48
-
kiisb #48 Örülök, hogy befejeztétek. :-) Tisztára, mint két közgázos óvodás... -
Morden23 #47 Az nem vita, hogy kijelented a tévedhetetlenségedet, és csak a saját, önmagad által bizonyított igazságodat fogadod el. Ráadásul bizonyos dolgok a legkevésbé sem egyértelmű, objektív dolgok: ilyen a reklámok megítélése is.
De igazad van. Tényleg felesleges folytatni. -
wanek #46 Semmi kedvem akár hozzászólások százain keresztül is vitázni veled. Amit akartam, már leírtam, a megállapításaimat pedig fenntartom. Nincs igazad. Az egyetlen szerencséd, hogy nemcsak a vásárlói oldalon vannak hülyék, hanem a termelői és kereskedői oldalon is. -
Morden23 #45 Ami ebben az esetben az érdekes, hogy ha egy cég NEM reklámozza a termékét, az két dolgot jelent.
1. Nincsen rá pénze
2. Nincsen rá szüksége
Az olcsó termék, amit nem reklámoznak, az nem azért olcsó, mert nem terhelik meg a marketingköltséggel, hanem azért, mert az adott produktum nem azt a piaci szegmentumot fedi le, amit a drágább, jobban propagált változat.
Egyszerű asszociációs játék: miért reklámozzák az 'X' mosóport, és miért NEM reklámozzák a tesco-gazdaságos mosóport? Na ez az, ami tényleg azért van, amit te is leírsz: az emberek nézik az árat. Ellenben a legtöbb esetben nem a termékkategóriák árait nézed (azaz nem végignézed az 50 mosóport, és aazt választod, amelyik a legolcsóbb), hanem egy adott termék árát (amit használsz, amit ismersz, amit láttál a reklámban, amit mondott az ismerősöd stb.), és ahhoz viszonyítasz.
A nem reklámozott termékeket/szolgáltatásokat áruló cégek többségének egyszerűen nincsen pénze reklámozni. Egy erős marketing-kampány ellenben feltételezi, hogy az adott cég nem áll rosszul anyagilag. Ez akkor lehetséges, ha jó pénze származik a termékéből, magyarán "dől a lé", és van pénz reklámfilmre, promózenére, jópofa tollra és színes öngyújtóra. Ez azt jelenti, hogy kialakult, megbízható vásárlóközönsége van, amelyből befolyik az említett tőke.
Ha van egy kialakult, fix vásárlóközönséged, akkor variálhatsz az árral. Egy jobban reklámozott termék nem a reklám miatt lesz drágább, hanem azért, mert az adott cég megengedheti magának a szabad árképzést - és a magasköltségű reklámozást is.
"Az egyes termékek ára között nem az tesz különbséget, hogy van-e rajta marketingköltség, vagy nincs."
Így van. Ezt mondtam.
"NÉZIK az árakat, és megveszik a legolcsóbbat (általában)."
Ez a mondatod az első vesszőig igaz - a második része egy erőltetett és nem valós általánosítás. Ha ez lenne a "végső igazság", akkor minden háztartásban csak TESCO-gazdaságos áru lenne.
A fogyasztó ár/érték arányok szerint dönt (most egy normális, átlagos emberi intelligenciával megáldott embert veszünk alapul), ami azt jelenti, hogy - ahogyan a közgazdás mondja - Pareto-hatékonyságra törekszik. Nem a legolcsóbbat szeretné, és nem is a "legolcsóbbak közül a legjobbat", hanem AZ ELÉRHETŐ LEGJOBBAT A LEHETŐ LEGOLCSÓBBAN. -
wanek #44 "Ettől függetlenül a 100 forintos bolton keresztül a tescon át a BOSS-ig minden bolt tele van." - ez csupán azt jelzi, hogy fogyasztói társadalom van, nem szocializmus, ami a hiánygazdaságra épített (többek között).
"Ebben az a poén, hogy aki "gazdag", az a drágább ablakmosó löttyöt veszi meg, aki "nem gazdag", az meg a TESCO gazdaságosat." - Tisztázzunk valamit. Az egyes termékek ára között nem az tesz különbséget, hogy van-e rajta marketingköltség, vagy nincs. Ha két azonos minőségű termékről van szó, de az egyiket reklámozzák, az viszont majdnem biztos, hogy drágább lesz. Persze itt feltételeztem azt is, hogy a két gyártó ugyanolyan költséghatékonyan termel. De ne menjünk bele az árképzésbe, mert az nagyon bonyolult dolog. Abban viszont biztos lehetsz, hogy sem a gyártó, sem a kereskedő nem jótékonysági intézmény, akik ne fizettetnék meg a vásárlóval a reklámköltségeket.
