Hunter
Mégis életet hordoz a Jupiter holdja?
Újabb lökést kaptak azok a remények, mely szerint más bolygón is található élet. A Galileo űrszonda adatai arra utalnak, hogy a Jupiter holdja, az Europa némileg Föld-szerű. Amerikai tudósok szerint a hold jeges felszíne viszonylag vékony, repedésekkel és résekkel szabdalt, ami lehetővé tenné a gázoknak, a hőnek és a szerves anyagnak, hogy elérjék azt, ami feltehetően víz lehet odalent.
Dr. Richard Greenberg és az Arizona Egyetemen dolgozó kollégái jutottak erre a következtetésre, miután elemezték a hold töredezett felszínéről készült felvételeket, melyet a Jupiter holdjai körül az utóbbi évek során többször elhaladó Galileo készített. Dr. Greenberg szerint az Europa tengere párhuzamot mutat a Föld jeges óceánjaival. Meglepő, de sokkal inkább hasonlít a Jeges-tengerre, mint a Vosztok tóra, mely az Antarktiszon található és bolygónk egyik legmélyebb ismert édesvize. Legalább 30 millió éves korával a Naprendszerben található jó pár jéggel borított óceán modellje. Egyesek szerint a tó eddig felfedezetlen életformákat tartalmazhat, azonban a Vosztok jelenleg túl elszigeteltnek tűnik a felszíni behatásoktól, hogy a legprimitívebb organizmusokon kívül bármi más képes legyen megtelepedni ott.
Úgy tűnik azonban, hogy az Europa inkább a Jeges-tengerre hasonlít, a Föld legkisebb óceánjára, mely az Északi-sark környékén található. A Jeges-tengert elérheti a levegő és a hő is a jég olvadásával keletkező repedéseken át. Olybá tűnik, az Europa is rendelkezik ilyen összeköttetéssel a repedéseken, termális hasadékokon és az árapály-elmozdulásokon keresztül, állítja az Arizona csapata. Dr. Cynan Ellis-Evans, a British Antarctic Survey kutatója megerősítette, hogy az Europa óceánjáról egyre inkább az derül ki, egyre kevésbé hasonlítható a Vosztokhoz.
"Termodinamikai tekintetben az élet irtózik az egyensúlytól" - mondta. "Az új értelmezések szerint az Europa óceánja és jégsapkája dinamikus kölcsönhatásban lehet a hold felszíni atmoszférájával, ami növeli az élet létezésének és kifejlődésének lehetőségét."
Van egy érdekes lehetőség, miszerint a Jupiter vulkanikus holdjának, az Io-nak kénfelhői áthaladnak az Europán. "Ha volna egy kénforrásunk, ami bejut a tóba, az felettébb érdekes helyzetet teremtene" - tette hozzá Ellis-Evans. "Ez tovább növelné az élet lehetőségét."
Az asztrobiológusok eddig úgy hitték: a holdat borító jégréteg túl vastag ahhoz, hogy bármit átengedjen. Az újabb kutatás azonban gondolkodásra készteti őket. Egy lehetséges szituáció, miszerint egy az Europába csapódó meteor átütve a jeget elszállította az élet alkotó elemeit. "A szerves vagy illó anyagokat szállító por és meteoritok bejuthattak a felszín alatti óceánba" - mondta Dr. Mark Burchell, a Kent Egyetem űrtudósa.
Az amerikai űrhivatal komolyan fontolgatja egy robot szonda kiküldését, mely átfúrná magát a jégen.
Dr. Richard Greenberg és az Arizona Egyetemen dolgozó kollégái jutottak erre a következtetésre, miután elemezték a hold töredezett felszínéről készült felvételeket, melyet a Jupiter holdjai körül az utóbbi évek során többször elhaladó Galileo készített. Dr. Greenberg szerint az Europa tengere párhuzamot mutat a Föld jeges óceánjaival. Meglepő, de sokkal inkább hasonlít a Jeges-tengerre, mint a Vosztok tóra, mely az Antarktiszon található és bolygónk egyik legmélyebb ismert édesvize. Legalább 30 millió éves korával a Naprendszerben található jó pár jéggel borított óceán modellje. Egyesek szerint a tó eddig felfedezetlen életformákat tartalmazhat, azonban a Vosztok jelenleg túl elszigeteltnek tűnik a felszíni behatásoktól, hogy a legprimitívebb organizmusokon kívül bármi más képes legyen megtelepedni ott.
Úgy tűnik azonban, hogy az Europa inkább a Jeges-tengerre hasonlít, a Föld legkisebb óceánjára, mely az Északi-sark környékén található. A Jeges-tengert elérheti a levegő és a hő is a jég olvadásával keletkező repedéseken át. Olybá tűnik, az Europa is rendelkezik ilyen összeköttetéssel a repedéseken, termális hasadékokon és az árapály-elmozdulásokon keresztül, állítja az Arizona csapata. Dr. Cynan Ellis-Evans, a British Antarctic Survey kutatója megerősítette, hogy az Europa óceánjáról egyre inkább az derül ki, egyre kevésbé hasonlítható a Vosztokhoz.
"Termodinamikai tekintetben az élet irtózik az egyensúlytól" - mondta. "Az új értelmezések szerint az Europa óceánja és jégsapkája dinamikus kölcsönhatásban lehet a hold felszíni atmoszférájával, ami növeli az élet létezésének és kifejlődésének lehetőségét."
Van egy érdekes lehetőség, miszerint a Jupiter vulkanikus holdjának, az Io-nak kénfelhői áthaladnak az Europán. "Ha volna egy kénforrásunk, ami bejut a tóba, az felettébb érdekes helyzetet teremtene" - tette hozzá Ellis-Evans. "Ez tovább növelné az élet lehetőségét."
Az asztrobiológusok eddig úgy hitték: a holdat borító jégréteg túl vastag ahhoz, hogy bármit átengedjen. Az újabb kutatás azonban gondolkodásra készteti őket. Egy lehetséges szituáció, miszerint egy az Europába csapódó meteor átütve a jeget elszállította az élet alkotó elemeit. "A szerves vagy illó anyagokat szállító por és meteoritok bejuthattak a felszín alatti óceánba" - mondta Dr. Mark Burchell, a Kent Egyetem űrtudósa.
Az amerikai űrhivatal komolyan fontolgatja egy robot szonda kiküldését, mely átfúrná magát a jégen.