Berta Sándor

Egyre nagyobb a hatóságok adatéhsége

Egyre nagyobb a világ rendőrségeinek adatéhsége. Németországban elég egy rágalmazás, és az illető máris azt veszi észre, hogy levették az ujjlenyomatát vagy a DNS-mintáját.

Egy rutinellenőrzés során a bajor rendőrség tavaly 0,6 gramm marihuánát talált egy autóban. A vezető mellett egy fiatal nő volt az egyedüli utas. Bár semmi nem utalt arra, hogy tudott az anyagról, mégis felvették az adatait és az azonosításhoz használható más információkat anélkül, hogy felvilágosították volna arról, hogy az utóbbi mintavételt megtagadhatja. Hivatalosan amfetamin és amfetaminszármazékok illegális kereskedelmével gyanúsították meg - törvénytelenül - Michael Betzl bajor adatvédelmi biztos szerint.

A biztos az elmúlt hónapokban vizsgálta a bajor rendőrség adatbázisában szereplő adatokat és arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb gyanúsított vagy tanú esetében a mintavétel teljesen szükségtelen volt. Csupán a Kábítószer Információs Rendszerben tárolt adatok legalább egyharmadánál felmerült a gyanú, hogy azok teljesen feleslegesen vannak elraktározva.

Thilo Weichert, Schleswig-Holstein tartomány adatvédelmi biztosa szintén arra a megállapításra jutott, hogy a rendőrség egyre gyakrabban vádol meg ártatlan embereket és veszi le az ujjlenyomataikat vagy a DNS-mintájukat. Mindez, tekintve, hogy jelenleg Németországban 3,4 millió rendőrségi aktát tartanak nyilván, nem vet túl jó fényt a hatóságokra. Ráadásul Weichert szerint a már lezárt bűncselekmények tanúinak, felmentett gyanúsítottjainak is számolniuk kell azzal, hogy az adataikat nem törlik és akár évekkel később is zaklathatják őket. A nyomozók ugyanis gyakran érvelnek úgy, hogy a DNS-minta vagy az ujjlenyomat, ha most nem is, de később még jól jöhet.


1992-ben a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) még csak 1,8 millió ember ujjlenyomatát tárolta, jelenleg ez a szám már 3,3 millió. 2000-ben 72 000 személytől vettek DNS-mintát, jelenleg viszont már 445 000 ilyen mintát tartanak raktáron. Csak a lopással gyanúsítható személyek DNS-mintáinak száma eléri a 112 300-at. "Erre azért van szükség, mert például egy szexuális bűnöző nem mindig egy szexuális, hanem kisebb bűncselekménnyel kezdi a bűnügyi karrierjét. Például lop vagy garázdaságot követ el. Németországban 1998 és 2006 novembere között 32 470 bűncselekményt sikerült felderíteni a DNS-minták segítségével" - próbálta meg indokolni a hozzáállást Stefanie Amft, a BKA szóvivője.

Nos, ha figyelembe vesszük, hogy ez a szám csupán a tárolt adatok kevesebb, mint tíz százaléka, akkor ez az érvelés nem tűnik túl meggyőzőnek. Thilo Weichert ezenkívül úgy vélte, senki sem tudja garantálni, hogy mi történik a tévedésből vagy feleslegesen levett mintákkal.

A helyzet más országokban sem jobb, hiszen az Egyesült Államokban már beutazásnál át kell esni a procedurán, és megfigyelés szempontjából Anglia sem egy leányálom. A Leicesteri Egyetem által 2004-ben és 2005-ben készített tanulmány szerint Nagy-Britanniában a bűnözőknek csupán a 0,35 százalékát fogták el a DNS-mintájuk alapján. Mindez furcsa, pláne, ha hozzátesszük, hogy a szigetországban van a világ legnagyobb bűnügyi DNS-adatbázisa, a helyi lakosok 5 százalékának DNS-mintáját már rögzítették. Ráadásul 140 000 brittől - a többségük bevándorló volt, az egyharmaduk pedig gyerek - a rendőrség minden fajta gyanú nélkül vette le a mintát. Jellemző a 21 éves Christoph E. esete. A fiatalemberre ittasan, egy Ecstasy tabletta társaságában találták a rendőrök. Nem szóltak neki, hogy nem kell hozzájárulnia a DNS-mintavételhez, hanem azt mondták: erre szükség van, köteles együttműködni.

Németországban általában tíz évig tárolják egy gyanúsított DNS-mintáját. Rainer Riedl, a bajor belügyminisztérium szóvivője elismerte, hogy az adatokat csak akkor kötelesek törölni, ha az illetőt bűncselekmény hiányában mentették fel. Amennyiben az ítélet nem ezt, hanem a "bizonyíték hiányában" tételt tartalmazza, akkor az információk a rendszerben maradnak. Mindezek tükrében különösen aggasztónak tartják az adatvédelmi biztosok és a civil szervezetek, hogy további információtárolásokra lehet számítani, elég csak a már elfogadott távközlési adattárolásra vagy a Második Schengeni Információs Rendszer (SIS II) által lehetővé váló európai nemzeti hatóságok közötti adatcsereberékre gondolni. A SIS II-t tavaly már elfogadta az Európai Parlament.

