Berta Sándor
Svájcban is kalózpárt alakult
Az alpesi országban is létrejött a helyi kalózpárt (PPS). A szervezet fő céljai közé tartozik a polgári jogok, az emberek személyes szabadságának és a szabad kultúra erősítése.
Az új párt szerint a legfontosabb a tudáshoz, a kultúrához és a médiákhoz való szabad hozzáférés támogatása; az emberi jogok, a magánélethez fűződő jogok és az információs önrendelkezés erősítése, valamint a káros monopóliumok korlátozása. A PPS a digitális generáció képviselőjének tekinti magát és sem a bal-, sem a jobboldalon nem kíván pozíciót foglalni. Az alapító közgyűlésen körülbelül 150-en jelentek meg, akik megválasztották az elnökséget. A testület tagja lett Moira Brülisauer, Pascal Gloor, Denis Simonet, Michael Friederich és Kevin Bortis.
A PPS úgy véli, hogy a legfontosabb területek közé tartozik a cenzúra, az adatvédelem és a személyiségi jogok kérdése. Ezek a témák mindenkit érdekelnek, függetlenül attól, hogy honnan származik, milyen gazdasági helyzetben van, milyen a politikai hovatartozása. A 35 évesnél fiatalabb svájciak 86, míg a 36 és 55 év közöttiek 80 százaléka internetezik rendszeresen. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az információstechnológiák gyors fejlődése ne korlátozza az emberek alapvető jogait. A PPS tagjai rámutattak, hogy nagyon sok esetben a hálózatfejlesztések és a technikai fejlődések a felhasználók jogainak kárára történnek. Ennek megakadályozása pedig az új párt egyik fő célja.
A közgyűlésen a példák között említették a központi biometrikus adattárolók kiépítését, a távközlési információk konkrét gyanú nélküli megőrzését. Ezekhez a fájlokhoz a rendőrségek és a titkosszolgálatok gyakorlatilag bármikor hozzáférhetnek. Napjainkban teljesen elfogadottá vált, hogy olyan törvényeket alkotnak, amelyek lehetővé teszik, hogy egy hatóság bírói engedély nélkül is ellenőrizhesse bárkinek a PC-jét vagy hogy kikémlelhessék online valakinek a merevlemezét. Különböző feketelisták alapján internetes oldalakhoz való hozzáféréseket blokkolnak, de a listák titkosak. Így épül ki lépésről lépésre egy totális cenzúra és megfigyelési állam, amelyben lassan nincs helye az ártatlanság vélelmének, az úgynevezett üvegpolgárok valósággá válnak.
A PPS másik fő célja a jelenlegi szerzői jogi szabályozás átdolgozása, mivel a most is alkalmazott megoldások elavultak, nincsenek tekintettel a digitális viszonyokra. A szerzői jog ma inkább egy kiadói jognak nevezhető, mivel jobban védi a kiadók és terjesztők érdekeit, mint az alkotókét. Van, hogy egy vállalat megtiltja a saját művészének, hogy koncertet adjon vagy hogy a műveit megjelentesse egy nyílt platformon. A politikusok nem nőttek fel a számítógépekkel és az internettel együtt. Vannak, akik fenyegetést látnak e két dologban. Az online kérdésekben hozott döntéseik bizonyos testületek kijelentésein alapulnak, de ezeket a véleményeket tudás híján nem vizsgálják meg.
A PPS az első olyan párt Svájcban, amelyet egy internetes fórumban építettek fel, minden egyes lépcsőfok pontosan átlátható volt. Minden kérdésről nyíltan lehet vitázni és beszélgetni. A svájciak példaképüknek érthetően a Svéd Kalózpártot tartják, amely időközben az ország harmadik legnagyobb politikai tömörülésévé nőtte ki magát. A Svájci Kalózpárt elnöke Denis Simonet, 24 éves ipsachi informatikus lett. A szakember beszédében hangsúlyozta: "Reméljük, hogy már a megalakulásunkkal is felráztunk más politikusokat és pártokat. A kalózpárt létezik és meg is fog maradni. Nem egynapos légy vagyunk. Komolyan fognak venni bennünket."
Kalózpárt először Svédországban alakult, majd Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztriában, legutóbb pedig Csehországban és Szlovákiában jött létre hasonló szervezet. A legnagyobb sikert a svéd tömörülés érte el, amely oroszországban bejutott az Európai Parlamentbe és indul az őszi svéd parlamenti választásokon is.
