SG.hu
A vállalatok nem tudják meggyőzni az alkalmazottakat az MI előnyeiről
A chatbotok az irodai munka részeivé váltak, sok munkavállaló szerint a lehetőségek még mindig nem világosak.
A generatív MI-eszközök ígérete csábító: olyan erőforrás, amely időt szabadít fel a nagyobb hozzáadott értékű munkára, racionalizálja az ismétlődő feladatokat és új készségeket tanít. Felmérések szerint azonban a munkavállalók még nem használják ki teljes mértékben a lehetőségeket - és a munkáltatók nem tesznek eleget azért, hogy segítsék őket. A generatív MI chatbotok használatára vonatkozó új adatok azt sugallják, hogy a chatbotokhoz való hozzáállást alapvetően befolyásolják olyan tényezők, mint az iskolai végzettség, az életkor és az iparág, amelyben valaki dolgozik. Az Institute for Public Policy Research friss jelentése szerint a tudásalapú dolgozókat valószínűleg jobban érinti az új technológia.
A Pew Research Center felmérése szerint a fiatalabb felnőttek gyakrabban használják munkájukhoz a chatbotokat. A 18 és 29 év közöttiek 12 százaléka használta a technológiát minden nap vagy hetente néhányszor, míg az 50 és 64 év közöttiek 6 százaléka. Ugyanez a kutatás az iskolai végzettségtől függő különbségeket is feltárt. A posztgraduális diplomával rendelkezők 13 százaléka és az alapfokú végzettséggel rendelkezők 12 százaléka mondta, hogy minden nap vagy hetente néhányszor használ chatbotokat, szemben a legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezők 5 százalékával. A 65 éves vagy idősebb munkavállalók és az érettségivel rendelkezők szintén kisebb valószínűséggel hallottak a munkahelyi chatbotok használatáról.
Franciaországban az Ipsos 2023 decemberében közzétett felmérése szerint a 35 év alattiak (72 százalék), a vezetők (83 százalék) és a diplomával rendelkezők (67 százalék) tudták, mi az a ChatGPT, és arról is beszámoltak, hogy már használták is. Azok a munkavállalók, akik jobban ismerik a mesterséges intelligenciát, általában optimistábbak vele kapcsolatban. A Pew 2023 júliusában közzétett kutatása szerint azok az amerikai munkavállalók, akiknek a munkáját nagyobb valószínűséggel fogja helyettesíteni vagy segíteni az MI - például a technológiai dolgozók - nagyobb valószínűséggel ismerik fel annak előnyeit. A kevésbé veszélyeztetett munkakörökben dolgozók azt mondták, hogy nem tudják, hogy az MI segítene vagy ártana-e nekik a munkájukban.
"A mesterséges intelligencia rendszeres felhasználói felismerik, hogy az javíthat a munkával kapcsolatos tapasztalataikon, és elvárásaik annál nagyobbak, minél többet foglalkoznak vele” - mondta Emma Kendrew, az Accenture tanácsadó cég brit és írországi technológiai vezetője. Kutatása szerint a mesterséges intelligenciát naponta használók több mint kétszer nagyobb valószínűséggel várták, hogy a rendszertelen felhasználókhoz képest javítja a kreativitást és a munkahelyi kiteljesedést.
A bizalom hiányát súlyosbíthatja a képzés hiánya. Annak ellenére, hogy a munkáltatók bizonyítottan beruháznak a munkatársak készségeinek fejlesztésére, a munkavállalók még mindig úgy érzik, hogy nem kapják meg azt a támogatást, amelyre szükségük lenne ahhoz, hogy a munkahelyükön jól ismerjék a technológiát. Az Adecco munkaerő-közvetítő cég legutóbbi, a jövő globális munkaerő-állományáról szóló jelentése rámutatott erre a hiányosságra. Míg a megkérdezett 35 000, többnyire fehérgalléros munkavállaló 48 százaléka számolt be arról, hogy mindennap használ chatbotot - az előző évi 31 százalékhoz képest -, csak egynegyedük végzett képzést.
JC Townend, az Adecco toborzó cég brit és írországi elnöke elmondta, hogy a technológia történelmileg gyakran gyorsabban fejlődött, mint ahogy a vállalatok képesek voltak hivatalosan is képezni az embereket. „Azt láttuk, hogy az emberek sok mindent önképzésből és kísérletezésből tanultak meg”. A Slack 2024-es őszi munkaerő-indexében a munkavállalók majdnem egyharmada jelezte, hogy nem rendelkezik mesterséges intelligencia képzéssel.
Annak ellenére, hogy a generatív MI idén várhatóan a technológiai kiadások 15 százalékát teszi majd ki, az Accenture által megkérdezett szervezetek kevesebb mint felének volt anyaga az MI alapjairól vagy technikai készségeiről. "A generatív MI előnyei nem csupán a technológiából származhatnak, hanem abból, hogy a szervezetek hogyan készítik fel rá az embereket és hogyan találják fel újra a folyamatokat vele” - mondta Kendrew.