"Enyhén rohanó ez a világ ahhoz, hogy elvárd mindenkitől: minden alkalommal nézzen végig egy egész áruházat, hogy megtalálja a "legjobb" terméket." - nos, akkor azt kell mondanom, hogy felejtsd el, amit az agymosóban tanítottak neked. Menj el a szupermarketekbe, és nézd meg, hogy egy-egy fajta termékpalettánál mit csinálnak az emberek. NÉZIK az árakat, és megveszik a legolcsóbbat (általában). Persze nem feltétlenül rossz termék valami, amit reklámoznak, sőt, lehet akár a legjobb is, de drágábban veszi meg az ember a reklámköltség miatt. Éppen ezért gyakori eset az is, hogy ugyanazt a terméket máshol veszi meg inkább az ember, mert máshol olcsóbban kapja meg (persze ez általában akkor van, ha a kereskedő reklámoz). Ez a tömegcikkek esetében biztosan így van.
A luxuskategória már más eset, ott a vásárlói szokások egészen mások. -
Morden23 #43 "az emberek egyre jobban elszegényednek és eladósodnak"
Ettől függetlenül a 100 forintos bolton keresztül a tescon át a BOSS-ig minden bolt tele van.
"Amiket itt leírtál, az nem más, mint "megmagyarázom a bizonyítványomat, mert marketingesekre igenis nagy szükség van"."
Nem, nem ezt írtam le. Nincsen szükségem, hogy akár előtted, akár más előtt "védjem meg" magamat. Jól is néznénk ki, ha ez lenne a helyzet.
"marketindesekre semmi szükség"
Az öngerjesztő folyamatod egészen addig működik, amíg nem egy vadiúj terméket/szolgáltatást akarsz bevezetni, amiről halvány lila gőzük nincsen az embereknek.
De akár azt is mondhatom, hogy igazad van. Ha te olyan ember vagy, aki soha nem néz reklámot, elvből kikerül minden citylight-ot stb. stb., akkor tégy így. Sőt, ha gondolod, akkor spekulálhatsz a vásárlásodnál, hogy az egyes termékbe mennyi marketingköltség van beépítve.
"sokkal nagyobb eséllyel fogják választani a reklám árával nem terhelt termékeket, mert azok eleve olcsóbbak lesznek..."
Ebben az a poén, hogy aki "gazdag", az a drágább ablakmosó löttyöt veszi meg, aki "nem gazdag", az meg a TESCO gazdaságosat. Ami még poénosabb, hogy ha nem lennének reklámok, akkor a "rendkívül jól értesült háziasszonyok" el lennének veszve.
Képzeld azt el, hogy semmit nem reklámozol, minden csak "szájhagyomány" útján terjed. Nonszensz. A terkmékskála nagyrésze évek alatt eltűnne a piacról, mert az emberek (amint valóban kipusztulna belőlük a reklámokra hagyatkozás) lehorgonyoznának egy-egy termék mellett. Nem látja a reklámot, tehát nem kap ingert az újításra, és most egyszerű dolgokról beszélek, nem videokártyáról! Olyat még nemigen hallottam, hogy valaki interneten "figyelemmel követné" a mosogatószerek vagy szappanok sorsának alakulását. Magyarán az a "termék" győzne, amelyik a legjobban beleépült a köztudatba, és utána nem lenne reklám, ami elbújtatja a kisördögöt a fejedben, hogy "a miénk jobb és olcsóbb". Enyhén rohanó ez a világ ahhoz, hogy elvárd mindenkitől: minden alkalommal nézzen végig egy egész áruházat, hogy megtalálja a "legjobb" terméket. -
wanek #42 "Hidd bátran, mert talált süllyedt." - Én nem vagyok marketinges, bár tanultam marketinget is. Reménytelen eset vagy. Amiket itt leírtál, az nem más, mint "megmagyarázom a bizonyítványomat, mert marketingesekre igenis nagy szükség van". Szerintem viszont marketindesekre semmi szükség. Korrekt termékismertetőkre viszont annál nagyobb szükség lenne. Nem ellened beszélek, hanem a foglalkozásod ellen. Ez mára már egy öngerjesztő, elsősorban saját maga igazolására létrejött nagy, semmire sem jó, értéktelen massza, ami a hazugságon alapszik. Mint a piaci árus, aki lehazudja a csillagos eget is, csakhogy megvegyék a gagyiját.
Persze, ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy "a hülye ember haljon meg", akkor - ha elnézem az oktatás egyre alacsonyabb nívóját és a kereskedelmi tévék érték- és erkölcsromboló ténykedését -, van (egyre nagyobb) célközönsége még a legprimitívebb marketingnek is.
Ha viszont azt nézem, hogy az emberek egyre jobban elszegényednek és eladósodnak, akkor - legalábbis nálunk - hiába akarná, nem fogja tudni megfizetni a terméket, és sokkal nagyobb eséllyel fogják választani a reklám árával nem terhelt termékeket, mert azok eleve olcsóbbak lesznek... -
Morden23 #41 "X osszeg ment promociora es marketingre, ezert a nagyker ar +x/y lesz, mert valahol vissza KELL jonnie (legalabb reszben)az erre forditott penznek!"
