arra is kíváncsiak, vajon az MRI alkalmazásával képesek lennének-e megállapítani az alvás közben átélt érzelmeket, illatokat, színeket és cselekményeket. "Ettől még egyértelműen messze járunk, azonban nincs okunk feltételezni, hogy mindez lehetetlen lenne" - nyilatkozott a BBC-nek Mark Stokes, az Oxford Egyetem kognitív idegtudósa, aki szerint a japán kutatás egy újabb lépés az álomfejtő gépek irányába. "A legnehezebb része a munkának az agytevékenység és a jelenségek közötti szisztematikus térképezés. Mindezt egyénenként kellene elkészíteni, ami azt jelenti, hogy soha nem fogunk tudni megalkotni egy általános eszközt, ami bárkinek az álmát kiolvassa"