A generatív MI-t alkalmazó munkavállalók leginkább a termelékenység javulásából profitálnak. Az Adecco megállapította, hogy az MI segítségével időt megtakarító munkavállalók közel 30 százaléka ellenőrizte munkája pontosságát és kreatívabb munkát végzett. Több mint egynegyedük úgy érezte, hogy jobb egyensúlyt tudnak teremteni a munka és a magánélet között, és több stratégiai gondolkodást tudnak folytatni.
Louis-David Benyayer, a francia üzleti iskola, az ESCP docense arra figyelmeztetett, hogy egyes esetekben a generatív MI alkalmazása a munkával való elégedettség csökkenéséhez vezetett, mivel a kreativitás csökkent. Ahol viszont időt takarított meg, ott a munkáltatók esetleg csak több munkát adtak. Carl-Benedikt Frey, az Oxfordi Egyetem Internet Intézetének professzora szerint azonban a mesterséges intelligenciát nem csak arra kellene használni, hogy a meglévő munkát produktívabban végezzük. "Minden citromból csak annyi levet lehet kinyerni amennyi benne van”. A nagy kérdés az, hogy képes-e teljesen új feladatok elvégzésére.
Különbségek vannak abban, hogy a népesség hogyan viszonyul a mesterséges intelligenciához. Az Ipsos AI Monitor 2024 adatai szerint - amely 32 ország felnőtt lakosságát kérdezte meg - a feltörekvő piacokon többen gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia fokozott használata nagyobb hatással lesz a munkájukra a következő három-öt évben. Ennek hátterében a korcsoportok közötti eltérés áll: Indonéziában például valamivel többen gondolták úgy az 50-74 évesek, mint a 35 év alattiak, hogy a mesterséges intelligencia javítani fogja a munkájukat. Japánban és Dél-Koreában ugyanakkor mindhárom korosztályban nagyon alacsony azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia javítani fogja a munkájukat.
Az amerikai National Bureau of Economic Research kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia átvételi üteme gyorsabbnak tűnik, mint a korábbi digitális technológiáké. Az azonban, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lesz a munkára, még mindig ismeretlen - és sok munkavállaló még nem tapasztalta meg a technológia hatásait. Benyayer, az ESCP munkatársa szerint a hozzáállás még változhat, mivel a generatív mesterséges intelligencia és a tanulási modellek körüli felhajtás ellenére a technológia és a mindennapi munkavégzésben való elterjedése között jelentős késedelem van.
A generatív MI-eszközök ígérete csábító: olyan erőforrás, amely időt szabadít fel a nagyobb hozzáadott értékű munkára, racionalizálja az ismétlődő feladatokat és új készségeket tanít. Felmérések szerint azonban a munkavállalók még nem használják ki teljes mértékben a lehetőségeket - és a munkáltatók nem tesznek eleget azért, hogy segítsék őket. A generatív MI chatbotok használatára vonatkozó új adatok azt sugallják, hogy a chatbotokhoz való hozzáállást alapvetően befolyásolják olyan tényezők, mint az iskolai végzettség, az életkor és az iparág, amelyben valaki dolgozik. Az Institute for Public Policy Research friss jelentése szerint a tudásalapú dolgozókat valószínűleg jobban érinti az új technológia.
A Pew Research Center felmérése szerint a fiatalabb felnőttek gyakrabban használják munkájukhoz a chatbotokat. A 18 és 29 év közöttiek 12 százaléka használta a technológiát minden nap vagy hetente néhányszor, míg az 50 és 64 év közöttiek 6 százaléka. Ugyanez a kutatás az iskolai végzettségtől függő különbségeket is feltárt. A posztgraduális diplomával rendelkezők 13 százaléka és az alapfokú végzettséggel rendelkezők 12 százaléka mondta, hogy minden nap vagy hetente néhányszor használ chatbotokat, szemben a legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezők 5 százalékával. A 65 éves vagy idősebb munkavállalók és az érettségivel rendelkezők szintén kisebb valószínűséggel hallottak a munkahelyi chatbotok használatáról.
Franciaországban az Ipsos 2023 decemberében közzétett felmérése szerint a 35 év alattiak (72 százalék), a vezetők (83 százalék) és a diplomával rendelkezők (67 százalék) tudták, mi az a ChatGPT, és arról is beszámoltak, hogy már használták is. Azok a munkavállalók, akik jobban ismerik a mesterséges intelligenciát, általában optimistábbak vele kapcsolatban. A Pew 2023 júliusában közzétett kutatása szerint azok az amerikai munkavállalók, akiknek a munkáját nagyobb valószínűséggel fogja helyettesíteni vagy segíteni az MI - például a technológiai dolgozók - nagyobb valószínűséggel ismerik fel annak előnyeit. A kevésbé veszélyeztetett munkakörökben dolgozók azt mondták, hogy nem tudják, hogy az MI segítene vagy ártana-e nekik a munkájukban.
