Hunter
A tengeralatti hasadékok lehetnek az élet forrásai?
Egy új tanulmányban a kutatók azon spekulálnak, hogy egy tenger alatt tornyosuló meleg vizű, mikrobákkal teli "kémény", pont az a típusú hely lehet, ami elterjeszthette az életet a Földön vagy akár más bolygókon is.
A hidrotermális hasadék rendszert két évvel ezelőtt fedezték fel, melyről most kiderült hogy több mint 30.000 évet bírt ki a hatalmas mélységben. Kutatók szerint hasonló szerkezetek - a Földön és elképzelhető hogy más bolygókon is - évmilliókig fennmaradhatnak, és az első élet inkubátoraként szolgálhattak.
Az "Elveszett Város" névre keresztelt képződmény, egy sziklás ásvány és mikroba oszlop az Atlanti-óceán felszíne alatt 760 méterrel. 55 méteres magasságával nagyobb, mint bármelyik másik ismert vízalatti hasadék rendszer, legtöbbjüknél több mint kétszer magasabb. A szerkezet alatt tengervíz szivárog be a Föld töredezett kérgébe. Ott az egyik ásvány bomlása egy másikat hoz létre, az úgy nevezett szerpentint, valamint a folyamat hatására hőt bocsát ki. Ez a folyamat ásványokkal teli meleg vizet juttat vissza az óceánba, ami egyben a képződményt építi. Mivel a tengerfenéken szűkösek az élethez szükséges értékes fény és tápanyagok, így a hidrotermális hasadékok a mikroba tevékenység központjai.
Az Elveszett Város azért lehet jelentős, mert ez az egyetlen ismert rendszer, ami a megszokott vulkanikus tevékenység helyett kémiai reakciókra támaszkodik a víz felmelegítéséhez. Bár a szerkezet közel helyezkedik el egy vulkanikus területhez, mégis bizonyítottan független tőle. Márpedig ha hidrotermális hasadék vulkanikusság nélkül kialakulhat, mondják a tudósok, akkor ez nagyban megnöveli a korai Föld tengerfenekén fellelhető helyszínek számát, ahonnan a mikroba szintű élet elindulhatott. "Nehéz megtudni hogy az élet egy vagy mindkét hasadék típus hatására indult-e útjára. Az esélyek azonban jók arra nézve, hogy ezek a rendszerek szoros kapcsolatban állnak az élet fenntartásával a tengerfenéken, és azon belül a Föld egészen korai történelmében" - mondta Deborah Kelley, a Washington Egyetem oceanográfusa, a tanulmány egyik szerzője. A tudósok mindazonáltal nem tudják hogyan, és hol alakult ki az élet a Földön.
Az "Elveszett Város" az Atlanti-óceán felszíne alatt
található 760 méteres mélységben
Kelley szerint számos más hasadék jöhetett létre a szerpentizációból a korai Földön, mivel a bolygó köpenyt, ami most a belső réteg, még nem fedte be a kéreg, ezért érintkezésbe léphetett a tengervízzel, ami lehetővé tette a folyamatot. Ahhoz, hogy a szerpentizáció ma kialakuljon, töréseknek kell keletkezni a kéregben.
A 18 emeletnyi rendszer 9 méter széles. A tengerfenék alatt víz cirkulál, felvéve a hőt és a szerves összetevőket, amit lendületesen visszaemel az óceánba. A meleg folyadékok keverednek a hideg tengervízzel, a kémiai anyagok kiválnak a hasadékból származó folyadékokból és megszilárdulnak, ásványi kéményeket, tornyokat emelve. A mikrobák imádják ezt a szerkezetet. A növényekkel ellentétben nincs szükségük napfényre. Ehelyett a hasadék mikrobái kémiai anyagokat használnak fel energiaként, hidrogént, szulfátot és metánt. Egyes hasadék rendszerek körül nagyobb életformák gyűlnek össze, melyek a mikrobákból táplálkoznak. Az újonnan felfedezett folyamat más bolygókon is kialakulhatott. A kulcs anyagot, ami az Elveszett Városban kölcsönhatásba lép a tengervízzel, peridotitnak hívják, ami más bolygókon is bőségesen fellelhető naprendszerünkben, mondta Jeff Karson, a Duke Egyetem egyik geológusa.
"A peridotitot kiszabadíthatják a tektonikus folyamatok vagy nagyobb kráterképződési események. Ez annyit jelent, hogy az Elveszett Város típusú hasadékosodás kialakulhat, vagy kialakult más bolygók óceánjaiban is, és otthont adhat a mikroba szintű rendszereknek. Míg az Mars és más sziklás bolygók óceánmentesek, a Jupiter holdjairól úgy tudjuk, hogy fagyott kérgük alatt hatalmas óceánokat rejtenek" - magyarázta. A kutatók már korábban is feltételezték, hogy az egyik ilyen hold, az Európa életet rejthet.
