Berta Sándor
Az európai versenyhivatal foglalkozhat a Google befolyásával
Andreas Mundt, a német szövetségi versenyhivatal elnöke úgy vélte, hogy az amerikai keresőcég térnyerése előbb vagy utóbb olyan komoly problémát fog jelenteni, amit európai szinten kell majd orvosolni.
Az 51 éves vezető 2000 óta dolgozik a német szövetségi versenyhivatalban és két évvel ezelőtt nevezték ki elnöknek. Korábban a szövetségi gazdasági minisztériumban dolgozott. A véleménye - pozíciójából adódóan - rendkívül fontos és meghatározó. Az internetet egyértelműen a Google és a Facebook uralja, ezért lényeges, hogy a szabályozó hatóságok miként kezelik ezt a helyzetet.
"A világhálón a cégek gyorsan megerősödhetnek, de ugyanilyen gyorsan el is tűnhetnek. Az online piac rendkívül gyors tempóban változik. Közel két évvel ezelőtt még nem volt alternatívájuk az Apple okostelefonjaihoz készített alkalmazásoknak, ma viszont már itt van az Android, ami az Apple egyik jelentős konkurensének számít. A lényeg az innovációk versenye: akinek van egy jó ötlete, azt hamarabb tesz szert nagyon magas piaci részesedésre. A Google azonban különleges helyzetben van, különösen az online hirdetési piacon. Éppen ezért válhat problémává, annak ellenére, hogy eddig egy versenyfelügyelet sem állapította meg, hogy visszaélt volna a piaci fölényével és hatalmával. A cégnek Németországban 90 százalékos piaci részesedése van a keresők területén. Ezek olyan folyamatok, amelyekkel a hatóságokon mindenképpen foglalkozniuk kell, az Európai Bizottság azonban hatékonyabban tud ezzel a kérdéssel foglalkozni, mint a nemzeti szervek" - mondta Andreas Mundt.
A német szövetségi kartellhivatal elnöke ezután arra tért ki, hogy a világháló elterjedése miatt miként változhat meg a nyomtatott sajtóorgánumok helyzete. Szerinte az internetnek köszönhetően az egyes sajtóorgánumok összeolvadnak, számos hirdető az újságokból a világhálóra viszi költéseit. A tartalmak szintén az internetre vándorolnak, ez azonban önmagában nem feltétlenül jelent a piaci versennyel kapcsolatos problémákat. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a felhasználók az újságok helyett egyre gyakrabban a világhálóról szerzik be az információkat, ennek a modellnek azonban a tartalmakon keresztül a nyomtatott újságok is részét képezik. Számukra az a kihívás, hogy olyan üzleti modelleket találjanak, amelyek segítségével nyereséget termelhetnek.
A Google-t korábban számos támadás érte. Dennis Kneale, a CNBC amerikai televízió munkatársa úgy nyilatkozott: "Az arroganciájuk miatt elveszítették az ellenőrzést tetteik fölött. Azt hiszik, hogy minden dologban amibe belekezdenek, lekörözhetik az egész világot, túl magabiztossá váltak." Ám voltak keményebb vélemények is. Hermann Maurer professzor, a Grazi Műszaki Egyetem munkatársa úgy gondolta, hogy a Google-t fel kell darabolni, mivel fenyegetést jelent az egész emberiségre. Maurer ezt azzal indokolta, hogy a konszern semmibe veszi látogatói személyes adatainak védelmét, ráadásul monopolisztikus magatartásával veszélyezteti az ember, mint egyén érvényesülését, emiatt hosszútávon az egész világgazdaság komoly veszélyhelyzetbe kerülhet. Tény, hogy az elmúlt években aggasztó méreteket öltött az informatikai óriáscégek hatalma.
Az 51 éves vezető 2000 óta dolgozik a német szövetségi versenyhivatalban és két évvel ezelőtt nevezték ki elnöknek. Korábban a szövetségi gazdasági minisztériumban dolgozott. A véleménye - pozíciójából adódóan - rendkívül fontos és meghatározó. Az internetet egyértelműen a Google és a Facebook uralja, ezért lényeges, hogy a szabályozó hatóságok miként kezelik ezt a helyzetet.
"A világhálón a cégek gyorsan megerősödhetnek, de ugyanilyen gyorsan el is tűnhetnek. Az online piac rendkívül gyors tempóban változik. Közel két évvel ezelőtt még nem volt alternatívájuk az Apple okostelefonjaihoz készített alkalmazásoknak, ma viszont már itt van az Android, ami az Apple egyik jelentős konkurensének számít. A lényeg az innovációk versenye: akinek van egy jó ötlete, azt hamarabb tesz szert nagyon magas piaci részesedésre. A Google azonban különleges helyzetben van, különösen az online hirdetési piacon. Éppen ezért válhat problémává, annak ellenére, hogy eddig egy versenyfelügyelet sem állapította meg, hogy visszaélt volna a piaci fölényével és hatalmával. A cégnek Németországban 90 százalékos piaci részesedése van a keresők területén. Ezek olyan folyamatok, amelyekkel a hatóságokon mindenképpen foglalkozniuk kell, az Európai Bizottság azonban hatékonyabban tud ezzel a kérdéssel foglalkozni, mint a nemzeti szervek" - mondta Andreas Mundt.A német szövetségi kartellhivatal elnöke ezután arra tért ki, hogy a világháló elterjedése miatt miként változhat meg a nyomtatott sajtóorgánumok helyzete. Szerinte az internetnek köszönhetően az egyes sajtóorgánumok összeolvadnak, számos hirdető az újságokból a világhálóra viszi költéseit. A tartalmak szintén az internetre vándorolnak, ez azonban önmagában nem feltétlenül jelent a piaci versennyel kapcsolatos problémákat. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a felhasználók az újságok helyett egyre gyakrabban a világhálóról szerzik be az információkat, ennek a modellnek azonban a tartalmakon keresztül a nyomtatott újságok is részét képezik. Számukra az a kihívás, hogy olyan üzleti modelleket találjanak, amelyek segítségével nyereséget termelhetnek.
A Google-t korábban számos támadás érte. Dennis Kneale, a CNBC amerikai televízió munkatársa úgy nyilatkozott: "Az arroganciájuk miatt elveszítették az ellenőrzést tetteik fölött. Azt hiszik, hogy minden dologban amibe belekezdenek, lekörözhetik az egész világot, túl magabiztossá váltak." Ám voltak keményebb vélemények is. Hermann Maurer professzor, a Grazi Műszaki Egyetem munkatársa úgy gondolta, hogy a Google-t fel kell darabolni, mivel fenyegetést jelent az egész emberiségre. Maurer ezt azzal indokolta, hogy a konszern semmibe veszi látogatói személyes adatainak védelmét, ráadásul monopolisztikus magatartásával veszélyezteti az ember, mint egyén érvényesülését, emiatt hosszútávon az egész világgazdaság komoly veszélyhelyzetbe kerülhet. Tény, hogy az elmúlt években aggasztó méreteket öltött az informatikai óriáscégek hatalma.
