Hunter
Álmokkal a napi stressz ellen
Az álmok egyfajta éjszakai gyógymódot jelentenek a stresszre, állapították meg a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói, akik felfedezték, hogy az álmodás során stressz kémiánk leáll és miközben agyunk újra feldolgozza az érzelmeket, elveszti a bonyolult emlékek fájdalmas élét.
A felfedezés elsőként enged betekintést az alvási időnk megközelítőleg 20 százalékát kitevő gyors szemmozgás (REM) alvás érzelmi funkcióiba. A Current Biology szaklapban megjelent tanulmány eredményei meggyőző magyarázatot adnak arra is, hogy a poszttraumás stressz zavarral (PTSD) küzdőknek miért annyira nehéz megszabadulniuk fájdalmas élményeiktől, és miért szenvednek a visszatérő rémálmoktól.
A tanulmány szerzője, Matthew Walker idegtudós szerint az álmok gyógyírként szolgálnak, tompítva az előző nap érzelmi viszontagságait, ugyanakkor a PTSD-vel élőknél "ez az éjszakai terápia nem működik hatékonyan, gyakran flashback képződik, vagyis újraélik az egész zsigeri élményt, mert az érzelmeket nem sikerült megfelelően törölni az emlékezetből alvás alatt".
Walker felfedezései több kísérletből származnak, melyekben önként jelentkezőket kértek fel, hogy különböző, érzelmeket kiváltó képeket nézzenek, miközben agytevékenységüket egy MRI letapogatóval figyelték. A résztvevők felének reggel, majd este is megmutatták a képeket, a két esemény között végig ébren voltak. A másik felének este, majd egy éjszakai alvás után reggel mutatták meg a képeket. Azok, akik aludtak a két képnézegetés között jelentős enyhülésről számoltak be a képekkel kapcsolatos érzelmi reakcióikban. Ezen felül az MRI drámai csökkenést mutatott az amigdala, az agy érzelmeket feldolgozó területének reaktivitásában, lehetővé téve az agy "racionális" prefrontális kérgének az érzelmi reakciók feletti uralom visszanyerését. Ezen felül a REM álmok alatt EEG-t (elektroenkefalogram) is készítettek, amik ugyancsak csökkenést jeleztek az agy stressz idegi vegyületeinek szintjében.
"Tudjuk, hogy a REM alvás alatt erős csökkenés következik be a stresszhez köthető norepinefrin szintekben" - magyarázta Walker. "Újra feldolgozva a korábbi érzelmi élményeket ebben az idegi vegyületektől mentes közegben a REM alvás során, következő nap úgy ébredünk fel, hogy az élmények érzelmi ereje lecsillapodott. Jobban viszonyulunk hozzájuk, úgy érezzük, hogy képesek vagyunk feldolgozni"
"A REM alvás alatt az emlékek újra aktiválódnak, azonban már egy olyan környezetben, ahol a stressz el van nyomva" - tette hozzá a tanulmány társszerzője, Els van der Helm. Walker több helyről is hallotta, hogy egy vérnyomáscsökkentő gyógyszer képes meggátolni a PTSD betegeknél a visszatérő rémálmok kialakulását. Feltevése szerint a gyógyszer mellékhatásként elnyomja az agy norepinefrinjét, ezáltal a REM alatt egy stressz-mentesebb környezetben csökkenti a rémálmok kialakulásának esélyét, jobb alvásminőséget biztosítva. "Ez a tanulmány segíthet megmagyarázni, miért segítenek ezek a gyógyszerek a PTSD betegeknek" - összegzett Walker. "Emellett új kezelési útvonalakat jelölhet ki az alvási és mentális zavarokkal kapcsolatban"
A felfedezés elsőként enged betekintést az alvási időnk megközelítőleg 20 százalékát kitevő gyors szemmozgás (REM) alvás érzelmi funkcióiba. A Current Biology szaklapban megjelent tanulmány eredményei meggyőző magyarázatot adnak arra is, hogy a poszttraumás stressz zavarral (PTSD) küzdőknek miért annyira nehéz megszabadulniuk fájdalmas élményeiktől, és miért szenvednek a visszatérő rémálmoktól.
A tanulmány szerzője, Matthew Walker idegtudós szerint az álmok gyógyírként szolgálnak, tompítva az előző nap érzelmi viszontagságait, ugyanakkor a PTSD-vel élőknél "ez az éjszakai terápia nem működik hatékonyan, gyakran flashback képződik, vagyis újraélik az egész zsigeri élményt, mert az érzelmeket nem sikerült megfelelően törölni az emlékezetből alvás alatt".Walker felfedezései több kísérletből származnak, melyekben önként jelentkezőket kértek fel, hogy különböző, érzelmeket kiváltó képeket nézzenek, miközben agytevékenységüket egy MRI letapogatóval figyelték. A résztvevők felének reggel, majd este is megmutatták a képeket, a két esemény között végig ébren voltak. A másik felének este, majd egy éjszakai alvás után reggel mutatták meg a képeket. Azok, akik aludtak a két képnézegetés között jelentős enyhülésről számoltak be a képekkel kapcsolatos érzelmi reakcióikban. Ezen felül az MRI drámai csökkenést mutatott az amigdala, az agy érzelmeket feldolgozó területének reaktivitásában, lehetővé téve az agy "racionális" prefrontális kérgének az érzelmi reakciók feletti uralom visszanyerését. Ezen felül a REM álmok alatt EEG-t (elektroenkefalogram) is készítettek, amik ugyancsak csökkenést jeleztek az agy stressz idegi vegyületeinek szintjében.
"Tudjuk, hogy a REM alvás alatt erős csökkenés következik be a stresszhez köthető norepinefrin szintekben" - magyarázta Walker. "Újra feldolgozva a korábbi érzelmi élményeket ebben az idegi vegyületektől mentes közegben a REM alvás során, következő nap úgy ébredünk fel, hogy az élmények érzelmi ereje lecsillapodott. Jobban viszonyulunk hozzájuk, úgy érezzük, hogy képesek vagyunk feldolgozni"
"A REM alvás alatt az emlékek újra aktiválódnak, azonban már egy olyan környezetben, ahol a stressz el van nyomva" - tette hozzá a tanulmány társszerzője, Els van der Helm. Walker több helyről is hallotta, hogy egy vérnyomáscsökkentő gyógyszer képes meggátolni a PTSD betegeknél a visszatérő rémálmok kialakulását. Feltevése szerint a gyógyszer mellékhatásként elnyomja az agy norepinefrinjét, ezáltal a REM alatt egy stressz-mentesebb környezetben csökkenti a rémálmok kialakulásának esélyét, jobb alvásminőséget biztosítva. "Ez a tanulmány segíthet megmagyarázni, miért segítenek ezek a gyógyszerek a PTSD betegeknek" - összegzett Walker. "Emellett új kezelési útvonalakat jelölhet ki az alvási és mentális zavarokkal kapcsolatban"
