Berta Sándor
Újratárgyalják az USA-EU légiutas-egyezményt
Az Európai Unió illetékesei úgy vélik, egyértelműen előrelépések történtek az Egyesült Államokkal kötendő új hosszú távú légiutas-adategyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokon.
Wolfgang Schäuble, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország belügyminisztere Berlinben úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi megállapodást még a G8-ak júniusi heiligendammi csúcstalálkozója előtt el fogják készíteni. Franco Frattini, az Európai Unió igazságügyi biztosa szintén bizakodó volt az új egyezménnyel kapcsolatban és a politikus szerint végre sikerült tisztázni, hogy a légiutasok által megadott adatokhoz melyik amerikai szervek milyen célból férhetnek majd hozzá.
Frattini hozzátette: különösen fontos, hogy valóban csak azokat az információkat tárolják az amerikai hatóságok, amelyekre feltétlenül szükség van a terrortámadások felderítésére és megakadályozására. Schäuble ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy az eredmények ellenére az adatvédelmet az Európai Unió és az Egyesült Államok még mindig más módon értelmezi. Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter kijelentette, hogy országa továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy minden olyan információt és adatot beszerezzen, amire szüksége van a terrorizmus elleni harchoz.
A miniszter arra hivatkozott, hogy ha ez a megállapodás már 2001. szeptember 11. előtt is hatályban lett volna, akkor megakadályozhatták volna, hogy a 19 öngyilkos merénylő beutazzon az Egyesült Államokba. Mint ismeretes, tavaly április végén a vita a kérdésben azután mérgesedett el, hogy az Amerikai Polgári Szabadság Unió (ACLU) képviselői bejelentették: az amerikai belbiztonsági és az amerikai egészségügyi minisztérium hónapok óta megosztja egymással az Európából érkező légiutasok személyes adatait.
Az Európai Bíróság ezután ítélte törvényellenesnek és helyezte hatályon kívül a korábbi európai-amerikai légiutas-adategyezményt. A mostani tárgyalásoknak legkésőbb idén júliusi kell sikeresen lezárulniuk ahhoz, hogy az új megállapodás életbe léphessen. Az európai uniós tagállamok légitársaságai jelenleg 34 különböző információt adnak meg az amerikai hatóságoknak. Ezeket az adatokat (köztük a nevet, a születési időt, a hitelkártya-információkat, hotelfoglalásokat, e-mail címet és telefonszámot) elvileg 3,5 évig tárolhatják az amerikai szervek.
"Ez a 34 adat azonban túl sok. Az Egyesült Államok ráadásul szeretné a megkapott információkat nem 3,5, hanem 30 évig megőrizni. Sőt, az US-VISIT program keretében a beutazó polgárok arcképét és ujjlenyomatát 99 évre archiválják. Az amerikai hatóságoknak közvetlen hozzáférésük van a légitársaságok jegyfoglalási rendszereihez is. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az évenkénti felülvizsgálat, amelynek során megállapítják, hogy egy adatra továbbra is szükség van-e, eddig csupán egyetlen alkalommal történt meg. Ennek a helyzetnek változnia kell" - nyilatkozta az ARD reggeli magazinjában Peter Schaar német adatvédelmi biztos.
A német FDP pedig követelte, hogy tegyék egyértelművé a jogszabályokat és az egyezményben az európai adatvédelmi szabványoknak kellene érvényesülniük. Az persze úgy tűnik, már csak álom marad, hogy mindenki számára világossá válhasson, az amerikai hatóságok kitől milyen adatokra tartanak igényt és miért.
Wolfgang Schäuble, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország belügyminisztere Berlinben úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi megállapodást még a G8-ak júniusi heiligendammi csúcstalálkozója előtt el fogják készíteni. Franco Frattini, az Európai Unió igazságügyi biztosa szintén bizakodó volt az új egyezménnyel kapcsolatban és a politikus szerint végre sikerült tisztázni, hogy a légiutasok által megadott adatokhoz melyik amerikai szervek milyen célból férhetnek majd hozzá.
Frattini hozzátette: különösen fontos, hogy valóban csak azokat az információkat tárolják az amerikai hatóságok, amelyekre feltétlenül szükség van a terrortámadások felderítésére és megakadályozására. Schäuble ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy az eredmények ellenére az adatvédelmet az Európai Unió és az Egyesült Államok még mindig más módon értelmezi. Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter kijelentette, hogy országa továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy minden olyan információt és adatot beszerezzen, amire szüksége van a terrorizmus elleni harchoz.
A miniszter arra hivatkozott, hogy ha ez a megállapodás már 2001. szeptember 11. előtt is hatályban lett volna, akkor megakadályozhatták volna, hogy a 19 öngyilkos merénylő beutazzon az Egyesült Államokba. Mint ismeretes, tavaly április végén a vita a kérdésben azután mérgesedett el, hogy az Amerikai Polgári Szabadság Unió (ACLU) képviselői bejelentették: az amerikai belbiztonsági és az amerikai egészségügyi minisztérium hónapok óta megosztja egymással az Európából érkező légiutasok személyes adatait.
Az Európai Bíróság ezután ítélte törvényellenesnek és helyezte hatályon kívül a korábbi európai-amerikai légiutas-adategyezményt. A mostani tárgyalásoknak legkésőbb idén júliusi kell sikeresen lezárulniuk ahhoz, hogy az új megállapodás életbe léphessen. Az európai uniós tagállamok légitársaságai jelenleg 34 különböző információt adnak meg az amerikai hatóságoknak. Ezeket az adatokat (köztük a nevet, a születési időt, a hitelkártya-információkat, hotelfoglalásokat, e-mail címet és telefonszámot) elvileg 3,5 évig tárolhatják az amerikai szervek.
"Ez a 34 adat azonban túl sok. Az Egyesült Államok ráadásul szeretné a megkapott információkat nem 3,5, hanem 30 évig megőrizni. Sőt, az US-VISIT program keretében a beutazó polgárok arcképét és ujjlenyomatát 99 évre archiválják. Az amerikai hatóságoknak közvetlen hozzáférésük van a légitársaságok jegyfoglalási rendszereihez is. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az évenkénti felülvizsgálat, amelynek során megállapítják, hogy egy adatra továbbra is szükség van-e, eddig csupán egyetlen alkalommal történt meg. Ennek a helyzetnek változnia kell" - nyilatkozta az ARD reggeli magazinjában Peter Schaar német adatvédelmi biztos.
A német FDP pedig követelte, hogy tegyék egyértelművé a jogszabályokat és az egyezményben az európai adatvédelmi szabványoknak kellene érvényesülniük. Az persze úgy tűnik, már csak álom marad, hogy mindenki számára világossá válhasson, az amerikai hatóságok kitől milyen adatokra tartanak igényt és miért.