Rónai György

Mit hoz az újév?



Tényleg számíthatunk újdonságokra, vagy csak a jelenlegi termékek/szolgáltatások felturbózott változatait ismerhetjük meg 2004-ben? Lesznek-e üde színfoltok, érdekes újdonságok, netán olyasmi, ami megváltoztatná mindennapi életünket a monitor előtt? Lássuk mivel próbálnak mvajd pénzt kihúzni belőlünk a számítástechnikai boltok a 2004-es évben!

Hogy miért van nekünk szükségünk erre a fejlődésre, amikor minden játék, multimédiás és irodai program - egyszóval minden amire szükségünk van - eldöcög a mostani gépünkön is? Azért, mert jön az újabb, a még jobb és szebb program, aminek majd még jobb gép kell ahhoz, hogy élvezhessük - legalábbis ezt szeretnék elhitetni velünk a szoftver, és a hardvergyártók is. Mert hiszen ki venné meg százezrekért az új számítógépet, ha a legújabb szoftver ugyanolyan jól elfutna a régi gépen is, mert ügyes programozók vannak, és meg tudnák oldani? Az egész hardveripar húzóerejét a játékprogramok képezik, és azok a multimédiás alkalmazások, amelyeket mindig fel lehet vértezni valami új tudással, hogy nagyobb gépigényük legyen. A dolog természetesen nem ilyen egyszerű, hiszen az egész hardver ágazat nagyon szépen felépített egészként működik együtt, hogy mindig, amikor megjelenik valami újdonság, az ember előbb utóbb rá legyen kényszerítve a megvételére.

Ha szeretnénk egy kicsit gyorsítani meglévő gépünkön mert már van olyan játék, aminek nem elegendő a teljesítménye számtalan gondba ütközhetünk. Mi az első probléma? Nem tudunk csak processzort venni, mert nem biztos hogy berakható meglévő alaplapunkba. Tegyünk bele hát gyorsabb memóriát. Ez sem megy, mert amiket ma lehet kapni, már azok sem biztos hogy kompatibilisek. Rá vagyunk tehát kényszerítve, hogy új alaplapot, processzort, és memóriát is vegyünk együtt. Ehhez jön pluszban amire nem számítottunk: még új tápot is vehetünk, mert ami a régi gépnek jó volt, az újhoz már túl kis teljesítményű. De ez ugyanígy igaz az újabb konfigurációkra is. Ki van találva tehát, hogy előbb utóbb mindenre meg legyen teremtve mesterségesen az igényünk.

Lássuk, mi fogja kihozni belőlünk az eddig rejtett igényeinket. Játékprogramok terén a bejelentéseivel és a hírmorzsákkal talán legnagyobb port a Doom 3, valamint a Half Life 2 kavarta eddig, melyekből természetesen mindkettőre igaz, hogy nagy nevű fejlesztők készítik rendkívül nagy gépigényre. Ennek megfelelően a hardver gyártók oldaláról is kellőképpen meg van támogatva munkájuk, előbbi (John Carmack) az nVidia oldaláról, míg a Valve termékén az ATI logója fog díszelegni.

El is érkeztünk tehát a videokártyák területére, ahol bizony mindkét cég (néhány új versenyző mellett mint például az XGI vagy az S3 DeltaChrome - melyek egyelőre nem tudtak betörni a high-end piacra) nagyon ígéretes fejlesztésekkel hiteget minket a 2004-es évet illetően. Az ATI háza tájáról az R420 kódnéven futó VPU (Visual Processing Unit) képében érkezik az új üdvöske már év elején, amely bizony sok tekintetben túl fog mutatni a jelenlegi csúcstartó 9800XT tudásán és sebességén is. De hát ki venné meg ugye, ha nem így lenne? Az új csodáról természetesen nem árultak el még mélyreható részleteket, néhány tulajdonságára azonban csak fény derült időközben, akár spekulációkból, akár interjúkból.

