SG.hu·
Egymillió telefonbeszélgetést hallgattak le Berlinben
A legfrissebb jelentések igencsak megdöbbentették és felháborították nem csak az adatvédelmi szakembereket, de a berlini lakosokat is. Kiderült ugyanis, hogy a német főváros rendőrsége tavaly közel 1 millió telefonhívást hallgatott le.
A kiszivárgott adatok szerint 2007-ben összesen 1100 berlini lakos telefonját figyelték meg. 2006-ban ezek az akciók még csak 540 fővárosit érintettek. A legtöbb lehallgatás legfeljebb 4 hétig tartott, két előfizetőt viszont 10, míg egyet 14 hónapig figyelt meg a rendőrség. 2006-ban még 113, tavaly viszont már 178 esetben ellenőriztek a berlini nyomozók telefonhívásokat. A legtöbb ügyben drogkereskedőket, összesen 500 személyt, valamint gyilkosságok és emberölések gyanúsítottjait (239 személy) ellenőriztek ily módon.
"Napjainkban már egy icipici gyanú is elegendő ahhoz, hogy a hatóságok megsértsék az emberek magánélethez fűződő jogait" - mondta felháborodva Peter Zuriel, a Berlini Büntetőügyvédek Egyesületének elnöke. Peter Zuriel szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy utólag gyakran kiderül: nem is volt szükség a megfigyelésekre, a megszerzett információkat pedig elraktározzák.
"Ezek a magas számok annak köszönhetők, hogy egy információs társadalomban élünk. Pont a drogkereskedők azok, akiknek több mobiltelefonjuk van, gyakran nem is a saját nevükön. Szeretnénk valamilyen módon kompenzálni az engedélyeket kitöltő bírók munkáját, így szeretnénk elismerni a teljesítményüket és hogy mennyire nehéz dolguk is van" - közölte Hasso Lieber, a berlini igazságügyi szenátus államtitkára.
A német törvények egyértelműek: az illető tudta nélkül csak abban az esetben hallgatható le a vezetékes vagy a mobiltelefonja, hogy ha egy súlyos bűncselekményről van szó. A jogszabály összesen 20 bűncselekményt sorol ebbe a kategóriába, köztük a hazaárulást, a pénzmosást, a szexuális bűncselekményeket, az orgazdaságot, a gyilkosságot és az emberölést. A jövőben azonban még könnyebbé akarják tenni a lehallgatásokat és erre a nemrég a német kormány által megszavazott, módosított BKA-törvény lehetőséget is adhat.
Hasonló mértékű felháborodást váltott ki márciusban, amikor egy kiszivárgott belügyminisztériumi statisztika alapján bebizonyosodott, hogy az osztrák rendőrség több ezer előfizető adatait kérte ki a telefontársaságoktól. Májusban pedig a BITKOM német szakmai szervezet állapította meg, hogy Németországban az állami hivatalok egyre növekvő mértékben figyelik az internetes kommunikációt.
A kiszivárgott adatok szerint 2007-ben összesen 1100 berlini lakos telefonját figyelték meg. 2006-ban ezek az akciók még csak 540 fővárosit érintettek. A legtöbb lehallgatás legfeljebb 4 hétig tartott, két előfizetőt viszont 10, míg egyet 14 hónapig figyelt meg a rendőrség. 2006-ban még 113, tavaly viszont már 178 esetben ellenőriztek a berlini nyomozók telefonhívásokat. A legtöbb ügyben drogkereskedőket, összesen 500 személyt, valamint gyilkosságok és emberölések gyanúsítottjait (239 személy) ellenőriztek ily módon.
"Napjainkban már egy icipici gyanú is elegendő ahhoz, hogy a hatóságok megsértsék az emberek magánélethez fűződő jogait" - mondta felháborodva Peter Zuriel, a Berlini Büntetőügyvédek Egyesületének elnöke. Peter Zuriel szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy utólag gyakran kiderül: nem is volt szükség a megfigyelésekre, a megszerzett információkat pedig elraktározzák.
"Ezek a magas számok annak köszönhetők, hogy egy információs társadalomban élünk. Pont a drogkereskedők azok, akiknek több mobiltelefonjuk van, gyakran nem is a saját nevükön. Szeretnénk valamilyen módon kompenzálni az engedélyeket kitöltő bírók munkáját, így szeretnénk elismerni a teljesítményüket és hogy mennyire nehéz dolguk is van" - közölte Hasso Lieber, a berlini igazságügyi szenátus államtitkára.A német törvények egyértelműek: az illető tudta nélkül csak abban az esetben hallgatható le a vezetékes vagy a mobiltelefonja, hogy ha egy súlyos bűncselekményről van szó. A jogszabály összesen 20 bűncselekményt sorol ebbe a kategóriába, köztük a hazaárulást, a pénzmosást, a szexuális bűncselekményeket, az orgazdaságot, a gyilkosságot és az emberölést. A jövőben azonban még könnyebbé akarják tenni a lehallgatásokat és erre a nemrég a német kormány által megszavazott, módosított BKA-törvény lehetőséget is adhat.
Hasonló mértékű felháborodást váltott ki márciusban, amikor egy kiszivárgott belügyminisztériumi statisztika alapján bebizonyosodott, hogy az osztrák rendőrség több ezer előfizető adatait kérte ki a telefontársaságoktól. Májusban pedig a BITKOM német szakmai szervezet állapította meg, hogy Németországban az állami hivatalok egyre növekvő mértékben figyelik az internetes kommunikációt.
