Berta Sándor
Az elektromos autók gyakrabban karamboloznak
Az érintett járművek több kockázatot jelentenek, mint a belső égésű motorral szerelt gépkocsik.
Az elektromos autók már nem a jövő járművei, hanem régóta szilárdan megvetették a lábukat a piacon. Csak Németországban idén mintegy 196 000 elektromos autót helyeztek forgalomba. Elég ok arra, hogy a svájci AXA balesetkutatói az idei töréstesztek során az e-gépkocsikra összpontosítsanak.
"Az elektromobilitás diadalmenetét már nem lehet megállítani. Nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a vezetés örömét is szolgálja. Nekünk, biztosítóknak és ügyfeleinknek azonban új kockázatokat kell kezelnünk: bár az e-autók nem okoznak több balesetet az országban, általában drágább egyéni káreseményekhez vezetnek" - magyarázta Nils Reich, az AXA németországi vagyonbiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
Az elektromos járműveknél a legnagyobb baleseti kockázat nem a sebesség csökkentésekor, hanem gyorsításkor jelentkezik. "A legtöbb elektromos gépkocsi, különösen a nagy teljesítményűek, nagyon nagy nyomatékkal rendelkeznek, ami azonnal érezhető, amikor a pedálra lépünk. Ez akaratlan, rángatózó gyorsuláshoz vezethet, amelyet a vezető már nem tud irányítani" - hangsúlyozta Michael Pfäffli, az AXA svájc baleseti kutatási vezetője. Valószínűleg ez az úgynevezett túlterhelési hatás az oka a nagy teljesítményű elektromos autókkal kapcsolatos kárigények megnövekedett gyakoriságának. Az AXA baleseti statisztikáiból kiderül, hogy e járművek vezetői 50 százalékkal több kárt okozó ütközést okoznak, mint a hagyományos belső égésű gépkocsikat irányító sofőrök.
Az első tesztbalesetben a Tesla vezetője állítólag csak rövid ideig nyomta az elektromos pedált, és az erős gyorsulás miatt elveszítette az uralmat az autó felett. Túl nagy sebességgel hajtott egy körforgalom felé, már nem tudott fékezni és középen áthajtott rajta. A jármű felborult és az egyenetlen talaj miatt súlyos károk keletkeztek az alvázon. Felborulás esetén az utastér sértetlen marad és a hatékony biztonsági rendszereknek, például a biztonsági övfeszítőknek vagy a légzsákoknak köszönhetően az utasok általában nem vagy csak kisebb sérüléseket szenvednek. A baleset ugyanakkor rávilágított az elektromos gépkocsik kritikus elemére: az alvázra.
Az AXA baleseti kutatóinak vizsgálatai kimutatták, hogy karosszéria alatti sérülések előfordulnak az útszigeteken, köveken vagy akár a körforgalomban való áthajtáskor. Bár az akkumulátort nagyon jól védik az elülső, a hátsó és az oldalsó kiegészítő karosszéria merevítések, van egy gyenge pontja. "E modellek Achilles-sarka az alváz, mivel az akkumulátor ott nem kap kiegészítő védelmet. A vezetőknek ezt tudniuk kell" - tette hozzá Michael Pfäffli. A szakemberek ezért felszólították a gyártókat, hogy ne becsüljék alá az alulról jövő veszélyt és gondoskodjanak a megfelelő védelemről, például az alvázat borítsák be egy titánlemezzel vagy hasonló, nagy ellenállású anyagokkal.
A kutatók azt is javasolták, hogy az európai új autók értékelési programjában (Euro NCAP) vezessenek be egy további törésteszt-forgatókönyvet, amely a stabilitást alulról vizsgálja. Amennyiben ugyanis az akkumulátor ténylegesen megsérül, mint a fent leírt balesetben, akkor tűz keletkezhet. "Ha az akkumulátor megsérül, gyorsan hatalmas tüzek keletkezhetnek. Ha csak az a veszély áll fenn, hogy az akkumulátor meggyulladhat, a járművet napokig egy tűzálló konténerben tartják. Az, hogy mindannyiunknak még van hova fejlődnünk abban is megmutatkozik, hogy még nincs sok ilyen konténer, és hogy az autók egy részét lezárt parkolókban kell tartani" - szögezte le Nils Reich.