Lásd, amit írtam. Ez a termék bevezetési fázisában előfordulhat. Piacon szereplő termék árának a reklámkötségek ismeretében történő megváltoztatása teljes mértékben értelmetlen dolog, mert a reklám lényege az, hogy többen vegyék a termékedet - ellenben az áremelkedéssel kuncsaftot veszítesz. Mi értelme lenne reklámozni, emelni az árat, és ezálta pont ott tartani, ahol voltál az egész buli kezdete előtt? A reklám - mint előbb írtam - az AKTUÁLIS helyzet továbbnövelését célozza, tehát ha eddig 100-an vették a fogkefémet, innentől fogva vegyék 300-an. Gondolkodj logikusan: ha az ár állandó, megfigyelheted, hogy a reklámozási technikád milyen hatást ért el. Ha az ár a reklámmal együtt változik, akkor kidobhatod a kukába az adataidat, mert nem lesz megállapítható, hogy mennyi embert nyertél a reklámmal, és mennyit vesztettél az áremeléssel.
-
Morden23 #40 Nem élek álomvilágban, a reklámozások fixált budget alapján működnek piacra bevezetett termékek esetén. Hozzáteszem, hogy hipermarketekről folyt a beszélgetés, amik nem arról híresek, hogy új terméket vezetnek be (nem, egy új sajt, vagy a magos kenyér nem az:)).
A reklámköltség belépülhet a piaci bevezetés kezdetén megnevezett árba, ami azt jelenti, hogy kalkulálsz a céged reklámkiadásaival is, mert máskülönben ráfizetés lenne a termék kiárusítása. Ellenben bevezetett termékek esetén a ritkánál is ritkább, hogy a reklámok költése beépítésre kerül. Ez a privilegizált eset a luxustermékké alakuás fázisában létezik csak és kizárólag, ahol a fogyasztói szám és az ár fordított arányban áll egymással (minél kevesebb ember veszi, annál nagyobb a piaci értéke, és vice versa).
Nem kell aggódni: ha RFID lesz, akkor nem a reklámkiadások miatt emelkedik a termék ára, hanem a beépítésre kerülő technikai megoldás miatt. És a lényeg a lényegben: a reklám vagy 1. vásárlásösztönzést, vagy 2. szubkultúra kialakulását célozza. Mindkét esetben az a lényeg, hogy a termék népszerűbb legyen, vagyis az AKTUÁLIS PIACI ÁR ismeretében többen vegyék. Tehát a reklámköltésg sosem épül be közvetlenül a végfogyasztói árba. Ez nem elmélet, hanem sziklaszilárd gyakorlat.
Olyan előfodulhat, hogy a megnövekedett kereslet hatására növelik a fogyasztói árat, mert "annyiért is megveszik ugyanannyian", de ennek semmi KÖZVETLEN köze a reklámhoz. A marketingre elköltött budget NEM árképző tényező. -
Morden23 #39 1. Ez hozzáállás kérdése. Mindenkinek szuverén joga, hogyan is kezeli az ilyesmit, felesleges vitázni róla.
2. Szerintem sem. De én is tévedtem már, nem is kevésszer.
3. A nagyzoló, primitív idióták, akikről te beszélsz, kiteszik a fogyasztói társadalom legnagyobb részét Magyarországon, ahol gazdagnak lenni szégyen, de mindenki Versace cuccokat és Ferrarit akar. És ez nem kapcsolódik az RFID-hez.
Hidd bátran, mert talált süllyedt. És senkinek nem akarom megvédeni a becsületét, mert léteznek ebben a szakmában trógerek, fantáziátlanok, nyerészkedők és ingyenélők egyaránt. De ha mondasz egyetlen szegmentumot, ahol ilyenek nem találhatóak, akkor erősen meg fogok lepődni. -
wanek #38 ooops! kanál = kalapács -
wanek #37 Addig semmi gond, amíg a helyén kezelik a dolgokat. De ugyebár a levest sem kanállal esszük :) -
#36
Egy konditermben voltam egyszer ahol ilyen karra csatolható chippekkel lehetett ki-be közlekedni meg a szekrtényt zárni és slussz semmi több, összességében szerintem, túl nagy a felhajtás ez az egész körül. -
cateran #35 Messze... -
cateran #34 Bevasarlokocsis vasarlasra: Mesze nem mindenki megy kocsival vasarolni,sokan hasznalnak kosarat:D
A reklam es a fogyasztoi ar termeszetesen osszefugg:
X osszeg ment promociora es marketingre, ezert a nagyker ar +x/y lesz, mert valahol vissza KELL jonnie (legalabb reszben)az erre forditott penznek!
Az okos hutoben levo termekeken most vagy lesz valami RFID cucc vagy ertelmetlen!De ha lesz akkor az bizony penzbe fog kerulni,+penzbe:(
BiroAndras:Hehh,felreolvastam a hozzaszolasodat es ugy valaszoltam ra! Mea Culpa:) -
HUmanEmber41st #33 Ha ilyen szar RFID cucc van nálad, akár egy nagy transzparensere is kiírhatod az összes személyi adatodat a bankkátyád PIN kódjával együtt..
A reklámról annyit:
ki örül annak, amikor óbégató cigányok vesznek körül, h cigarettát, meg virágot meg kvarcórát vegyél????? És tolják az arcodba a sok szemetet???
