Berta Sándor
Válaszút előtt áll a globális internetpolitika
A civil szervezetek, a különböző ágazatok képviselői és néhány nyugati kormány is attól tart, hogy teljesen felborulhat a jelenlegi internetpolitika.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetében zárt ajtók mögött jelenleg is tárgyalások folynak az Internet Kormányzati Fórum (IGF) jövőjéről. A piac független szereplői, a vállalatok és a civil szervezetek, valamint számos kormány attól fél, hogy elveszítheti beleszólási jogát a világháló fontos kérdéseibe. Wolfgang Kleinwächter, az IGF elnökének különleges tanácsadója szerint válaszút előtt áll a globális internetpolitika: azt kell eldönteni, hogy a jövőben csak és kizárólag a kormányok képviselői határozhassanak az internettel és annak működésével kapcsolatos fontos kérdésekben, vagy ebbe a folyamatba más társadalmi csoportokat (civil szervezetek, felhasználók, szakemberek) is bevonjanak?
A vita már az IGF idei rendezvényének előkészítésekor kirobbant az európai kormányok, a civil szervezetek és a Nemzetközi Kereskedelmi és Iparkamara (ICC) képviselői, illetve az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Hivatalának (UNDESA) egyik vezetője között. Franciaország, Spanyolország és Finnország egy-egy képviselője nem fogadták örömmel azt az UNDESA-bejelentést, hogy az ENSZ főtitkárának az IGF lehetséges jövőjével kapcsolatos ajánlásait közvetlenül a világszervezet Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) továbbítsák. Mindez azt jelentené, hogy a döntési folyamatból kimaradna a Commission on Science and Technology for Development (CSTD).
Kleinwächter szerint ugyan vita nem tűnik komoly ügynek, valójában nagyon is az. A CSTD ugyanis eddig a nyitott konzultációkat jelentette és ezt az információt megerősítette Frédéric Riehl, a CSTD jelenlegi elnöke is, aki egyben a BAKOM svájci távközlési felügyelet igazgatóhelyettese. Az ECOSOC a szakmai kérdéseket eddig mindig továbbította a CSTD-nek. Amennyiben viszont a szervezet beleszólási joga megszűnne, úgy 2011-re maga az IGF is eltűnhet és a kormányok, civil szervezetek, valamint a cégek gyakorlatilag véleménynyilvánítási, döntésformálói mandátum nélkül maradnának. Mindez azéért sem lenne jó, hiszen az elmúlt évek rendezvényein a világháló megalkotásában és alakításában komoly szerepet vállaló szakemberek részt vettek a szervezet munkájában és éves konferenciáin.
A másik oldalon többek között Kína található. Az ázsiai ország azt szeretné elérni, hogy a globális internetpolitikai ügyekben az államok képviselői dönthessenek. A civileket, a felhasználókat, a webes cégeket kirekesztenék ebből a folyamatból. Kleinwächter megfogalmazott egy felhívást, amelyben az IGF fennmaradása, hatékonyabb működése és fix költségvetése mellett foglalt állást. Civil szervezetek Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkárnak írnak nyílt levelet, amelyben felhívják a figyelmét arra, hogy a CSTD nem veszítheti el a mandátumát. Az európai kormányok eközben egyelőre kivárnak.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetében zárt ajtók mögött jelenleg is tárgyalások folynak az Internet Kormányzati Fórum (IGF) jövőjéről. A piac független szereplői, a vállalatok és a civil szervezetek, valamint számos kormány attól fél, hogy elveszítheti beleszólási jogát a világháló fontos kérdéseibe. Wolfgang Kleinwächter, az IGF elnökének különleges tanácsadója szerint válaszút előtt áll a globális internetpolitika: azt kell eldönteni, hogy a jövőben csak és kizárólag a kormányok képviselői határozhassanak az internettel és annak működésével kapcsolatos fontos kérdésekben, vagy ebbe a folyamatba más társadalmi csoportokat (civil szervezetek, felhasználók, szakemberek) is bevonjanak?
A vita már az IGF idei rendezvényének előkészítésekor kirobbant az európai kormányok, a civil szervezetek és a Nemzetközi Kereskedelmi és Iparkamara (ICC) képviselői, illetve az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Hivatalának (UNDESA) egyik vezetője között. Franciaország, Spanyolország és Finnország egy-egy képviselője nem fogadták örömmel azt az UNDESA-bejelentést, hogy az ENSZ főtitkárának az IGF lehetséges jövőjével kapcsolatos ajánlásait közvetlenül a világszervezet Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) továbbítsák. Mindez azt jelentené, hogy a döntési folyamatból kimaradna a Commission on Science and Technology for Development (CSTD).
Kleinwächter szerint ugyan vita nem tűnik komoly ügynek, valójában nagyon is az. A CSTD ugyanis eddig a nyitott konzultációkat jelentette és ezt az információt megerősítette Frédéric Riehl, a CSTD jelenlegi elnöke is, aki egyben a BAKOM svájci távközlési felügyelet igazgatóhelyettese. Az ECOSOC a szakmai kérdéseket eddig mindig továbbította a CSTD-nek. Amennyiben viszont a szervezet beleszólási joga megszűnne, úgy 2011-re maga az IGF is eltűnhet és a kormányok, civil szervezetek, valamint a cégek gyakorlatilag véleménynyilvánítási, döntésformálói mandátum nélkül maradnának. Mindez azéért sem lenne jó, hiszen az elmúlt évek rendezvényein a világháló megalkotásában és alakításában komoly szerepet vállaló szakemberek részt vettek a szervezet munkájában és éves konferenciáin.
A másik oldalon többek között Kína található. Az ázsiai ország azt szeretné elérni, hogy a globális internetpolitikai ügyekben az államok képviselői dönthessenek. A civileket, a felhasználókat, a webes cégeket kirekesztenék ebből a folyamatból. Kleinwächter megfogalmazott egy felhívást, amelyben az IGF fennmaradása, hatékonyabb működése és fix költségvetése mellett foglalt állást. Civil szervezetek Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkárnak írnak nyílt levelet, amelyben felhívják a figyelmét arra, hogy a CSTD nem veszítheti el a mandátumát. Az európai kormányok eközben egyelőre kivárnak.