Az elektromos autók gyorsulási viselkedése, felépítése és tömege is eltér a belső égésű motorral hajtott járművekétől. A gépkocsik általában véve egyre nehezebbek. A 2000-ben gyártott autókhoz képest (átlagosan 1340 kilogramm) az újabb modellek körülbelül 25 százalékkal nehezebbek. Az elektromobilitás további lendületet ad ennek a trendnek. Az AXA munkatársai feltételezik, hogy az akkumulátorok miatt néhány éven belül az új gépkocsik átlagos súlya két tonna lesz.
A második teszt ütközés a jármű súlyával, illetve az autók közötti súlykülönbséggel foglalkozott. Egy belső égésű motorral szerelt Golf VII és egy ugyanilyen típusú, elektromos meghajtású modell 50 kilométer/órás sebességgel frontálisan ütközött. Az elektromos változat pontosan ugyanolyan méretekkel rendelkezett, de lényegesen nehezebb volt, 400 kilogrammal többet nyomott, ami az akkumulátornak és az elektromos jármű nagyobb merevségének volt köszönhető. Az 1250 kilogrammos belső égésű Golf ebben az ütközésben lényegesen nagyobb terhelésnek volt kitéve és ennek következtében láthatóan nagyobb karosszériasérüléseket szenvedett el, mint az elektromos társa. A balesetben az érintett gépkocsik közötti súlykülönbség volt a döntő.
A könnyebb autó hátrányban volt, mert az energiaterhelése nagyobb volt, mint a nehéz járműé. Személyi sérülés esetén más a helyzet: a modern gépkocsik hatékony biztonsági rendszerei a legtöbb esetben képesek kompenzálni a tömegkülönbség hatásait. A bemutatott ütközésnél a két utastér sértetlen maradt. Így mindkét autói utasai jól védettek és általában nem kell sérülésekre számítaniuk. A régebbi modellekben azonban ez súlytól függetlenül problémássá válik az utasok számára, mivel azokból a biztonsági rendszerek teljesen hiányoznak.
Az elektromos autók már nem a jövő járművei, hanem régóta szilárdan megvetették a lábukat a piacon. Csak Németországban idén mintegy 196 000 elektromos autót helyeztek forgalomba. Elég ok arra, hogy a svájci AXA balesetkutatói az idei töréstesztek során az e-gépkocsikra összpontosítsanak.
"Az elektromobilitás diadalmenetét már nem lehet megállítani. Nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a vezetés örömét is szolgálja. Nekünk, biztosítóknak és ügyfeleinknek azonban új kockázatokat kell kezelnünk: bár az e-autók nem okoznak több balesetet az országban, általában drágább egyéni káreseményekhez vezetnek" - magyarázta Nils Reich, az AXA németországi vagyonbiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
Az elektromos járműveknél a legnagyobb baleseti kockázat nem a sebesség csökkentésekor, hanem gyorsításkor jelentkezik. "A legtöbb elektromos gépkocsi, különösen a nagy teljesítményűek, nagyon nagy nyomatékkal rendelkeznek, ami azonnal érezhető, amikor a pedálra lépünk. Ez akaratlan, rángatózó gyorsuláshoz vezethet, amelyet a vezető már nem tud irányítani" - hangsúlyozta Michael Pfäffli, az AXA svájc baleseti kutatási vezetője. Valószínűleg ez az úgynevezett túlterhelési hatás az oka a nagy teljesítményű elektromos autókkal kapcsolatos kárigények megnövekedett gyakoriságának. Az AXA baleseti statisztikáiból kiderül, hogy e járművek vezetői 50 százalékkal több kárt okozó ütközést okoznak, mint a hagyományos belső égésű gépkocsikat irányító sofőrök.