Ha nekem kell valami, majd akkor szólok, amikor kell, és azt veszek, amire szükségem van. -
wanek #32 Te álomvilágban élsz, vagy tényleg marketinges vagy. Biztos lehetsz benne, hogy a reklámköltséget a fogyasztó fogja utólag megfizetni... -
wanek #31 1. első dolgom az lenne, hogy vagy tönkreteszem, vagy letakarom...
Mobilom nem is lesz, az idegen leveleket megnyitás nélkül törlöm, az interneten minden reklám tiltva van (Adblock), a postaládába bedobált reklámanyag pedig azonnal a kukában köt ki. A mobiltelefonhoz való hozzáállásomat leszámítva minden ismerősöm így tesz.
2. ez nem lesz életképes.
3. ne keverjük össze a nagyzoló, exhibicionista primitív idiótákat, és a valóban minőségi terméket vásárlókat. Mellesleg a "román pulcsira rávarrt BOSS feliratok"-kal ellátott és hasonló kamu termékekre soha nem fog RFID kerülni...
Kezdem azt hinni, hogy te is marketinges vagy... :) Nagyon próbálod védeni a mundér becsületét. -
Morden23 #30 Ja, és még egy apróság.
A reklám és a fogyasztói ár NEM áll összefüggésben közvetlenül.
Az RFID esetében az árura kerülő többletköltség egy technikai innovációnak köszönhető (ugye kell a chip, ami pénzbe kerül).
A Calvin Klein nadrág nem lesz egy petákkal sem drágább attól, hogy a cég kibérel 500 új citylight-ot, vagy lead 50 tévéreklámot.
A reklám alapvető lényege a vásárlóösztönzés. Amiről te beszélsz, az egy termékhez kapcsolódó "kiegészítő szolgáltatás", ami tovább növeli az eredeti árat. Magyarán ha drágább az RFID-es termék, akkor az az RFID, és nem a reklám miatt van. A reklám ebben az esetben a barátod: ha az RFID vásárlóösztönzőnek bizonyul (tehát sokkal többen vásárolnának a hatására), akkor éppen, hogy csökkenhet a termékár. -
Morden23 #29 1. Ha a Rolika-féle bevásárlókocsi+lcd kijelzős metódust nézzük, akkor elég, ha a bevásárlókocsid ismeri fel a beledobált termékeket, és a kijelzőn már sorjáznak is a reklámok.
A "feliratkozást" pedig nyilván nem kell bemutatnom: ha a beleegyezésedet adod, akkor manapság is kaphatsz testreszabott reklámokat pl. mobiltelefonon vagy e-mailen, és ezek jó része akár interaktív is lehet. Természetesen nem a spam-re gondolok.
2. Egy jelenleg nem kihasznált termék (az "okos" hűtő) piaci pozícionálása egy mostanság divatos és a figyelem középpontjában álló téma (az RFID) segítségével.
3. Ha igaz lenne, hogy a nem túl tehetős vásárlóréteget nem érdekli a márkanév, csak az ár, akkor nem látnék leszakadt csókórat aranyfuksszal (akár igazi, akár hamis változattal), valamint román pulcsira rávarrt BOSS feliratokat. A tömegszuggessziót nem a reklámokban, hanem a szubkultúrák kialakulásában kell keresni. Magyarán nem a média butítja a népet, hanem a buta nép igényteleníti a médiát - és ez természetesen a reklámokra is áll.
Amúgy nem a termékismertetőkre gondoltam az előbb. Én azokról a reklámokról beszéltem, amelyek hasznos információkat nyújtanak egy termékről, és ez által akár ösztönözhetik is a vásárlási kedvet, noha ez nem törvényszerű (hiába reklámoznak Ferrari-t, pénzt nem adnak a megvételére, ugye).
Az öncélú reklámokért pedig ne a marketingeseket hibáztasd. Sokan úgy képzelik, hogy koktélozó, drága zakókat és napszemüvegeket hordó "kreatívoskodó" fajankók, akik olyan idiótaák és fantáziátlanok, hogy csak ömlesztett szart adnak ki a kezükből.
A valóságban a helyzet az, hogy a marketingesnek a cégimázs után kell mennie, és elég ritkán vállalnak be radikális újításokat, mert a sikeresség jutalma nem arányos a bukás retorzióival. Egyszóval inkább összehúzzák ők is magukat. Ezért láthatsz a mai napig intelligens mosóporokat, meg nanorészecskéket tartalmazó ablaktisztítót.
Az utolsóban meg teljesen igazad van, de ne csak a piacban meg a pékben gondolkodj. Léteznek más termékek is (amiket nem kilóra vagy kosárra mérnek), valamint ott a terciér szektor is. Ezeket a XXI. században elég nehéz lenne mellőzni. -
wanek #28 1. ????????????
2. ????????????
3. A márkajelzések - amennyiben eredetiek - minőségi garanciát jelent(e/het)nek. Ha én ragaszkodom egy bizonyos márkához a minősége/szolgáltatása miatt, akkor azt akkor is megvenném, ha egy darab embléma sem lenne rajta. Aki az étlap jobb oldalát nézi (gyk: az árat), az a lehető legolcsóbb terméket veszi meg, függetlenül attól, hogy azt reklámozzák-e vagy sem. Ezek alkotják a nagy tömeget. De ezek nagy ívben szarnak is a reklámra, mert egyedül az árcédula az, ami meghatározó számukra. Az igényes vásárló tisztában van azzal, hogy a reklámok hazudnak, ezért őket szintén nem érinti. Egy szűk réteg miatt viszont nincs értelme az egésznek. A reklámpiac önmagáért van, és azt próbálja mindkét oldalon elhitetni, hogy nélkülözhetetlenek. És hogy ne legyek félreérthető: a reklám nem azonos a termékismertetővel, aminek viszont én is látom az értelmét.
