Berta Sándor
Egyre gyakrabban ellenőrzik az online kommunikációt
Az állami hivatalok növekvő mértékben figyelik az internetes kommunikációt - derült ki a BITKOM német szakmai szervezet anyagából.
A BITKOM jelentése szerint tavaly több mint a háromszorosára emelkedett a lehallgatott online telefonbeszélgetések száma. 2007-ben 141 esetben ellenőriztek a német hatóságok VoIP-hívásokat. A megfigyelt elektronikus postafiókok és internethozzáférések száma szintén nőtt, előbbi a korábbi évekhez képest 45, utóbbi 57 százalékkal. "A világháló és az azon zajló forgalom egyre inkább a nyomozások célpontjává válik. Az állam fokozatosan új területek és a korszerű kommunikációs formák iránt érdeklődik" - nyilatkozta Dieter Kempf professzor, a BITKOM elnökségének tagja.
Tavaly Németországban az igazságügyi szervek összesen 46 486 vezetékes és mobil telefonszámot, e-mail címet és internethozzáférést figyeltek meg. Ez 11 százalékos növekedés a 2006-os adathoz (41 985 ellenőrzés) képest. Az ellenőrzött készülékek és szolgáltatások között továbbra is előkelő helyet foglalnak el a mobiltelefonok: a lehallgatott mobilok száma tavaly elérte a 39 200-at, ez 9 százalékos emelkedést jelent 2006-hoz képest. A hivatalok ezenkívül 5078 vezetékes telefonszámot is megfigyeltek, ami kevesebb, mint a 2006-os értékek.
A telefontársaságokat és az internetszolgáltatókat törvény kötelezi az együttműködésre, aminek kelletlenül eleget is tesznek. "A probléma az, hogy a cégek több millió eurót fektettek be a különleges technikai eszközök beszerzésébe és a munkatársaik képzésébe, az összeget azonban a mai napig nem kapták meg a német kormánytól. Holott a kabinet erre 4 évvel ezelőtt konkrét ígéretet tett. Csak az idén hatályba lépett távközlési adattárolás 75 millió euró plusz költséget jelent a telekommunikációs vállalatoknak. Ehhez jönnek még évente a több tízmillió eurós karbantartási, üzemeltetési, fejlesztési díjak. Tény, hogy a belbiztonság fontos állami feladat, azonban ezt nem finanszírozhatják csak a vállalatok. Hiszen az autógyártók sem kötelezhetők például arra, hogy ingyen biztosítsák a rendőrségnek az új rendőrautókat" - hangsúlyozta Dieter Kempf.
A szakember hozzátette: a lehallgatásokat mértékkel lenne csak szabad alkalmazni, kizárólag súlyos bűncselekmények elkövetői vagy gyanúsítottjainak megfigyelése és kézre kerítése esetén. Ezek az akciók csak a szervezett bűnözők és a valódi terroristák ellen irányulhatnak. Persze nem csak Németországban nőtt a lehallgatások mennyisége. Ausztriában egy idén márciusban kiszivárgott belügyminisztériumi statisztikából kiderült, hogy az osztrák rendőrség igencsak élt a módosított helyi rendőrségi törvény (SPG) biztosította lehetőségekkel és több ezer előfizető adatait kérte ki a szolgáltatóktól.
A BITKOM jelentése szerint tavaly több mint a háromszorosára emelkedett a lehallgatott online telefonbeszélgetések száma. 2007-ben 141 esetben ellenőriztek a német hatóságok VoIP-hívásokat. A megfigyelt elektronikus postafiókok és internethozzáférések száma szintén nőtt, előbbi a korábbi évekhez képest 45, utóbbi 57 százalékkal. "A világháló és az azon zajló forgalom egyre inkább a nyomozások célpontjává válik. Az állam fokozatosan új területek és a korszerű kommunikációs formák iránt érdeklődik" - nyilatkozta Dieter Kempf professzor, a BITKOM elnökségének tagja.
Tavaly Németországban az igazságügyi szervek összesen 46 486 vezetékes és mobil telefonszámot, e-mail címet és internethozzáférést figyeltek meg. Ez 11 százalékos növekedés a 2006-os adathoz (41 985 ellenőrzés) képest. Az ellenőrzött készülékek és szolgáltatások között továbbra is előkelő helyet foglalnak el a mobiltelefonok: a lehallgatott mobilok száma tavaly elérte a 39 200-at, ez 9 százalékos emelkedést jelent 2006-hoz képest. A hivatalok ezenkívül 5078 vezetékes telefonszámot is megfigyeltek, ami kevesebb, mint a 2006-os értékek.
A telefontársaságokat és az internetszolgáltatókat törvény kötelezi az együttműködésre, aminek kelletlenül eleget is tesznek. "A probléma az, hogy a cégek több millió eurót fektettek be a különleges technikai eszközök beszerzésébe és a munkatársaik képzésébe, az összeget azonban a mai napig nem kapták meg a német kormánytól. Holott a kabinet erre 4 évvel ezelőtt konkrét ígéretet tett. Csak az idén hatályba lépett távközlési adattárolás 75 millió euró plusz költséget jelent a telekommunikációs vállalatoknak. Ehhez jönnek még évente a több tízmillió eurós karbantartási, üzemeltetési, fejlesztési díjak. Tény, hogy a belbiztonság fontos állami feladat, azonban ezt nem finanszírozhatják csak a vállalatok. Hiszen az autógyártók sem kötelezhetők például arra, hogy ingyen biztosítsák a rendőrségnek az új rendőrautókat" - hangsúlyozta Dieter Kempf.
A szakember hozzátette: a lehallgatásokat mértékkel lenne csak szabad alkalmazni, kizárólag súlyos bűncselekmények elkövetői vagy gyanúsítottjainak megfigyelése és kézre kerítése esetén. Ezek az akciók csak a szervezett bűnözők és a valódi terroristák ellen irányulhatnak. Persze nem csak Németországban nőtt a lehallgatások mennyisége. Ausztriában egy idén márciusban kiszivárgott belügyminisztériumi statisztikából kiderült, hogy az osztrák rendőrség igencsak élt a módosított helyi rendőrségi törvény (SPG) biztosította lehetőségekkel és több ezer előfizető adatait kérte ki a szolgáltatóktól.