Informatika és tudomány

MTI

Az embereknek nem kell az RFID

Az RFID-technika segítségével egy minichip tetszés szerinti adatokat képes továbbítani egy vevőkészülékhez, de egy német vizsgálat szerint az emberek nem vevők arra, hogy rádiózzanak róluk.

A rádiófrekvenciás azonosítókat (RFID) már sok helyen használják, de egy kutatás kimutatta: az emberek túlnyomó többsége nem kér belőlük. Az RFID eljárásnak korábban igen szép jövőt jósoltak, hiszen a dolog roppant kényelmes: a szupermarketben a vásárlói kártyát rádión azonosítják, és ahogy körbesétál a vevő, testre szabott reklámok villannak fel, csak ott, csak akkor, csak neki...

Amikor hazaér, háztartási gépei ugyancsak a rádióhullámok segítségével ismerik fel, mit vásárolt. A cipőboltban vagy a butikban szinte nem kell várakozni, hiszen az eladó a pultnál lévő képernyőn láthatja, hogy van-e raktáron a kívánt méretű áruból? Maga az RFID technika, amely minden megfelelő chippel ellátott árut képes azonosítani, már jól működik.

Sarah Spiekermann, a Humboldt kutatója a berliniekhez fordult azzal a kérdéssel, hogy akarják-e egyáltalán a rádióchipeket. A Bayerischer Runfunk bajor közszolgálati tévé honlapján közölt beszámoló szerint a szociológus kérdésére a vásárlók gyakorlatilag szinte kivétel nélkül a "gyilkos változat" mellett döntöttek, vagyis azt szeretnék, ha a chipeket a fizetés után a kasszánál megsemmisítenék. A másik két változat szerint a chipek tovább élhettek volna, a vásárlók otthonában. Technikailag az is lehetséges, hogy a vevő a chipet ki vagy bekapcsolja, amikor éppen akarja. Kikapcsolja a kasszánál, majd bekapcsolja otthon, hogy az intelligens hűtő felismerhesse a vásárolt árut.

Az emberek azonban jobban aggódnak az újabb figyelő tárgyak miatt, mint hogy beengedjék otthonukba a rádiózó chipet. Ez viszont az okos hűtők halálát is jelentheti, hiszen minek a mindent felismerni képes frigó, ha nincs olyan áru, amit felismerhetne... Ez azonban Sarah Spiekermann szerint nem zavarja a háziasszonyokat, hiszen csak nem engedik befolyásuk egy részét egy hűtőszekrénynek?

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kiisb #48
    Örülök, hogy befejeztétek. :-) Tisztára, mint két közgázos óvodás...
  • Morden23 #47
    Az nem vita, hogy kijelented a tévedhetetlenségedet, és csak a saját, önmagad által bizonyított igazságodat fogadod el. Ráadásul bizonyos dolgok a legkevésbé sem egyértelmű, objektív dolgok: ilyen a reklámok megítélése is.

    De igazad van. Tényleg felesleges folytatni.
  • wanek #46
    Semmi kedvem akár hozzászólások százain keresztül is vitázni veled. Amit akartam, már leírtam, a megállapításaimat pedig fenntartom. Nincs igazad. Az egyetlen szerencséd, hogy nemcsak a vásárlói oldalon vannak hülyék, hanem a termelői és kereskedői oldalon is.
  • Morden23 #45
    Ami ebben az esetben az érdekes, hogy ha egy cég NEM reklámozza a termékét, az két dolgot jelent.

    1. Nincsen rá pénze
    2. Nincsen rá szüksége

    Az olcsó termék, amit nem reklámoznak, az nem azért olcsó, mert nem terhelik meg a marketingköltséggel, hanem azért, mert az adott produktum nem azt a piaci szegmentumot fedi le, amit a drágább, jobban propagált változat.

    Egyszerű asszociációs játék: miért reklámozzák az 'X' mosóport, és miért NEM reklámozzák a tesco-gazdaságos mosóport? Na ez az, ami tényleg azért van, amit te is leírsz: az emberek nézik az árat. Ellenben a legtöbb esetben nem a termékkategóriák árait nézed (azaz nem végignézed az 50 mosóport, és aazt választod, amelyik a legolcsóbb), hanem egy adott termék árát (amit használsz, amit ismersz, amit láttál a reklámban, amit mondott az ismerősöd stb.), és ahhoz viszonyítasz.