"Amúgy senki nincsen érted. Neked vásárolnod kell, ők pedig profitot akarnak. A pék is szarik a fejedre, neki pénz kell, neked kenyér." - így van. Ezért veszek kenyeret a péknél :) A sok léhűtő meg kimarad. Gyümölcsöt meg a piacon, ahol a büdös életben nem lesz sem génmódosított hulladék, sem RFID. -
roliika #27 Homo digitalis... -
Morden23 #26 1. Nem az egyént kell azonosítani, elég egy bevásárlókocsit. Mellesleg az egyén azonosítása is működhet, mint ahogyan működik ma is, lásd hírlevelekre való feliratkozás.
2. Egy új, nem feltétlenül kihasznált termék kezdeti piaci pozícionálása. Na így.
3. A reklámok nem csak azt jelentik, hogy azt mondja a tévé: "Egyél mekcsikent"
Minden reklám, ami egy felismerhető terméket vagy márkanevet tartalmaz, és mások számára láthatóvá teszi. Te is reklám vagy, amikor az Adidas cuccodban lófrálsz (csak példának írtam, eszedbe se jusson elmagyarázni, hogy nem jársz adidasban:)). Ezen érdemes elgondolkodni, és ennek fényében látni a világot.
A másik igen jópofa dolog, hogy az emberek nagyon is igénylik a reklámokat, mégpedig egyetlen okból kifolyólag: hibáztatni lehet őket. Az átlagos vásárló (és most teljesen értelmetlen belekezdeni a "de én nem vagyok átlagos vásárló" magyarázatba, mert végtelen, és érdektelen) az esetek nagy részében nem rendelkezik teljeskörű ismeretekkel a megvásárolt termékekről. Az emberek rühellnek utánanézni a dolgoknak. A hibás döntéseiket pedig imádják másokra kenni.
Harmadsorban pedig a reklám tájékoztat. A jó reklám.
Ha azt veszed, amit a reklám mond neked, fogd be a szád és ne panaszkodj az árra. Ha pedig körültekintő és intelligens vásárló vagy, akkor a reklámok "befolyásoló hatása" (ami azon a szinten, ahogyan sokan állítják, egyszerűen nem létező) rád nem vonatkozik, függetleníted magadat.
TE nem fogod tudni, hogy mivel és hogyan terhelik meg a pénztárcádat. Nincsen olyan ostoba cég, aki úgy vezetne be egy új megoldást, hogy "mostantól minden plusz 75 forint, mert RFID-ezünk". Ha van ekkora kretén, akkor megérett a csődeljárásra.
Amúgy senki nincsen érted. Neked vásárolnod kell, ők pedig profitot akarnak. A pék is szarik a fejedre, neki pénz kell, neked kenyér. Te azt akarod, hogy te járj jól (legyen jobb és olcsóbb a termék), ő azt akarja, hogy ő járjon jól (legyen olcsóbb kiadás és magasabb a bevétel). Ez nem moralitás kérdése.
Homo homini lupus est - az üzletben ez hatványozottan igaz. -
wanek #25 1. na ez az, ami nem megy. Felesleges tovább ábrándoznod, ez nem valósítható meg (az egyének azonosítása)
2. ez oké, de akkor hogyan jön képbe az intelligens hűtőszekrény és társai?
3. Érdekes módon az emberek többsége nem a reklámok alapján vásárol, bár mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt elhitessék az emberekkel. Az, hogy valaki egy reklámkiadványt átlapoz, egy dolog. De attól még nem fog azonnal elrohanni mindent megvenni, amit ott lát. De méf csak az akciós termékek mindegyikét sem. Egyrészt azért, mert erre nincs pénze, másrészt azért, mert az ember eleve olyan helyen vásárol, ami a pénztárcájának megfelelő. A nem a legtehetősebb réteg vásárol a Tesco-ban, aki meg megengedheti magának, az ennél nívósabb helyeken...
Az én pénztárcámat ne terhelje meg egy fillérrel se olyan idióta dolgokkal, ami nem az én érdekeimet szolgálja. El vannak ezek tévedve. A gyártók/termelők/kereskedők vannak értem, nem pedig én értük. Ideje lenne ezt felismerni... -
lucky007 #24 Az adatgyüjtést régen megoldották, és az emberek nagy része önként és dalolva segít! :( Lásd X típusú potgyüjtő smartcard!!! :) -
Morden23 #23 1. Már manapság is vannak piackutatási technikák, amik bizonyos tagszámú (általában elég méretes) csoporton belül elég jó eséllyel "szabnak testre". Ha regisztrálható lenne a vásárlói magatartás (aár RFID-del, akár nem), akkor létrejöhetnének minimálszórásos "személyre szabott" (bár a kifejezés nemhogy csalóka, de egyszerűen nem helytálló) reklámok. Például ha te minden hónapban veszel 5 darab 990 HUF-os dvd-t, akkor egy idő után, amikor bemész az 'X' boltba, automatikusan megkapod a legújabb 990HUF-os dvd-k listáját.
