Hunter
Új életformát teremtenek
A Washington Post jelentése szerint az emberi géntérkép megfejtője és egy Nobel-díjas egy új életforma létrehozását tervezi egy olyan laboratóriumi kísérlet keretében, mely etikai és biztonsági kérdések sorozatát veti fel.
Craig Venter géntudós és Hamilton Smith reményeik szerint egy egysejtű, részben ember készítette, az élet fenntartásához szükséges gének minimumával rendelkező organizmust fog létrehozni az amerikai Energiaügyi Hivatal 3 millióval támogatott projektje keretében. Ha a kísérlet sikerül, írja az újság, a mikroszkopikus, ember alkotta sejt elkezd táplálkozni és osztódni, olyan sejtek populációját megalkotva, melyek mindeddig nem léteztek. A végcél az új organizmus biológiájának számítógépes modellezése minden lehetséges aspektusból, mivel az élő sejtek ugyanazon a kémián alapulnak, ami fényt deríthet teljes biológiájukra.
"Kíváncsiak vagyunk elő tudunk-e állni az élet molekuláris meghatározásával" - nyilatkozott Venter a Postnak.
Smith és Venter elmondták, a laboratóriumi sejteket úgy alkotják meg, hogy azok képtelenek legyenek megfertőzni az embert, szigorúan bebörtönözve olyan tulajdonságokkal, melyek elpusztítják, amint kiszökik a környezetbe. A tudósok elismerték, hogy a projekt új biológiai fegyverek készítését alapozhatja meg és igen csak meg kell válogatniuk a publikálandó technikai részleteket.
A tudósok nem mindig jelentik be előre kísérleteiket, de Venter elmondta, úgy érezte erre fel kell hívnia a washingtoni törvényhozás figyelmét, mivel ez a kísérlet teljesen új eszközöket adhat a terroristák és az ellenséges nemzetek kezébe. "Vitázunk arról, hogy mit kellene publikálnunk és mit nem" - mondta Venter. "Valószínűleg nem tárunk fel minden részletet, amivel más is képes lenne utánunk csinálni mindezt."
Smith 1978-ban nyerte el az élettani és orvosi Nobel-díjat. Venter a génszekvenciák kinyerésének egy új megközelítése által vált nemzetközileg ismerté, mely felgyorsította az organizmusok DNS-einek feltérképezésének folyamatát.
Venter és Smith kitörli azt a gént, amivel az M. genitalium képes lenne az emberi sejtekhez kapcsolódni, valamint további 200 gént, melyek a túlélést biztosítanák a sejt számára egy ellenséges környezetben. A végeredmény egy rendkívül érzékeny lény lesz, melynek kizárólagos otthona a laboratóriumi edények meleg, tápláló fürdője lehet. Venter januárban lemondott vezetői pozíciójáról a Celera Genomics Group nevű génekkel foglalkozó cégnél, mely alapításában is segédkezett, mivel a cég üzleti modelljének változása a gyógyszerek fejlesztése irányába vitte tovább az arculatát. Venter augusztusban jelentette be visszatérését a rockville-i Génkutató Intézet soraiba, valamint két új csoportot is létrehozott saját tőkéből, a Biológiai Energia Alternatívák Intézetét és a Géntudományok Előrelépésének Központját.
Craig Venter géntudós és Hamilton Smith reményeik szerint egy egysejtű, részben ember készítette, az élet fenntartásához szükséges gének minimumával rendelkező organizmust fog létrehozni az amerikai Energiaügyi Hivatal 3 millióval támogatott projektje keretében. Ha a kísérlet sikerül, írja az újság, a mikroszkopikus, ember alkotta sejt elkezd táplálkozni és osztódni, olyan sejtek populációját megalkotva, melyek mindeddig nem léteztek. A végcél az új organizmus biológiájának számítógépes modellezése minden lehetséges aspektusból, mivel az élő sejtek ugyanazon a kémián alapulnak, ami fényt deríthet teljes biológiájukra.
"Kíváncsiak vagyunk elő tudunk-e állni az élet molekuláris meghatározásával" - nyilatkozott Venter a Postnak.
Smith és Venter elmondták, a laboratóriumi sejteket úgy alkotják meg, hogy azok képtelenek legyenek megfertőzni az embert, szigorúan bebörtönözve olyan tulajdonságokkal, melyek elpusztítják, amint kiszökik a környezetbe. A tudósok elismerték, hogy a projekt új biológiai fegyverek készítését alapozhatja meg és igen csak meg kell válogatniuk a publikálandó technikai részleteket.
A tudósok nem mindig jelentik be előre kísérleteiket, de Venter elmondta, úgy érezte erre fel kell hívnia a washingtoni törvényhozás figyelmét, mivel ez a kísérlet teljesen új eszközöket adhat a terroristák és az ellenséges nemzetek kezébe. "Vitázunk arról, hogy mit kellene publikálnunk és mit nem" - mondta Venter. "Valószínűleg nem tárunk fel minden részletet, amivel más is képes lenne utánunk csinálni mindezt."
Smith 1978-ban nyerte el az élettani és orvosi Nobel-díjat. Venter a génszekvenciák kinyerésének egy új megközelítése által vált nemzetközileg ismerté, mely felgyorsította az organizmusok DNS-einek feltérképezésének folyamatát.
Venter és Smith kitörli azt a gént, amivel az M. genitalium képes lenne az emberi sejtekhez kapcsolódni, valamint további 200 gént, melyek a túlélést biztosítanák a sejt számára egy ellenséges környezetben. A végeredmény egy rendkívül érzékeny lény lesz, melynek kizárólagos otthona a laboratóriumi edények meleg, tápláló fürdője lehet. Venter januárban lemondott vezetői pozíciójáról a Celera Genomics Group nevű génekkel foglalkozó cégnél, mely alapításában is segédkezett, mivel a cég üzleti modelljének változása a gyógyszerek fejlesztése irányába vitte tovább az arculatát. Venter augusztusban jelentette be visszatérését a rockville-i Génkutató Intézet soraiba, valamint két új csoportot is létrehozott saját tőkéből, a Biológiai Energia Alternatívák Intézetét és a Géntudományok Előrelépésének Központját.