Az adatvédelmi szakemberek szerint ráadásul egyre gyakrabban kerülnek politikai ügyek miatt DNS-minták és ujjlenyomatok az adatbázisokba. Felső-Bajorországban egy 20 éves fiatalembernek azért vették le az ujjlenyomatait, mert náciellenes jelszavakat írt egy jobboldali politikus házára. Szintén Bajorországban egy háborúellenes tüntetésen részt vevő 14 éves (!) fiútól vettek le azonosítókat, amiket azóta államvédelmi információként tárolnak. "A rendőrség egyre gyakrabban gyűjt adatokat a politikai aktivistáktól" - jelentette ki Siegfried Benker, a Zöldek müncheni frakcióvezetője.

Vagyis nem árt tudni, az adattárolás már évekkel ezelőtt elkezdődött. A mostani, illetve a tervezett lépésekkel nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó szögek is belekerülnek az adatvédelem koporsójába.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • sathinel #113
    valsz igaz amit írsz, de vannak közgáz sulik is nállunk amik jók. Ezek pedig ismerik a szerződéseket, vannak jogi iskolák, akik a jogot, és ezek összefoghatnának. Minden szakterületnek megvannak az iskolái nállunk. Jó üzlet lényege hogy mindkét cég jól jár, és nem csak az egyiknek előnyös. Ha egy műszaki iskola pl szerződést köt, akkor dumcsi jogász, közgazdász sulikkal, és ők segítenek megírni a szerződéseket. Amit leírsz az igaz lehet, ezért kell szabályozni. Bár lehet hogy csak a fejemben létező utópia az egyéssz.
  • remark #112
    Sot igazabol azt mondom hogy szerintem ma az egyetemek fuggetlenseget pont az allam tudna szavatolni, de persze mivel a politikaban is a gazdasagi erdekek ervenyesulnek, igy jo kerdes hogy vajon mennyi penz jutna az allamtol a fuggetlen egyetemekre, es mennyi jutna a "politikat tamogato cegek" altal preferealt helyekre. Lenyeg a lenyeg: a penz iranyit, az allam ugral, de meg mindig tobb szabadsagot latok egy allamilag finanszirozott egyetemen vegzett kutatasban. Hiszen az allam bevallalhat olyan kiadasokat is amibol nem szarmazik rovid-kozep tavon bevetel, de egy ceg nem fog olyanra kolteni amibol nem lat penzt hamar. Igy a prioritasok megintcsak rosszul lesznek meghatarozva.
  • remark #111
    Az "eladni" nem veletlenul volt idezojelben. Most anelkul hogy lenne idom bovebben reagalni legyen eleg annyi hogy komoly veszelyei vannak annak ha az egyetemek "lepaktalnak" a cegekkel. Ami eloszor annak tunik hogy "jó üzletet köthetnek cégekkel" az rovid ido alatt azza valtozik hogy az egyetemen minden dolgat a cegek kenye-kedve szerint cenzurazzak. Ez az egyik amit emlegetni szoktam, az allamtol felunk hogy eloall valami "gondolatrendorseggel" es kozben a cegekkel onkent kotunk olyan szerzodest ami reszeltesen szabalyozza hogy kinek mikor mit mondhatunk, mit kutathatunk, milyen eredmenyeket hogy, kinek, milyen formaban adhatunk tovabb. Ami talan nem baj bizonyos esetekben, de egy egyetem maradjon fuggetlen, es te pont a fuggetlenseget felted, hogy az allamtol tulsagosan fuggenek az egyetemek, en meg azt mondom hogy semmivel se jobb a cegektol fuggeni, az ugyanugy cenzurat jelent.
  • sathinel #110
    Nem eladni! Eladni nem szabad, de pl az iskolákkal közös fejlesztésekben vehet részt egy cég, illetve megbízhat iskolákat kifejleszteni eljárásokat, stb. Erre jó példa Pl a gépészmérnökök, akiket néha megbíznak civil cégek, hogy statikai, egyébb számításokat végezzenek. A másik része jön az államtól. Az egyetemek nem a cégek szolgái, és nem is szabad azzá vállni. De jó üzletet köthetnek cégekkel.
  • sathinel #109
    Látom nem érted. Az elv megvolt, de nem használták. Ez igaz pl a kínaiakra, akik ismerték a puskaport, elektromosságot, mégsem ők kezdték el ezeket úgy alkalmazni ahogy ma használjuk. Tehát felfedezése a mobiltelcsónak hol függ össze a teknkikai háttér kialakulásával? Ennyi erővel semmit sem fedez fel az ember.