Az RFID-es dolognál feltételezem, hogy egyfajta valószínűségszámítás állhatna fenn, ahol például a kosárba pakolt termékek alapján kapsz reklámokat (ha beraktál 5 féle akciós szószt, akkor kapsz még akármennyi akciós szósz-reklámot).
2. Nyilvánvalóan nem minden termékre akarnak ragasztgatni. Megjegyzem, a cseresznyére a vonalkódot sem szemenként ragasztják.
3. Érdekes módon az emberek döntő többsége a reklámok alapján vásárol. Kedves ismerősöm nagyanyja is megnézi a Tesco-újságot, aztán megy felhajtani az akciós termékeket. Ezzel nem azt mondom, hogy ez jó és követendő dolog, de így működik a világ.
Amúgy az esetek igen magas százalékában a termékek reklámozására fordított összeg állandó - ez azt jelenti, hogy amennyiben ÚJ reklámozási módot találnak (és sanszos a hatékonyság növekedése az új módszer használatával), akkor VÁLTANAK, nem pedig hozzáadnak.
Más kérdés, hogy ha reális a 30 centes RFID-többletköltség (most vegyük úgy, hogy az), akkor ez alapvetően kizár bizonyos termékeket (nyilván a negyed kiló kenyérre, a kakaóscsigára vagy a nyalókára nem kerülhet egy olyan dolog, ami a termék eredeti árát 50-100%-al toldja meg). Ha meg a tévére, a videóra, a dvd-lejátszóra kerül, akkor tőlem beépíthetik azt a 60-100 forintot, mert ott nem oszt, nem szoroz. -
wanek #22 1. Az ember nem egy nagy RFID chip, hogy tudnák, hogy milyen testreszabott reklámot kéne nyomatni. Halott ötlet.
2. Az RFID nem képes mérni semmit. Tehát ha pl. van 1 nagy doboz mosópor, azt nem fogja tudni jelezni, hogy éppen el fog fogyni. Vagy pl. mi van a gyümölcsökkel? Ahány cseresznyeszem, annyi chip? MEGALOL! A hűtőbe betett élelmiszerek csomagolásán elhelyezett RFID megtévesztő, hiszen a mennyiséget nem tudja kijelezni, csak a csomagolóanyagon jelenlévő RFID-et. Ha meg már ígyis úgyis ki kell nyitni a hűtőt, hogy a mennyiségről meggyőződjön valaki, akkor minek az RFID?
3. Azt a sok qrva reklámot is - amire egyébként senki sem kíváncsi - a vásárlóval fizettetik meg. Miért kéne még egy árnövelő dolog (RFID)? Pedig a termék ettől nem lesz jobb, mint ahogy a reklámtól sem, csak egy pár ingyenélő ismét jobban tudja majd a zsebét tömni.
PS: pár hozzászóló nem lát tovább az orránál, ennélfogva nincs is értelmes gondolata.
Kivételesen roliikának igaza van... -
Morden23 #21 Valószínűleg nem is érné meg kenyérre ragasztani az RFID-et. Ahogyan nem fogják 1 darab AAA-s ceruzaelemre, vagy gyufásdobozra, esetleg 60HUF-os öngyújtóra sem ragasztani.
Megjegyzem, ezek a termékek nem is igen bírnak reklámértékkel. Milyen személyre szabott kenyér-reklámot szeretnél? :) -
roliika #20 Összességében drága lenne nekik eleinte...nagyon. Tesconak talán megérné, de akivel beszélgettem/tünk/ neki biztos nem pedig multi...1Kg kenyér azért legyen 100-assal drágább mert matrica van rajta, vagy 1 doboz tejföl? Nem durva ez kicsit? Ha csak 10 cent lenne valami csodás okból kifolyólag akkoris ~25Ft plusz...drága. De mondom ez csak a matrica, sokkal drágább a bevásárló kocsi, számítógépek és a többi kiadás...
Jé 1 Akela! :))) -
Morden23 #19 Ez mindig a költségkimutatástól függ.
Ha a termékenkénti 30 cent kifizetése csökkenti a kevésbé hatékony reklámokra elköltött pénzösszeget, valamint növeli a vásárlói forgalmat, akkor még az is elképzelhető, hogy nem a vásárlóval fizettetik meg.
Ha a cég kereshet plusz 1000 forintot, akkor megéri kidobni 100 forintot. Ez ilyen dolog. Ez pedig ilyen szempontból piacfüggetlen, a magyar ember pont annyira fogyasztó, mint egy amerikai, és aki azt hiszi, hogy itt nem tömeges jelenség az impulzusvásárlás, az vagy burokban él, vagy naiv, vagy kómában van.
