Berta Sándor
Német kormány: igen az online házkutatásokra
A német kabinet megszavazta a Német Szövetségi Bűnügyi Hivatalról (BKA) és annak jogköreiről szóló törvény kibővítését. Szabad az út a lakások kamerákkal való megfigyelése és a számítógépek feltörése előtt.
Wolfgang Schäuble a módosított jogszabályt a német köztársaság biztonsági rendszerének fontos elemének nevezte, mivel lehetővé teszi nem csak a lakások kamerákkal való megfigyelését, a telefonok lehallgatását és az online házkutatásokat egyaránt. Utóbbi akciókat minden esetben a BKA igazgatójának vagy a helyettesének kell jóváhagynia és az engedélyt mindig megvizsgálja egy bíróság is. Csak ezután kerülhet sor a bevetésekre. Amennyiben bármely törvénysértő dolgot tapasztalnak a kirendelt bíró elrendeli és felügyeli a megszerzett adatok és információk megsemmisítését.
A törvénymódosítását a Zöldek nemes egyszerűséggel "Stasi 2.0 multimédiás verziónak" nevezték, míg az FDP a BKA-ra máris ráragasztotta a "szuperspiclihivatal" jelzőt. Volker Beck, a Zöldek parlamenti ügyvezetője elmondta, hogy erről a napról "az emberi jogok fekete napjaként" kell majd megemlékezni Németországban.
"A terrorizmus elleni harc verseny az idő és a technika ellen. Amennyiben a rendőrség elveszíti ezt a harcot, akkor az állampolgárok az életükkel és az egészségükkel fizetnek" - reagált a hírre Konrad Freiberg, a Német Rendőrségi Szakszervezet (GdP) elnöke. Jörg Ziercke, a BKA igazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy nem érti az aggodalmakat, mivel szerinte minden előírást be fognak tartani. A szakember hozzátette: azért van szükség a változtatásra, mert a terroristák jóval a bűnüldözők előtt járnak és a hatóságoknak ezért új, korszerű eszközökre van szükségük a terrorcselekmények sikeres felderítésére és megakadályozására.
A törvénytervezetet korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a német alkotmánybíróság, ennek ellenére a jogszabály nem tartalmazza a testület által kifogásolt pontok módosításait.
Wolfgang Schäuble a módosított jogszabályt a német köztársaság biztonsági rendszerének fontos elemének nevezte, mivel lehetővé teszi nem csak a lakások kamerákkal való megfigyelését, a telefonok lehallgatását és az online házkutatásokat egyaránt. Utóbbi akciókat minden esetben a BKA igazgatójának vagy a helyettesének kell jóváhagynia és az engedélyt mindig megvizsgálja egy bíróság is. Csak ezután kerülhet sor a bevetésekre. Amennyiben bármely törvénysértő dolgot tapasztalnak a kirendelt bíró elrendeli és felügyeli a megszerzett adatok és információk megsemmisítését.
A törvénymódosítását a Zöldek nemes egyszerűséggel "Stasi 2.0 multimédiás verziónak" nevezték, míg az FDP a BKA-ra máris ráragasztotta a "szuperspiclihivatal" jelzőt. Volker Beck, a Zöldek parlamenti ügyvezetője elmondta, hogy erről a napról "az emberi jogok fekete napjaként" kell majd megemlékezni Németországban.
"A terrorizmus elleni harc verseny az idő és a technika ellen. Amennyiben a rendőrség elveszíti ezt a harcot, akkor az állampolgárok az életükkel és az egészségükkel fizetnek" - reagált a hírre Konrad Freiberg, a Német Rendőrségi Szakszervezet (GdP) elnöke. Jörg Ziercke, a BKA igazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy nem érti az aggodalmakat, mivel szerinte minden előírást be fognak tartani. A szakember hozzátette: azért van szükség a változtatásra, mert a terroristák jóval a bűnüldözők előtt járnak és a hatóságoknak ezért új, korszerű eszközökre van szükségük a terrorcselekmények sikeres felderítésére és megakadályozására.
A törvénytervezetet korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a német alkotmánybíróság, ennek ellenére a jogszabály nem tartalmazza a testület által kifogásolt pontok módosításait.