Az új párt szerint a legfontosabb a tudáshoz, a kultúrához és a médiákhoz való szabad hozzáférés támogatása; az emberi jogok, a magánélethez fűződő jogok és az információs önrendelkezés erősítése, valamint a káros monopóliumok korlátozása. A PPS a digitális generáció képviselőjének tekinti magát és sem a bal-, sem a jobboldalon nem kíván pozíciót foglalni. Az alapító közgyűlésen körülbelül 150-en jelentek meg, akik megválasztották az elnökséget. A testület tagja lett Moira Brülisauer, Pascal Gloor, Denis Simonet, Michael Friederich és Kevin Bortis.
A PPS úgy véli, hogy a legfontosabb területek közé tartozik a cenzúra, az adatvédelem és a személyiségi jogok kérdése. Ezek a témák mindenkit érdekelnek, függetlenül attól, hogy honnan származik, milyen gazdasági helyzetben van, milyen a politikai hovatartozása. A 35 évesnél fiatalabb svájciak 86, míg a 36 és 55 év közöttiek 80 százaléka internetezik rendszeresen. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az információstechnológiák gyors fejlődése ne korlátozza az emberek alapvető jogait. A PPS tagjai rámutattak, hogy nagyon sok esetben a hálózatfejlesztések és a technikai fejlődések a felhasználók jogainak kárára történnek. Ennek megakadályozása pedig az új párt egyik fő célja.
A közgyűlésen a példák között említették a központi biometrikus adattárolók kiépítését, a távközlési információk konkrét gyanú nélküli megőrzését. Ezekhez a fájlokhoz a rendőrségek és a titkosszolgálatok gyakorlatilag bármikor hozzáférhetnek. Napjainkban teljesen elfogadottá vált, hogy olyan törvényeket alkotnak, amelyek lehetővé teszik, hogy egy hatóság bírói engedély nélkül is ellenőrizhesse bárkinek a PC-jét vagy hogy kikémlelhessék online valakinek a merevlemezét. Különböző feketelisták alapján internetes oldalakhoz való hozzáféréseket blokkolnak, de a listák titkosak. Így épül ki lépésről lépésre egy totális cenzúra és megfigyelési állam, amelyben lassan nincs helye az ártatlanság vélelmének, az úgynevezett üvegpolgárok valósággá válnak.
A PPS másik fő célja a jelenlegi szerzői jogi szabályozás átdolgozása, mivel a most is alkalmazott megoldások elavultak, nincsenek tekintettel a digitális viszonyokra. A szerzői jog ma inkább egy kiadói jognak nevezhető, mivel jobban védi a kiadók és terjesztők érdekeit, mint az alkotókét. Van, hogy egy vállalat megtiltja a saját művészének, hogy koncertet adjon vagy hogy a műveit megjelentesse egy nyílt platformon. A politikusok nem nőttek fel a számítógépekkel és az internettel együtt. Vannak, akik fenyegetést látnak e két dologban. Az online kérdésekben hozott döntéseik bizonyos testületek kijelentésein alapulnak, de ezeket a véleményeket tudás híján nem vizsgálják meg.
A PPS az első olyan párt Svájcban, amelyet egy internetes fórumban építettek fel, minden egyes lépcsőfok pontosan átlátható volt. Minden kérdésről nyíltan lehet vitázni és beszélgetni. A svájciak példaképüknek érthetően a Svéd Kalózpártot tartják, amely időközben az ország harmadik legnagyobb politikai tömörülésévé nőtte ki magát. A Svájci Kalózpárt elnöke Denis Simonet, 24 éves ipsachi informatikus lett. A szakember beszédében hangsúlyozta: "Reméljük, hogy már a megalakulásunkkal is felráztunk más politikusokat és pártokat. A kalózpárt létezik és meg is fog maradni. Nem egynapos légy vagyunk. Komolyan fognak venni bennünket."
Kalózpárt először Svédországban alakult, majd Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztriában, legutóbb pedig Csehországban és Szlovákiában jött létre hasonló szervezet. A legnagyobb sikert a svéd tömörülés érte el, amely oroszországban bejutott az Európai Parlamentbe és indul az őszi svéd parlamenti választásokon is.
)