"Működhetne a dolog, hogy ingyen teszik rá, csak akkor komoly marketing gépezetnek kéne működni, és tényleg minden vásárlónak nyomni kéne minden szar reklámot, hogy vegyen valami olyat ami kompenzálja a matrica árát...mert ha nem akkor csőd."
Először is, nem csőd, hanem benchmarking, végső esetben reengeneering. Másodszor meg multiéknál (mondjuk az általad említett Tesco) elég komoly marketing-gépezetek működnek. Külön elemzések alapján működik a polcfeltöltés (mit hova, milyen magasra, melyik oszlopba, mekkora mennyiség legyen egyszerre látható), a plakátok elhelyezése, az árukapcsolás (a dvd-k mellett találd meg a dvdplayert, kicsit arrébb az mp3playert, a mellett az írható dvd-t, stb stb.), és még rengeteg minden.
Külön forgalmi térképek alapján pozicionálják az akciós termékeket (pl. két "felkapottabb" akciós termék között jó nagy távolságot kell megtenned, hogy sok más terméket is láthass), és még lehetne sorolni.
Ezek csak felületesen súrolták az elvégzendő feladatok teljes listáját. Gondolod, hogy nem szeretnének ők foglalkozni egy új technológiával, ha egyszerűbbé teszi/növeli a hatékonyságát a bolti vásárlásnak? -
akela1986zeg #18 Hmmm... Szeretem a csokit! 
-
roliika #17 Elvnek szép. De próbáld meggyőzni a Tescot, Reált, Interspárt, stb... hogy költsenek 1-2 milliárdot aztán majd 1-2 éven belül behozza ám az árát meg jólesz nekik...Minden termékre 30 cent a matrica...nem a leolvasók meg számítógépek,LCD-s intelligens bevásárló kocsik, csak a matrica. Tehát ha veszel 5 szelet eltérő típusú csokit, máris kifizetsz pluszba 1,5 eurót! Ami 30-50%-al drágítja meg a csokit. Azt+ nem hiszem, hogy elhinnéd, hogy majd nem a vásárló fizeti ezt meg, hanem nagylelkűen "ingyen" ráteszik minden termékre.
Működhetne a dolog, hogy ingyen teszik rá, csak akkor komoly marketing gépezetnek kéne működni, és tényleg minden vásárlónak nyomni kéne minden szar reklámot, hogy vegyen valami olyat ami kompenzálja a matrica árát...mert ha nem akkor csőd. -
Morden23 #16 "Németországban 2 éve működik 1-2 bolt ami ezt a technológiát használja, inteligens LCD kijelzős bevásárló kocsik, megmondja mit vettél, és mire lehet szükség, közben futnak a reklámok...de megyik itthoni sarki kisboltnak lenne erre pénze?"
Nem is a sarki kisboltok számára lenne lényeges az RFID reklámértéke.
A testreszabott reklám azért éri meg:
AZ ÜZLETNEK
mert csökken a rendkívül nagy szórás, ami negatívan befolyásolja az impulzusvásárlás folyamatát. Mint ahogyan BiroAndras is mondta: ha csak tamponreklámokat és mosóport látsz férfiként az áruházban, akkor tele lesz a tököd előbb-utóbb, a vásárlás hangulata erősen romlik, és igyekszel minél előbb kikerülni az üzletből. A testreszabott reklámok éppen az ellenkezőjét érhetik el, vagyis az orrod alá dörgölik azt, ami érdekelhet téged - vagy legalábbis kigyomlálják azt, ami tutira NEM érdekel; magyarán csökken a szórás, ráadásul bolton belül, ahol már potenciális vásárló vagy, hiszen bementél, zsebedben a pénzzel.
A VÁSÁRLÓNAK
mert a legrosszabb esetben sem szenved semmiféle kárt, ellenben javíthatja a vásárlás hatékonyságát - egy testreszabott lokális (bolti) reklám tájékoztatása alapján értesülhetsz a TÉGED ÉRINTŐ termékek akcióiról, új termékekről. Csökken a vásárlóra ható nyomás. Vagy jól jársz, vagy nem érdekel, és nem jársz rosszul.
A sarki kisboltba pedig célirányosan megy le az ember (1 kiló kenyér, 2 liter tej, 1 doboz cigi, két üveg sör stb.), és valószínűtlen, hogy a kisrutinod közben valami vadiúj termék az arcodba ugrik, és sikítja, hogy "vegyél meg". A hipermarketek ezzel ellentétben az impulzusvásárlásra építenek - még az üzletek kialakítása is ezt célozza. -
BiroAndras #15 "Nehany 10 centi? Akkor hogyan lesz?:"Amikor hazaér, háztartási gépei ugyancsak a rádióhullámok segítségével ismerik fel, mit vásárolt." Esetleg tapadnom kell a gepekhjez,vagy korbejarni a lakast?"
Nyílván a megfelelő árút a megfelelő géphez kell rakni. Pl. a kaját a hűtőbe rakod, a mosóport a mosógép mellé, stb.
"Testre szabott reklamok? Hogyan is? Mert ha 1-nel tobb ember megy egymas mellett egyszerre (Ritka egy supermarketben....) akkor 120 fele reklam megy majd egyszerre,egyidoben? Vagy hogyan is?"
