Berta Sándor
Osztrák szolgáltatók az adattárolás ellen
Ismét bírálta az európai távközlési adattárolási kötelezettséget az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetsége (ISPA). A szervezet szerint az irányelv technikailag "teljesen hülyeség".
A tavaly februárban az Európai Unió 25 igazságügyi minisztere által elfogadott távközlési adattárolási kötelezettség ellen általában a felhasználók szoktak tiltakozni, akik nehezen tudnak beletörődni abba, hogy az adataikat éveken keresztül elraktározzák majd. Az osztrák internetszolgáltatók szeptembertől lesznek kötelesek eltárolni az információkat, ami ellen nemcsak azért tiltakoznak, mert nincs ínyükre a dolog, hanem azért is, mert rendkívül költséges beruházásnak tartják.
Roland Türke, az ISPA elnöke elmondta, hogy a távközlési cégek és az internetszolgáltatók Ausztriában komoly gondban vannak, ugyanis még ha akarnák sem gyűjthetnének adatokat, azon egyszerű oknál fogva, hogy ez - hatályos jogszabály hiányában - jelenleg tilos. Ráadásul további számos dolgot kellene tisztázni. "Az európai irányelvet a jelenlegi formájában egyszerűen képtelenség átültetni az osztrák joggyakorlatba. Egy technikai hülyeségről van szó. Olyan követelményeket támasztanak, amelyek teljesítéséhez óriási adattárolási kapacitásra lenne szükség" - hangsúlyozta a szakember.
Az ISPA a Bécsi Egyetem munkatársaival közösen tanulmányt készített, amelyből kiderült, hogy az irányelv betartása akár 500 vagy 700 millió euróba kerülne az osztrák gazdaságnak. A szervezet elnöke szerint a 700 millió eurós éves összeg úgy jött ki, hogy Franciaországban egy egymillió ügyféllel rendelkező internetszolgáltatónál 225-250 millió eurós éves költséggel számolnak. Azonban ehhez még hozzá kell venni az adatok tárolásához használt adatbázisok létrehozásának, üzemeltetésének költségeit is. "A teljes rendszer hatékonysága körülbelül 5 százalékos lenne. A maradék 95 százalékból 80 százalékot a spam tenne ki, a maradék 15 százalék pedig a különböző szolgáltatásoknak köszönhető, amelyek segítségével kijátszható az adattárolás - fogalmazott a szakember.
"Érdekeltek vagyunk abban, hogy egy hatékony megoldást találjunk. Először is megpróbálunk rájönni arra, hogy mi értelme van az irányelvnek, másodszor nem tehetjük félre azt a szempontot sem, hogy az interneten is léteznek alapvető emberi jogok, amiket meg kell védenünk. Harmadszor, ügyelnünk kell arra, hogy a tárolt adatokkal nem történhet visszaélés. Jó példa volt nemrég a SWIFT esete arra, hogy mi az, ami nem történhet meg" - tette hozzá Roland Türke.
Ausztriában áprilisban nyújtják be a távközlési törvény módosítását. Ennek elfogadása vagy elutasítása pedig vízválasztó lehet az irányelv pro és kontra vitában.
A tavaly februárban az Európai Unió 25 igazságügyi minisztere által elfogadott távközlési adattárolási kötelezettség ellen általában a felhasználók szoktak tiltakozni, akik nehezen tudnak beletörődni abba, hogy az adataikat éveken keresztül elraktározzák majd. Az osztrák internetszolgáltatók szeptembertől lesznek kötelesek eltárolni az információkat, ami ellen nemcsak azért tiltakoznak, mert nincs ínyükre a dolog, hanem azért is, mert rendkívül költséges beruházásnak tartják.
Roland Türke, az ISPA elnöke elmondta, hogy a távközlési cégek és az internetszolgáltatók Ausztriában komoly gondban vannak, ugyanis még ha akarnák sem gyűjthetnének adatokat, azon egyszerű oknál fogva, hogy ez - hatályos jogszabály hiányában - jelenleg tilos. Ráadásul további számos dolgot kellene tisztázni. "Az európai irányelvet a jelenlegi formájában egyszerűen képtelenség átültetni az osztrák joggyakorlatba. Egy technikai hülyeségről van szó. Olyan követelményeket támasztanak, amelyek teljesítéséhez óriási adattárolási kapacitásra lenne szükség" - hangsúlyozta a szakember.
Az ISPA a Bécsi Egyetem munkatársaival közösen tanulmányt készített, amelyből kiderült, hogy az irányelv betartása akár 500 vagy 700 millió euróba kerülne az osztrák gazdaságnak. A szervezet elnöke szerint a 700 millió eurós éves összeg úgy jött ki, hogy Franciaországban egy egymillió ügyféllel rendelkező internetszolgáltatónál 225-250 millió eurós éves költséggel számolnak. Azonban ehhez még hozzá kell venni az adatok tárolásához használt adatbázisok létrehozásának, üzemeltetésének költségeit is. "A teljes rendszer hatékonysága körülbelül 5 százalékos lenne. A maradék 95 százalékból 80 százalékot a spam tenne ki, a maradék 15 százalék pedig a különböző szolgáltatásoknak köszönhető, amelyek segítségével kijátszható az adattárolás - fogalmazott a szakember.
"Érdekeltek vagyunk abban, hogy egy hatékony megoldást találjunk. Először is megpróbálunk rájönni arra, hogy mi értelme van az irányelvnek, másodszor nem tehetjük félre azt a szempontot sem, hogy az interneten is léteznek alapvető emberi jogok, amiket meg kell védenünk. Harmadszor, ügyelnünk kell arra, hogy a tárolt adatokkal nem történhet visszaélés. Jó példa volt nemrég a SWIFT esete arra, hogy mi az, ami nem történhet meg" - tette hozzá Roland Türke.
Ausztriában áprilisban nyújtják be a távközlési törvény módosítását. Ennek elfogadása vagy elutasítása pedig vízválasztó lehet az irányelv pro és kontra vitában.