Az első tesztbalesetben a Tesla vezetője állítólag csak rövid ideig nyomta az elektromos pedált, és az erős gyorsulás miatt elveszítette az uralmat az autó felett. Túl nagy sebességgel hajtott egy körforgalom felé, már nem tudott fékezni és középen áthajtott rajta. A jármű felborult és az egyenetlen talaj miatt súlyos károk keletkeztek az alvázon. Felborulás esetén az utastér sértetlen marad és a hatékony biztonsági rendszereknek, például a biztonsági övfeszítőknek vagy a légzsákoknak köszönhetően az utasok általában nem vagy csak kisebb sérüléseket szenvednek. A baleset ugyanakkor rávilágított az elektromos gépkocsik kritikus elemére: az alvázra.
Az AXA baleseti kutatóinak vizsgálatai kimutatták, hogy karosszéria alatti sérülések előfordulnak az útszigeteken, köveken vagy akár a körforgalomban való áthajtáskor. Bár az akkumulátort nagyon jól védik az elülső, a hátsó és az oldalsó kiegészítő karosszéria merevítések, van egy gyenge pontja. "E modellek Achilles-sarka az alváz, mivel az akkumulátor ott nem kap kiegészítő védelmet. A vezetőknek ezt tudniuk kell" - tette hozzá Michael Pfäffli. A szakemberek ezért felszólították a gyártókat, hogy ne becsüljék alá az alulról jövő veszélyt és gondoskodjanak a megfelelő védelemről, például az alvázat borítsák be egy titánlemezzel vagy hasonló, nagy ellenállású anyagokkal.
A kutatók azt is javasolták, hogy az európai új autók értékelési programjában (Euro NCAP) vezessenek be egy további törésteszt-forgatókönyvet, amely a stabilitást alulról vizsgálja. Amennyiben ugyanis az akkumulátor ténylegesen megsérül, mint a fent leírt balesetben, akkor tűz keletkezhet. "Ha az akkumulátor megsérül, gyorsan hatalmas tüzek keletkezhetnek. Ha csak az a veszély áll fenn, hogy az akkumulátor meggyulladhat, a járművet napokig egy tűzálló konténerben tartják. Az, hogy mindannyiunknak még van hova fejlődnünk abban is megmutatkozik, hogy még nincs sok ilyen konténer, és hogy az autók egy részét lezárt parkolókban kell tartani" - szögezte le Nils Reich.
Az elektromos autók gyorsulási viselkedése, felépítése és tömege is eltér a belső égésű motorral hajtott járművekétől. A gépkocsik általában véve egyre nehezebbek. A 2000-ben gyártott autókhoz képest (átlagosan 1340 kilogramm) az újabb modellek körülbelül 25 százalékkal nehezebbek. Az elektromobilitás további lendületet ad ennek a trendnek. Az AXA munkatársai feltételezik, hogy az akkumulátorok miatt néhány éven belül az új gépkocsik átlagos súlya két tonna lesz.
A második teszt ütközés a jármű súlyával, illetve az autók közötti súlykülönbséggel foglalkozott. Egy belső égésű motorral szerelt Golf VII és egy ugyanilyen típusú, elektromos meghajtású modell 50 kilométer/órás sebességgel frontálisan ütközött. Az elektromos változat pontosan ugyanolyan méretekkel rendelkezett, de lényegesen nehezebb volt, 400 kilogrammal többet nyomott, ami az akkumulátornak és az elektromos jármű nagyobb merevségének volt köszönhető. Az 1250 kilogrammos belső égésű Golf ebben az ütközésben lényegesen nagyobb terhelésnek volt kitéve és ennek következtében láthatóan nagyobb karosszériasérüléseket szenvedett el, mint az elektromos társa. A balesetben az érintett gépkocsik közötti súlykülönbség volt a döntő.
A könnyebb autó hátrányban volt, mert az energiaterhelése nagyobb volt, mint a nehéz járműé. Személyi sérülés esetén más a helyzet: a modern gépkocsik hatékony biztonsági rendszerei a legtöbb esetben képesek kompenzálni a tömegkülönbség hatásait. A bemutatott ütközésnél a két utastér sértetlen maradt. Így mindkét autói utasai jól védettek és általában nem kell sérülésekre számítaniuk. A régebbi modellekben azonban ez súlytól függetlenül problémássá válik az utasok számára, mivel azokból a biztonsági rendszerek teljesen hiányoznak.