Ha sokan vannak egy helyen, akkor nyílván általános reklámok mennek. De az nem ritka, hogy 1-1 polcnál csak 1-2 ember áll.
"Amugy nem okvetlenul kell kartyaval fizetni mindenhol es a mobil is kikapcsolhato am!"
Az RFID is kikapcsolható, vagy árnyékolható.
"Ja es nem a lopasgatlo kapu jelez a cuccaimnak,hanem a penztarosno huz el valami vackot a jelzo cuccosokon,amivel hatastalanitja oket(legalabbis nekekm azt szoktak muszaki boltban)!"
Nem ugyanarról beszélünk. Az lopásgátló, ez meg RFID.
Egyesével mindent hatástalanítani elég macerás, bár még mindíg gyorsabb, mint a vonalkód. Az igazi az lenne, ha nem kéne kipakolni a kocsiból a fizetéshez. Elvileg megoldható. -
roliika #14 Ami most a boltokban lopásgátló néven fut itt nálunk az az RFID elődje, és amikor "lehúzzák" akkor egy erős mágnes tolnak rajta végig...
Az RFID működéséhez nincs szükség energiára...nagy vonalakban, elmegy egy antenna mellett ami folyamatos jelet sugároz, ez "megrezgeti" és kicsi áramot ad a matricának ami erre visszarezegvén átküld 1 azonosítószámot. Ennyi. Nincs benne semmi bonyolult...hatástalanítani sem kell, csak mikor elhaladt az antenna mellett a pénztárosnak ezt a kódot"terméket" jóvá kell hagyni az adatbázisban, így nem fordulhat elő, hogy egy másik boltban mégegyszer leszámlázzák ugyanazt a terméket...de ez feltételezi természetesen az összes ilyen bolt közötti folyamatos kommunikációt. -
roliika #13 De az RFID létjogosultsága kicsit...hmmm...kétséges itt Magyarországon.
1-2 hónapja beszéltem az egyik nagy magyar üzletlánc igazgatójával. És szóba került az RFID mint megoldás a termékék gyors azonosítására.
Csak annyi a baj, hogy darabja 30 cent körül mozog, ami a gyakorlatilag ingyenes vonalkóddal szemben a magyar zsebnek nagyon drága.
Arról nem is beszélve, hogy néha a vonalkóddal is vannak problémák, nem csak a leolvasásról van szó, akkor mit bénáznának ezzel?
Németországban 2 éve működik 1-2 bolt ami ezt a technológiát használja, inteligens LCD kijelzős bevásárló kocsik, megmondja mit vettél, és mire lehet szükség, közben futnak a reklámok...de megyik itthoni sarki kisboltnak lenne erre pénze?
Természetesen kell hozzá több leolvasó antenna, több számítógép hálózatba kötve, és 1 program ami ezeket kezeli és nem ingyenes... -
cateran #12 " A cipőboltban vagy a butikban szinte nem kell várakozni, hiszen az eladó a pultnál lévő képernyőn láthatja, hogy van-e raktáron a kívánt méretű áruból? " Ezt raktarnyilvantarto programnak hivjak es kb. 20 eves ha nem tobb....... 
BiroAndras:Nehany 10 centi? Akkor hogyan lesz?:"Amikor hazaér, háztartási gépei ugyancsak a rádióhullámok segítségével ismerik fel, mit vásárolt." Esetleg tapadnom kell a gepekhjez,vagy korbejarni a lakast?
Testre szabott reklamok? Hogyan is? Mert ha 1-nel tobb ember megy egymas mellett egyszerre (Ritka egy supermarketben....
) akkor 120 fele reklam megy majd egyszerre,egyidoben? Vagy hogyan is?
Amugy nem okvetlenul kell kartyaval fizetni mindenhol es a mobil is kikapcsolhato am!
Ja es nem a lopasgatlo kapu jelez a cuccaimnak,hanem a penztarosno huz el valami vackot a jelzo cuccosokon,amivel hatastalanitja oket(legalabbis nekekm azt szoktak muszaki boltban)! -
roliika #11 Mire jó?
Útlevél... :) De gyakorlatilag minden első és másodszintű azonosításra is alkalmas. -
BiroAndras #10 Megfigyelni most is tudnak teljesen jól. Ha kártyával vásárolsz, vagy és mobilod, akkor máris tudnak rólad annyit, mint amennyit az RFID-vel tudhatnak.
És iszonyat mennyiségű leolvasó kelelne hozzá, mert az RFID hatótávolsága csak néhány tíz centi. -
BiroAndras #9 "Vonalkódot meg soha nem fogja leváltani, hisz az az idő amit Gizike eltölt a vonalkódok húzgálásával, az nem tűnik el, csupán átszáll 1) amíg felrakják azokat a rohadt chipeket /gondolom automatizált, de így is pénz/ 2) amíg leszeded a chipeket még a boltban vagy otthon ("gyilkos változat")"
Felrakni ugyanannyi, mint a vonalkódot. Leszedni meg nem kell, csak hatástalanítani. Pl. amikor kimész a boltból a lopásgátló kapun át, az jelez a cuccaidnak, hogy mostantól ne működjenek.