    Szerintem PL Galaktika elég sok orosz írótól idézett, és idéz ma is jó novellákat. Manapság az új problémákra vetnek fel kérdéseket, és sokszor sokkal jobban írnak mint az amcsi írók. A neveket utálom csak az orosz regényekben:D
  • remark #108
    "Nállunk pl privatizáció ellen is tüntetnek, pedig ha szétnézünk nyugaton az állam sokkal kisebb hatalommal rendelkezik. ugyanígy az egyetemeknek is független önfentartóknak kellene lenniük, és akkor lehetne független az állami érdekektől az oktatás."

    Nem hiszem hogy jobb egy allamtol fuggo egyetemnel egy cegektol fuggo egyetem. Abban egyetertunk hogy az egyetemnek kellene a fuggetlen szellemiseg faklyajat hordoznia, de ezt ugy nem lehet megteremteni ha "eladjuk" az egyetemeket a cegeknek mert attol pont hogy nem valnak fuggetlenne, hanem az eros cegek kihelyezett kutatokozpontjaiva es munkaero kepzo telepeive valnak csak.
  • remark #107
    A zero tolerancia az egy letezo lakossagi igeny. Az is egy letezo igeny hogy lehessen szivni. A lenyeg hogy nem a rendorok osztjak az eszt, hanem 2 civil eltero igenye feszul egymasnak, es a politika azt az igenyt szolgalja ki amelyikben tobb fantaziat lat.
  • remark #106
    Max azt ertem felre hogy:
    Az eredeti kijelentesed, miszerint "nem azért élnek, hogy kibasszanak az emberekkel, hanem hogy pénzt/javakat keressenek velük/belőlük" azt sugallja hogy nincs kibaszas. Persze valszeg ugy ertetted hogy van kibaszas, de nem az a #1 prioritas.
  • Morden23 #105
    "Te is írtad 60-ban már ment a film."

    Meg azt is írtam, hogy már a 40-es évek végén megvolt a koncepció.

    Sathinel, basszameg, értetlen vagy, vagy csak simán nem olvasod el, amit leírok?

    ---> 40es években már GONDOLKODTAK a mobilteló-témán ------> 66-ban megjelenik egy sci-fi, amiben van maroktelefon

    Na, szerinted a 40-es években volt időgép, elmentek 60-ba, megnézték a Star Treket, és visszamentek?

    "És mi van a NASA szakemberrel aki látta a Star Wars-ban a császár ürhajóját, és nézz utánna, hogy néz ki az antianyag ürhajó tervrajza. "

    Kit érdekel, nincsen ok-okozati viszony. A Star Wars designerei, akik megcsinálták a csillagrombolót, SEMMIT nem akartak prekognitálni, és főleg nem antianyag-űrhajó tervrajzok, amiket megrajzoltak (sőt, a filmben sehol nem mondják, hogy antianyaggal hajtottak a csillagrombolók).
    Ergo nem JÓSOLTA meg az antianyagűrhajót, mert nem is antianyagűrhajó :D

    "De william Gibbson megjósolta hogy lessz robotszem, stb, és ő is ilyesmi világot írt le amit nem fogadsz el."

    Akkor még egyszer mondom, mert te tényleg aféle szelektíven olvasó egyén lehetsz, aki a kommentjeim azon részeire reflektál csak, ami neki szimpi (vagy éppen nem): sehol nem mondtam, hogy nem fogadom el azt, hogy néhány esetben a sci-fi írók beletrafáltak. Mindössze két dolgot mondtam:

    1. a sci-fi írók annyi mindent mondtak/írtak/vittek filmre, hogy ha csak simán vaktában lövöldöznének, akkor is beletalálnának a tutiba néha, és a legtöbben ráadásul nem vaktában lövöldöznek
    2. a mobiltelefon, mint koncepció, mint ötlet, mint gondolat NEM a Star Trekből származik; állatira tökmindegy, hogy mit mond X a Discovery Channel-en, ha a technikai fejlődés (ami tényszerű és cáfolhatatlan, mert ott egy találmány/ötlet/koncepció, és mellette egy dátum) mást mond

    A sci-fi írók jövőbelátását erősen befolyásolja az, hogy éppen milyen jelenben írták meg a művüket. Olvass sci-fiket szvjet területről, angol területről, amerikai területről, francia területről, vagy éppen magyar területről. Az adott mű magán viseli az aktuális technikai állapotot, a várható, illetve lehetséges technikai állapotot, valamint az adott kultúrához való viszonyulását.
  • sathinel #104
    On October 17, 1973, Motorola filed a patent entitled 'Radio telephone system.' It outlined Motorola's cellular radio system and was given US Patent Number 3,906,166 when it was granted on September 16,1975.
    Te is írtad 60-ban már ment a film.
    És mi van a NASA szakemberrel aki látta a Star Wars-ban a császár ürhajóját, és nézz utánna, hogy néz ki az antianyag ürhajó tervrajza. De william Gibbson megjósolta hogy lessz robotszem, stb, és ő is ilyesmi világot írt le amit nem fogadsz el. Pedig itt vagyunk. Lehet hogy még ő is túl sok szabadságot ígért ahoz képpest ami lessz.