    A nem reklámozott termékeket/szolgáltatásokat áruló cégek többségének egyszerűen nincsen pénze reklámozni. Egy erős marketing-kampány ellenben feltételezi, hogy az adott cég nem áll rosszul anyagilag. Ez akkor lehetséges, ha jó pénze származik a termékéből, magyarán "dől a lé", és van pénz reklámfilmre, promózenére, jópofa tollra és színes öngyújtóra. Ez azt jelenti, hogy kialakult, megbízható vásárlóközönsége van, amelyből befolyik az említett tőke.

    Ha van egy kialakult, fix vásárlóközönséged, akkor variálhatsz az árral. Egy jobban reklámozott termék nem a reklám miatt lesz drágább, hanem azért, mert az adott cég megengedheti magának a szabad árképzést - és a magasköltségű reklámozást is.

    "Az egyes termékek ára között nem az tesz különbséget, hogy van-e rajta marketingköltség, vagy nincs."

    Így van. Ezt mondtam.

    "NÉZIK az árakat, és megveszik a legolcsóbbat (általában)."

    Ez a mondatod az első vesszőig igaz - a második része egy erőltetett és nem valós általánosítás. Ha ez lenne a "végső igazság", akkor minden háztartásban csak TESCO-gazdaságos áru lenne.

    A fogyasztó ár/érték arányok szerint dönt (most egy normális, átlagos emberi intelligenciával megáldott embert veszünk alapul), ami azt jelenti, hogy - ahogyan a közgazdás mondja - Pareto-hatékonyságra törekszik. Nem a legolcsóbbat szeretné, és nem is a "legolcsóbbak közül a legjobbat", hanem AZ ELÉRHETŐ LEGJOBBAT A LEHETŐ LEGOLCSÓBBAN.
  • wanek #44
    "Ettől függetlenül a 100 forintos bolton keresztül a tescon át a BOSS-ig minden bolt tele van." - ez csupán azt jelzi, hogy fogyasztói társadalom van, nem szocializmus, ami a hiánygazdaságra épített (többek között).

    "Ebben az a poén, hogy aki "gazdag", az a drágább ablakmosó löttyöt veszi meg, aki "nem gazdag", az meg a TESCO gazdaságosat." - Tisztázzunk valamit. Az egyes termékek ára között nem az tesz különbséget, hogy van-e rajta marketingköltség, vagy nincs. Ha két azonos minőségű termékről van szó, de az egyiket reklámozzák, az viszont majdnem biztos, hogy drágább lesz. Persze itt feltételeztem azt is, hogy a két gyártó ugyanolyan költséghatékonyan termel. De ne menjünk bele az árképzésbe, mert az nagyon bonyolult dolog. Abban viszont biztos lehetsz, hogy sem a gyártó, sem a kereskedő nem jótékonysági intézmény, akik ne fizettetnék meg a vásárlóval a reklámköltségeket.

    "Enyhén rohanó ez a világ ahhoz, hogy elvárd mindenkitől: minden alkalommal nézzen végig egy egész áruházat, hogy megtalálja a "legjobb" terméket." - nos, akkor azt kell mondanom, hogy felejtsd el, amit az agymosóban tanítottak neked. Menj el a szupermarketekbe, és nézd meg, hogy egy-egy fajta termékpalettánál mit csinálnak az emberek. NÉZIK az árakat, és megveszik a legolcsóbbat (általában). Persze nem feltétlenül rossz termék valami, amit reklámoznak, sőt, lehet akár a legjobb is, de drágábban veszi meg az ember a reklámköltség miatt. Éppen ezért gyakori eset az is, hogy ugyanazt a terméket máshol veszi meg inkább az ember, mert máshol olcsóbban kapja meg (persze ez általában akkor van, ha a kereskedő reklámoz). Ez a tömegcikkek esetében biztosan így van.
    A luxuskategória már más eset, ott a vásárlói szokások egészen mások.
  • Morden23 #43
    "az emberek egyre jobban elszegényednek és eladósodnak"

    Ettől függetlenül a 100 forintos bolton keresztül a tescon át a BOSS-ig minden bolt tele van.