"A mesterséges intelligencia rendszeres felhasználói felismerik, hogy az javíthat a munkával kapcsolatos tapasztalataikon, és elvárásaik annál nagyobbak, minél többet foglalkoznak vele” - mondta Emma Kendrew, az Accenture tanácsadó cég brit és írországi technológiai vezetője. Kutatása szerint a mesterséges intelligenciát naponta használók több mint kétszer nagyobb valószínűséggel várták, hogy a rendszertelen felhasználókhoz képest javítja a kreativitást és a munkahelyi kiteljesedést.
A bizalom hiányát súlyosbíthatja a képzés hiánya. Annak ellenére, hogy a munkáltatók bizonyítottan beruháznak a munkatársak készségeinek fejlesztésére, a munkavállalók még mindig úgy érzik, hogy nem kapják meg azt a támogatást, amelyre szükségük lenne ahhoz, hogy a munkahelyükön jól ismerjék a technológiát. Az Adecco munkaerő-közvetítő cég legutóbbi, a jövő globális munkaerő-állományáról szóló jelentése rámutatott erre a hiányosságra. Míg a megkérdezett 35 000, többnyire fehérgalléros munkavállaló 48 százaléka számolt be arról, hogy mindennap használ chatbotot - az előző évi 31 százalékhoz képest -, csak egynegyedük végzett képzést.
JC Townend, az Adecco toborzó cég brit és írországi elnöke elmondta, hogy a technológia történelmileg gyakran gyorsabban fejlődött, mint ahogy a vállalatok képesek voltak hivatalosan is képezni az embereket. „Azt láttuk, hogy az emberek sok mindent önképzésből és kísérletezésből tanultak meg”. A Slack 2024-es őszi munkaerő-indexében a munkavállalók majdnem egyharmada jelezte, hogy nem rendelkezik mesterséges intelligencia képzéssel.
Annak ellenére, hogy a generatív MI idén várhatóan a technológiai kiadások 15 százalékát teszi majd ki, az Accenture által megkérdezett szervezetek kevesebb mint felének volt anyaga az MI alapjairól vagy technikai készségeiről. "A generatív MI előnyei nem csupán a technológiából származhatnak, hanem abból, hogy a szervezetek hogyan készítik fel rá az embereket és hogyan találják fel újra a folyamatokat vele” - mondta Kendrew.
A generatív MI-t alkalmazó munkavállalók leginkább a termelékenység javulásából profitálnak. Az Adecco megállapította, hogy az MI segítségével időt megtakarító munkavállalók közel 30 százaléka ellenőrizte munkája pontosságát és kreatívabb munkát végzett. Több mint egynegyedük úgy érezte, hogy jobb egyensúlyt tudnak teremteni a munka és a magánélet között, és több stratégiai gondolkodást tudnak folytatni.
Louis-David Benyayer, a francia üzleti iskola, az ESCP docense arra figyelmeztetett, hogy egyes esetekben a generatív MI alkalmazása a munkával való elégedettség csökkenéséhez vezetett, mivel a kreativitás csökkent. Ahol viszont időt takarított meg, ott a munkáltatók esetleg csak több munkát adtak. Carl-Benedikt Frey, az Oxfordi Egyetem Internet Intézetének professzora szerint azonban a mesterséges intelligenciát nem csak arra kellene használni, hogy a meglévő munkát produktívabban végezzük. "Minden citromból csak annyi levet lehet kinyerni amennyi benne van”. A nagy kérdés az, hogy képes-e teljesen új feladatok elvégzésére.
Különbségek vannak abban, hogy a népesség hogyan viszonyul a mesterséges intelligenciához. Az Ipsos AI Monitor 2024 adatai szerint - amely 32 ország felnőtt lakosságát kérdezte meg - a feltörekvő piacokon többen gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia fokozott használata nagyobb hatással lesz a munkájukra a következő három-öt évben. Ennek hátterében a korcsoportok közötti eltérés áll: Indonéziában például valamivel többen gondolták úgy az 50-74 évesek, mint a 35 év alattiak, hogy a mesterséges intelligencia javítani fogja a munkájukat. Japánban és Dél-Koreában ugyanakkor mindhárom korosztályban nagyon alacsony azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia javítani fogja a munkájukat.
Az amerikai National Bureau of Economic Research kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia átvételi üteme gyorsabbnak tűnik, mint a korábbi digitális technológiáké. Az azonban, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lesz a munkára, még mindig ismeretlen - és sok munkavállaló még nem tapasztalta meg a technológia hatásait. Benyayer, az ESCP munkatársa szerint a hozzáállás még változhat, mivel a generatív mesterséges intelligencia és a tanulási modellek körüli felhajtás ellenére a technológia és a mindennapi munkavégzésben való elterjedése között jelentős késedelem van.