SG.hu·
161 exabyte a tavalyi internetes termés
Az IDC kutatócég becslése szerint tavaly mintegy 161 exabyte adatot generáltunk a világhálón. Az egyes állományokat átlagosan három alkalommal másoljuk le, a forgalomban egyre nagyobb az otthoni felhasználók aránya.
A 161 exabyte érzékeltetésére elég rápillantanunk a magyarázó táblázatra: ez a mértékegység három nagyságrenddel helyezkedik el a gigabyte felett, vagyis a tavalyi évre nézve mintegy 161 milliárd gigabyte adatról beszélünk. Az IDC szerint ez 12 olyan könyvoszlopnak felel meg, amely a Földtől a Napig érne magasságában, egy kicsit másképpen nézve pedig 2 milliárd iPod tárolókapacitásának, feltéve, hogy a legnagyobb változatot választjuk.
A korábbi becslésektől némileg eltérően az amerikai kutatócég az eredeti példányok mellett igyekezett felmérni a replikák, azaz a másolatok nagyságát is, vagyis felmérni, hogy az interneten terjedő másolatok mennyiben növelik a forgalmat. Adataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nagy átlagban három alkalommal készítünk másolatot minden egyes állományról, ám ez az információ csak akkor bír jelentőséggel, ha betekintünk a színfalak mögé és igyekszünk megismerni a növekedés mozgatórugóit. Igaz, a puszta számok is érdekesek, mivel arra figyelmeztetnek, hogy kifutunk a rendelkezésre álló tárkapacitásból.
Az arányokat tekintve egyre nő az otthoni felhasználók jelentősége - YouTube és társai -, az IDC ez alapján azt jósolja, hogy 2010-re a globális digitális adatállomány 70 százaléka a magánszemélyektől származik majd.
A vállalatok és szervezetek részesedése tehát némileg csökken, ám itt a biztonsági és megfigyelő rendszerek, valamint az adatmegőrzésről szóló rendelkezések miatt ugorhat meg az állományok mérete, vagyis szó sincs stagnálásról vagy visszaesésről. A becslés szerint tavaly mintegy 185 exabyte tárolókapacitás állt rendelkezésünkre globális szinten a digitális adatok, állományok tárolására.
Ez 2010-re 601 exabyte-ra ugrik majd, ám a teljes állomány mérete akár a 988 exabyte-ot (csaknem 1 zettabyte) is elérheti, ami még a tárolómegoldások olcsóbbá válása ellenére is figyelmeztető jel.
A 161 exabyte érzékeltetésére elég rápillantanunk a magyarázó táblázatra: ez a mértékegység három nagyságrenddel helyezkedik el a gigabyte felett, vagyis a tavalyi évre nézve mintegy 161 milliárd gigabyte adatról beszélünk. Az IDC szerint ez 12 olyan könyvoszlopnak felel meg, amely a Földtől a Napig érne magasságában, egy kicsit másképpen nézve pedig 2 milliárd iPod tárolókapacitásának, feltéve, hogy a legnagyobb változatot választjuk.
A korábbi becslésektől némileg eltérően az amerikai kutatócég az eredeti példányok mellett igyekezett felmérni a replikák, azaz a másolatok nagyságát is, vagyis felmérni, hogy az interneten terjedő másolatok mennyiben növelik a forgalmat. Adataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nagy átlagban három alkalommal készítünk másolatot minden egyes állományról, ám ez az információ csak akkor bír jelentőséggel, ha betekintünk a színfalak mögé és igyekszünk megismerni a növekedés mozgatórugóit. Igaz, a puszta számok is érdekesek, mivel arra figyelmeztetnek, hogy kifutunk a rendelkezésre álló tárkapacitásból.
Az arányokat tekintve egyre nő az otthoni felhasználók jelentősége - YouTube és társai -, az IDC ez alapján azt jósolja, hogy 2010-re a globális digitális adatállomány 70 százaléka a magánszemélyektől származik majd. A vállalatok és szervezetek részesedése tehát némileg csökken, ám itt a biztonsági és megfigyelő rendszerek, valamint az adatmegőrzésről szóló rendelkezések miatt ugorhat meg az állományok mérete, vagyis szó sincs stagnálásról vagy visszaesésről. A becslés szerint tavaly mintegy 185 exabyte tárolókapacitás állt rendelkezésünkre globális szinten a digitális adatok, állományok tárolására.
Ez 2010-re 601 exabyte-ra ugrik majd, ám a teljes állomány mérete akár a 988 exabyte-ot (csaknem 1 zettabyte) is elérheti, ami még a tárolómegoldások olcsóbbá válása ellenére is figyelmeztető jel.