    "Amiket itt leírtál, az nem más, mint "megmagyarázom a bizonyítványomat, mert marketingesekre igenis nagy szükség van"."

    Nem, nem ezt írtam le. Nincsen szükségem, hogy akár előtted, akár más előtt "védjem meg" magamat. Jól is néznénk ki, ha ez lenne a helyzet.

    "marketindesekre semmi szükség"

    Az öngerjesztő folyamatod egészen addig működik, amíg nem egy vadiúj terméket/szolgáltatást akarsz bevezetni, amiről halvány lila gőzük nincsen az embereknek.
    De akár azt is mondhatom, hogy igazad van. Ha te olyan ember vagy, aki soha nem néz reklámot, elvből kikerül minden citylight-ot stb. stb., akkor tégy így. Sőt, ha gondolod, akkor spekulálhatsz a vásárlásodnál, hogy az egyes termékbe mennyi marketingköltség van beépítve.

    "sokkal nagyobb eséllyel fogják választani a reklám árával nem terhelt termékeket, mert azok eleve olcsóbbak lesznek..."
    Ebben az a poén, hogy aki "gazdag", az a drágább ablakmosó löttyöt veszi meg, aki "nem gazdag", az meg a TESCO gazdaságosat. Ami még poénosabb, hogy ha nem lennének reklámok, akkor a "rendkívül jól értesült háziasszonyok" el lennének veszve.
    Képzeld azt el, hogy semmit nem reklámozol, minden csak "szájhagyomány" útján terjed. Nonszensz. A terkmékskála nagyrésze évek alatt eltűnne a piacról, mert az emberek (amint valóban kipusztulna belőlük a reklámokra hagyatkozás) lehorgonyoznának egy-egy termék mellett. Nem látja a reklámot, tehát nem kap ingert az újításra, és most egyszerű dolgokról beszélek, nem videokártyáról! Olyat még nemigen hallottam, hogy valaki interneten "figyelemmel követné" a mosogatószerek vagy szappanok sorsának alakulását. Magyarán az a "termék" győzne, amelyik a legjobban beleépült a köztudatba, és utána nem lenne reklám, ami elbújtatja a kisördögöt a fejedben, hogy "a miénk jobb és olcsóbb". Enyhén rohanó ez a világ ahhoz, hogy elvárd mindenkitől: minden alkalommal nézzen végig egy egész áruházat, hogy megtalálja a "legjobb" terméket.
    A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
  • wanek #42
    "Hidd bátran, mert talált süllyedt." - Én nem vagyok marketinges, bár tanultam marketinget is. Reménytelen eset vagy. Amiket itt leírtál, az nem más, mint "megmagyarázom a bizonyítványomat, mert marketingesekre igenis nagy szükség van". Szerintem viszont marketindesekre semmi szükség. Korrekt termékismertetőkre viszont annál nagyobb szükség lenne. Nem ellened beszélek, hanem a foglalkozásod ellen. Ez mára már egy öngerjesztő, elsősorban saját maga igazolására létrejött nagy, semmire sem jó, értéktelen massza, ami a hazugságon alapszik. Mint a piaci árus, aki lehazudja a csillagos eget is, csakhogy megvegyék a gagyiját.
    Persze, ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy "a hülye ember haljon meg", akkor - ha elnézem az oktatás egyre alacsonyabb nívóját és a kereskedelmi tévék érték- és erkölcsromboló ténykedését -, van (egyre nagyobb) célközönsége még a legprimitívebb marketingnek is.
    Ha viszont azt nézem, hogy az emberek egyre jobban elszegényednek és eladósodnak, akkor - legalábbis nálunk - hiába akarná, nem fogja tudni megfizetni a terméket, és sokkal nagyobb eséllyel fogják választani a reklám árával nem terhelt termékeket, mert azok eleve olcsóbbak lesznek...
  • Morden23 #41
    "X osszeg ment promociora es marketingre, ezert a nagyker ar +x/y lesz, mert valahol vissza KELL jonnie (legalabb reszben)az erre forditott penznek!"

