Berta Sándor
Összekötik az európai ujjlenyomat-adatbázisokat
Az Európai Unió igazságügyi és belügyminiszterei Brüsszelben megállapodtak abban, hogy összekötik a nemzeti DNS- és ujjlenyomat-adatbázisaikat, így segítve elő a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás elleni harcot.
Ezzel az uniós tagországok igazságügyi és belügyminiszterei gyakorlatilag csatlakoztak az úgynevezett Prümi Szerződéshez, amit Németország dolgozott ki, és amelyhez már 2005-ben csatlakozott Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria és Spanyolország. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben a nemzeti rendőrségek és más igazságügyi szervek megosztanák egymással a birtokukban lévő DNS- és ujjlenyomat-mintákat, valamint a gépjármű-nyilvántartási adatbázisaikban tárolt információkat. Ezeket a rendszereket összekötnék egymással.
"Ezzel a lépéssel a Prümi Szerződést az Európai Unió jogi keretei közé mentettük át" - összegezte a megbeszélések fő eredményét Franco Frattini, az Európai Unió igazságügyi biztosa. Egyetlen kérdésben azonban nem született megállapodás, ez pedig a Prümi Szerződés 18. cikkelye, amely kimondja, hogy a nemzeti hatóságok a gyanúsítottakat akár az országhatárokon túl is üldözhetik vagy közös nyomozó- és járőrcsoportokat is felállíthatnak. E pont ellen leginkább Nagy-Britannia és Írország igazságügyi és belügyminiszterei tiltakoztak.
Wolfgang Schäuble német belügyminiszter szerint hosszú távon az Európai Unió mind a jelenlegi 27 tagállama profitálhat majd a szerződésből, mivel az a jelenleginél jobb és hatékonyabb információcserét tesz lehetővé a nemzeti hatóságok között. A politikus példaként hozta fel a német-osztrák együttműködést, aminek keretében a hálózatba kötött rendszereknek köszönhetően több eddig megoldatlan ügy végére is pont kerülhet. A kérdésről hamarosan vitát kezdeményez az Európai Parlament is.
A megállapodás elehetővé teszi például, hogy a jövőben a nyomozók online együttműködjenek egymással, információkat cseréljenek ki futballhuligánokról vagy fontos rendezvények előtt adatokat osszanak meg egymással. Az adatvédelmi szakemberek és a német FDP politikusai viszont attól tartanak, hogy így egy európai szuperadatbázis jöhet létre, amelyben a tárolt információkhoz bármelyik európai rendőrség vagy titkosszolgálat gond nélkül hozzáférhet majd. Ráadásul aggályokat vet fel az is, hogy nem fogják dokumentálni, hogy az összekötött adatbázisokhoz ki fért hozzá.
Ezzel az uniós tagországok igazságügyi és belügyminiszterei gyakorlatilag csatlakoztak az úgynevezett Prümi Szerződéshez, amit Németország dolgozott ki, és amelyhez már 2005-ben csatlakozott Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria és Spanyolország. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben a nemzeti rendőrségek és más igazságügyi szervek megosztanák egymással a birtokukban lévő DNS- és ujjlenyomat-mintákat, valamint a gépjármű-nyilvántartási adatbázisaikban tárolt információkat. Ezeket a rendszereket összekötnék egymással.
"Ezzel a lépéssel a Prümi Szerződést az Európai Unió jogi keretei közé mentettük át" - összegezte a megbeszélések fő eredményét Franco Frattini, az Európai Unió igazságügyi biztosa. Egyetlen kérdésben azonban nem született megállapodás, ez pedig a Prümi Szerződés 18. cikkelye, amely kimondja, hogy a nemzeti hatóságok a gyanúsítottakat akár az országhatárokon túl is üldözhetik vagy közös nyomozó- és járőrcsoportokat is felállíthatnak. E pont ellen leginkább Nagy-Britannia és Írország igazságügyi és belügyminiszterei tiltakoztak.
Wolfgang Schäuble német belügyminiszter szerint hosszú távon az Európai Unió mind a jelenlegi 27 tagállama profitálhat majd a szerződésből, mivel az a jelenleginél jobb és hatékonyabb információcserét tesz lehetővé a nemzeti hatóságok között. A politikus példaként hozta fel a német-osztrák együttműködést, aminek keretében a hálózatba kötött rendszereknek köszönhetően több eddig megoldatlan ügy végére is pont kerülhet. A kérdésről hamarosan vitát kezdeményez az Európai Parlament is.
A megállapodás elehetővé teszi például, hogy a jövőben a nyomozók online együttműködjenek egymással, információkat cseréljenek ki futballhuligánokról vagy fontos rendezvények előtt adatokat osszanak meg egymással. Az adatvédelmi szakemberek és a német FDP politikusai viszont attól tartanak, hogy így egy európai szuperadatbázis jöhet létre, amelyben a tárolt információkhoz bármelyik európai rendőrség vagy titkosszolgálat gond nélkül hozzáférhet majd. Ráadásul aggályokat vet fel az is, hogy nem fogják dokumentálni, hogy az összekötött adatbázisokhoz ki fért hozzá.