A közösségi oldalak jobban befolyásolhatják a társadalom fejlődésének irányát, mint ahogyan azt bárki korábban gondolta. Legalábbis ez az álláspontja egy tanulmány készítőinek, akik úgy vélték, hogy az internetes világ miatt a demokratikus struktúrákat teljesen újra kellene fogalmazni és értékelni. A szakemberek úgy gondolják a régi parlamentáris-reprezentatív demokrácia komoly válságba került. A döntési folyamatokra gyakran zárt ajtók mögött kerül sor és az állampolgárok egyre kevésbé érdeklődnek a nemzeti országgyűlésekben zajló viták iránt. "Nem hiszem, hogy az emberek megcsömörlöttek volna a politikától. Inkább úgy gondolom, hogy abból van elegük, amilyen politika ma van" - mondta Ulrike Reinhard marketingszakértő, a tanulmány egyik készítője. Ez a vélemény egyre markánsabban fogalmazódik meg az európai uniós állampolgárokban és ráadásul ötvöződik azzal a vágyukkal, hogy ők maguk is részt vegyenek a döntési folyamatokban. Az internetnek és a közösségi portáloknak köszönhetően egyre nagyobb az igény a különböző folyamatok áttekinthetőségére és az azokban való részvételre. Vannak országok, ahol az állam támogatja ezeket az elképzeléseket. Nagy-Britanniában például a helyi kormány 3000 adatcsomagot hozott nyilvánosságra a data.gov.uk oldalon. A dokumentumok többek között az iskolák kiadásaira, az elérhető kórházi ágyakra és a közlekedési dugókra vonatkoznak. Az információkat bárki szabadon felhasználhatja és kifejleszthet hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokat, például a Where does my money go? a kormány kiadásait elemzi ki.

Új-zéland szintén jó példával járt elől, amikor 2007-ben az új rendőrségi törvény kidolgozásakor bevonta a folyamatba a helyi állampolgárokat és online vitát kezdeményezett a fontosabb részletkérdésekről. Létrehoztak egy wikit, amiben mindenki kifejthette az álláspontját.

Thomas Gebel, a dokumentum társszerzője szerint sokkal jobb lenne a helyzet, ha a politikusok segítségül hívnák az online közösség tagjainak kreativitását és a kollektív intelligenciáját. A világ problémái ugyanis egyre bonyolultabbak és ezek megoldására az egyes személyek vagy kis csoportok tudása már nem elegendő. A 21. századi demokráciának alapvetően az internetre és azon belül a sok embert tömörítő közösségi portálokra kellene támaszkodnia. Ehhez persze megfelelő rendszerek kellenek, a számítógépeknek képeseknek kell lenniük a különböző javaslatokat, véleményeket, hozzászólásokat a megfelelő témákhoz csoportosítani.

Mindez szintén felfogható a szemantikus webnek, amelynek áttörésére már évek óta várnak a szakemberek. Fontos azonban, hogy a digitális demokráciának a médiákat jól ismerő, azokat kiválóan kezelő felhasználókra van szüksége.