    Lásd, amit írtam. Ez a termék bevezetési fázisában előfordulhat. Piacon szereplő termék árának a reklámkötségek ismeretében történő megváltoztatása teljes mértékben értelmetlen dolog, mert a reklám lényege az, hogy többen vegyék a termékedet - ellenben az áremelkedéssel kuncsaftot veszítesz. Mi értelme lenne reklámozni, emelni az árat, és ezálta pont ott tartani, ahol voltál az egész buli kezdete előtt? A reklám - mint előbb írtam - az AKTUÁLIS helyzet továbbnövelését célozza, tehát ha eddig 100-an vették a fogkefémet, innentől fogva vegyék 300-an. Gondolkodj logikusan: ha az ár állandó, megfigyelheted, hogy a reklámozási technikád milyen hatást ért el. Ha az ár a reklámmal együtt változik, akkor kidobhatod a kukába az adataidat, mert nem lesz megállapítható, hogy mennyi embert nyertél a reklámmal, és mennyit vesztettél az áremeléssel.
    A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
  • Morden23 #40
    Nem élek álomvilágban, a reklámozások fixált budget alapján működnek piacra bevezetett termékek esetén. Hozzáteszem, hogy hipermarketekről folyt a beszélgetés, amik nem arról híresek, hogy új terméket vezetnek be (nem, egy új sajt, vagy a magos kenyér nem az:)).
    A reklámköltség belépülhet a piaci bevezetés kezdetén megnevezett árba, ami azt jelenti, hogy kalkulálsz a céged reklámkiadásaival is, mert máskülönben ráfizetés lenne a termék kiárusítása. Ellenben bevezetett termékek esetén a ritkánál is ritkább, hogy a reklámok költése beépítésre kerül. Ez a privilegizált eset a luxustermékké alakuás fázisában létezik csak és kizárólag, ahol a fogyasztói szám és az ár fordított arányban áll egymással (minél kevesebb ember veszi, annál nagyobb a piaci értéke, és vice versa).

    Nem kell aggódni: ha RFID lesz, akkor nem a reklámkiadások miatt emelkedik a termék ára, hanem a beépítésre kerülő technikai megoldás miatt. És a lényeg a lényegben: a reklám vagy 1. vásárlásösztönzést, vagy 2. szubkultúra kialakulását célozza. Mindkét esetben az a lényeg, hogy a termék népszerűbb legyen, vagyis az AKTUÁLIS PIACI ÁR ismeretében többen vegyék. Tehát a reklámköltésg sosem épül be közvetlenül a végfogyasztói árba. Ez nem elmélet, hanem sziklaszilárd gyakorlat.

    Olyan előfodulhat, hogy a megnövekedett kereslet hatására növelik a fogyasztói árat, mert "annyiért is megveszik ugyanannyian", de ennek semmi KÖZVETLEN köze a reklámhoz. A marketingre elköltött budget NEM árképző tényező.
  • Morden23 #39
    1. Ez hozzáállás kérdése. Mindenkinek szuverén joga, hogyan is kezeli az ilyesmit, felesleges vitázni róla.

    2. Szerintem sem. De én is tévedtem már, nem is kevésszer.

    3. A nagyzoló, primitív idióták, akikről te beszélsz, kiteszik a fogyasztói társadalom legnagyobb részét Magyarországon, ahol gazdagnak lenni szégyen, de mindenki Versace cuccokat és Ferrarit akar. És ez nem kapcsolódik az RFID-hez.

    Hidd bátran, mert talált süllyedt. És senkinek nem akarom megvédeni a becsületét, mert léteznek ebben a szakmában trógerek, fantáziátlanok, nyerészkedők és ingyenélők egyaránt. De ha mondasz egyetlen szegmentumot, ahol ilyenek nem találhatóak, akkor erősen meg fogok lepődni.
További bejegyzések a fórumban...