A hidrotermális hasadék rendszert két évvel ezelőtt fedezték fel, melyről most kiderült hogy több mint 30.000 évet bírt ki a hatalmas mélységben. Kutatók szerint hasonló szerkezetek - a Földön és elképzelhető hogy más bolygókon is - évmilliókig fennmaradhatnak, és az első élet inkubátoraként szolgálhattak.
Az "Elveszett Város" névre keresztelt képződmény, egy sziklás ásvány és mikroba oszlop az Atlanti-óceán felszíne alatt 760 méterrel. 55 méteres magasságával nagyobb, mint bármelyik másik ismert vízalatti hasadék rendszer, legtöbbjüknél több mint kétszer magasabb. A szerkezet alatt tengervíz szivárog be a Föld töredezett kérgébe. Ott az egyik ásvány bomlása egy másikat hoz létre, az úgy nevezett szerpentint, valamint a folyamat hatására hőt bocsát ki. Ez a folyamat ásványokkal teli meleg vizet juttat vissza az óceánba, ami egyben a képződményt építi. Mivel a tengerfenéken szűkösek az élethez szükséges értékes fény és tápanyagok, így a hidrotermális hasadékok a mikroba tevékenység központjai.
Az Elveszett Város azért lehet jelentős, mert ez az egyetlen ismert rendszer, ami a megszokott vulkanikus tevékenység helyett kémiai reakciókra támaszkodik a víz felmelegítéséhez. Bár a szerkezet közel helyezkedik el egy vulkanikus területhez, mégis bizonyítottan független tőle. Márpedig ha hidrotermális hasadék vulkanikusság nélkül kialakulhat, mondják a tudósok, akkor ez nagyban megnöveli a korai Föld tengerfenekén fellelhető helyszínek számát, ahonnan a mikroba szintű élet elindulhatott. "Nehéz megtudni hogy az élet egy vagy mindkét hasadék típus hatására indult-e útjára. Az esélyek azonban jók arra nézve, hogy ezek a rendszerek szoros kapcsolatban állnak az élet fenntartásával a tengerfenéken, és azon belül a Föld egészen korai történelmében" - mondta Deborah Kelley, a Washington Egyetem oceanográfusa, a tanulmány egyik szerzője. A tudósok mindazonáltal nem tudják hogyan, és hol alakult ki az élet a Földön.
Az "Elveszett Város" az Atlanti-óceán felszíne alatt
található 760 méteres mélységben
Kelley szerint számos más hasadék jöhetett létre a szerpentizációból a korai Földön, mivel a bolygó köpenyt, ami most a belső réteg, még nem fedte be a kéreg, ezért érintkezésbe léphetett a tengervízzel, ami lehetővé tette a folyamatot. Ahhoz, hogy a szerpentizáció ma kialakuljon, töréseknek kell keletkezni a kéregben.
A 18 emeletnyi rendszer 9 méter széles. A tengerfenék alatt víz cirkulál, felvéve a hőt és a szerves összetevőket, amit lendületesen visszaemel az óceánba. A meleg folyadékok keverednek a hideg tengervízzel, a kémiai anyagok kiválnak a hasadékból származó folyadékokból és megszilárdulnak, ásványi kéményeket, tornyokat emelve. A mikrobák imádják ezt a szerkezetet. A növényekkel ellentétben nincs szükségük napfényre. Ehelyett a hasadék mikrobái kémiai anyagokat használnak fel energiaként, hidrogént, szulfátot és metánt. Egyes hasadék rendszerek körül nagyobb életformák gyűlnek össze, melyek a mikrobákból táplálkoznak. Az újonnan felfedezett folyamat más bolygókon is kialakulhatott. A kulcs anyagot, ami az Elveszett Városban kölcsönhatásba lép a tengervízzel, peridotitnak hívják, ami más bolygókon is bőségesen fellelhető naprendszerünkben, mondta Jeff Karson, a Duke Egyetem egyik geológusa.
"A peridotitot kiszabadíthatják a tektonikus folyamatok vagy nagyobb kráterképződési események. Ez annyit jelent, hogy az Elveszett Város típusú hasadékosodás kialakulhat, vagy kialakult más bolygók óceánjaiban is, és otthont adhat a mikroba szintű rendszereknek. Míg az Mars és más sziklás bolygók óceánmentesek, a Jupiter holdjairól úgy tudjuk, hogy fagyott kérgük alatt hatalmas óceánokat rejtenek" - magyarázta. A kutatók már korábban is feltételezték, hogy az egyik ilyen hold, az Európa életet rejthet.