Az osztrák közlekedési, innovációs és technológiai minisztérium kiküldte a távközlési adattárolásról szóló törvénytervezetet az internetszolgáltatóknak és a távközlési vállalatoknak.

Mint ismeretes, az európai uniós tagországok igazságügyi miniszterei tavaly februárban szavazták meg az egységes távközlési adattárolásról szóló irányelvet. Az illetékes osztrák minisztérium elképzelései szerint Ausztriában hat hónapon keresztül tárolnák az internetszolgáltatók a mobil, illetve vezetékes távközlési cégek a felhasználók telekommunikációs forgalmi adatait.

Az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetsége (ISPA) korábban már bírálta az európai távközlési adattárolási kötelezettséget, mondván az irányelv technikailag "teljesen hülyeség". Azt a telekommunikációs cégeknek kiküldött törvénytervezet kiegészítő melléklete is elismeri, hogy az adattárolás miatt keletkezhetnek plusz költségek, azonban azt egyelőre még nem lehet megbecsülni, hogy ezek az összegek mekkorák lesznek.

Németországban nemrég fogadták el a távközlési adattárolási irányelvet és ott a többletköltségeket a szolgáltatók az ügyfelekre fogják hárítani. Az adatokat szintén hat hónapig fogják megőrizni, a megfelelő rendszerek kiépítése akár 75 millió euróba is kerülhet, nem beszélve a több tízmillió euróba kerülő plusz személyzet fizetéséről, adó- és járulékterheiről. Érthető, hogy ezek után nemcsak Németországban van éles vita, hanem Ausztriában is.

Az ARGE Daten osztrák adatvédelmi szervezet állásfoglalásában kifejtette: a tervezett lépés egy biztonságpolitikai zsákutca, amely ráadásul teljességgel összeegyeztethetetlen egy nyitott társadalom alapértékeivel, sérti az alapvető emberi jogokat. A törvény lehetővé tenni az állampolgárok kommunikációs szokásainak kikémlelését. A szervezet adatai szerint Ausztriában jelenleg 12-14 millió telefonelőfizetés van, évente 20-40 milliárd telefonhívást bonyolítanak és 40 milliárd e-mailt küldenek el.

A módosított távközlési törvény már idén szeptember 15-én hatályba lép, annak ellenére, hogy az irányelvet Ausztriában 2009. március 15-ig kellene elfogadni. A minisztériumhoz módosító indítványokat május 21-ig lehet benyújtani. A hasonló magyar törvény egyelőre még várat magára, ugyanis a szabad demokraták elnökváltása körüli kampány bekavart a döntésbe: a liberálisnak mondott párt vezető poziciójáért harcoló Kóka János nem támogat(hat)ta a szabadságjogok csorbítását.

Mindenesetre elgondolkoztató, hogy a várhatóan több tíz-, sőt több százmillió eurós költségeket nekünk, felhasználóknak kell majd megfizetnünk, vagy a szolgáltatások árában vagy külön adók formájában. Vagyis megfigyelnek és lehallgatnak bennünket és még mi is fizessük ki. Isten hozott mindenkit az új digitális börtönben.