Az R420 mintapéldányai egyébként már az OEM gyártóknál vannak, tehát a spekulációk szintjéről azért már tovább jutott. Az előrejelzések szerint a VPU 0,13 mikronos gyártástechnológiával készül, és több futószalagot, valamint feldolgozó egységet fog tartalmazni mint elődje (8x2, esetleg 12x1). Ennek megfelelően nagyjából 130 millió tranzisztort préselnek bele, hogy lehetőleg az új, nagyobb, szebb hűtést, és tápot is igényelje a kártya. Túl fog mutatni a jelenlegi DirectX9 specifikációkon, azonban feltehetően még nem célozzák meg vele a DirectX10 vagyis a Longhorn igényeit. A csúcskártya egyébként az ATI-tól megszokott módon 400 dollár (azaz 100,000 forint) körüli áron érkezik, és rögtön vele együtt csodálhatjuk meg kisebb-nagyobb mértékben butított, ámde olcsóbb testvéreit is. Az ATI ennek tetejébe még a teljes R4xx családot nagyjából 5-6 hónappal a megjelenésük után tehát valamikor a nyár folyamán - át kívánja vinni a PCI Express csatolóra. A PCI Express egyébként egy nagyobb sávszélességet biztosító ám a mostani speciálisan kialakított AGP-vel szemben általános célú csatoló lesz. Új alaplap, rémlik?:) Az nVidia háza tájáról már valamivel óvatosabbak a híreszteléseket illetően. Kitudja mi okból, talán most már tanultak a régebben eltúlzott beharangozókból, vagy egyszerűen csak nincs még mit mondaniuk? Talán inkább előbbi. Az NV3X (GeforceFX széria) bukása után az a valószínűbb, hogy a cég már jóideje gőzerővel dolgozik az új grafikus processzorán, vagyis az NV40-en. Kétséges, hogy milyen stratégiát fog követni a cég az új üdvöskét illetően, tovább folytatják-e a GeforceFX hibrid architektúráját, avagy valami merőben újat, esetleg az ATI-éhoz hasonló architektúrát fejlesztenek ki? Az NV3X teljesítmény adataiból kiindulva valószínűleg ők is érzik, hogy valami mással kellene próbálkozni, ugyanis a csaló driverek, és az igen változékony teljesítmény nem igazán hódítja meg már az embereket. Az nVidia ugyan jelenleg még vezet piaci részesedések tekintetében, de előnye - elsősorban a csúcskategóriás megoldások szegmensében - folyamatosan csökken. Bejelentéseikkel még váratnak magukra, azonban nagyon valószínű, hogy időben valamivel lemaradva ugyan, de az ATI-éhoz hasonló specifikációkkal rukkolnak elő majd. Amit biztosan tudni lehet, hogy DDR2 illetve később GDDR3 típusú memóriákkal rendelkezik majd mindkét cég kártyája, ugyanis ezek már megfelelő átviteli sebességgel tudják majd ellátni a villámgyors processzoraikat.

De mit látnak el ezek a gyors processzorok? Erre vagy arra a kártyára optimalizált játékokat, vagy végre teret nyer a szabvány, és rendesen DirectX, valamint OpenGL játékokkal találkozunk majd, amelyek a kártyák tudásának megfelelően futnak, és nem a szerint, hogy melyik gyártó adott több pénzt a fejlesztőjének? Inkább ez a lényeges kérdés 2004-re nézve. A Microsofttal karöltve az ATI szervesen együttműködik az új DirectX szabványok fejlesztésében, ahogy eddig is, az ő kártyáik várhatóan teljesen megfelelnek majd a követelményeknek, még ami az OpenGL-t illetően is. Olyan programokat kapunk tehát, amelyek a Half Life és Doomhoz hasonlóan hónapokat késnek azért, mert a végtelenségig elhúzódnak az optimalizálásaik a GeforceFX-re (vagy más kártyára), hogy azokon is elfogadható teljesítménnyel fussanak, avagy szabványok lesznek végre, amelyeknek köszönhetően nem kell majd minden játék után újabb meghajtókat kiadni a cégeknek, amelyekben a grafikai hibák végtelen sorait foltozgatják?

Valószínűleg egyelőre nem lesz előrelépés. Az ATI ugyan már bejelentette, hogy ritkítja a termékciklusát, hogy felzárkózhassanak a driver és játékprogram készítők, azonban a szoftveripar még elég jelentős lemaradásban van a hardverek tudásához képest, így egyelőre jó, ha a DirectX 8-9-et utolérik. A jövő év játékait tekintve egyébként újra teret hódít majd az OpenGL szabvány is, amely a 2003-as kínálatot tekintve némileg háttérbe szorult, vagy legalábbis nem volt új fejlesztés rá. Tapasztalat híján azt pedig egyelőre csak remélhetjük, hogy a két régi-új versenyző, az XGI és az S3 is felzárkózik, egy egészséges versenyhelyzetet teremtve a piacon.

Hogy az új PCI Express csatolós videokártyáinkat majd félév után is legyen hová tennünk (a polcon kívül), az Intel bejelentése szerint a következő generációs chipkészletei már ezt is támogatni fogják majd, mindamellett, hogy újfajta RAM-ot (DDR2) is igényelnek, valamint természetesen a legújabb Prescott Pentium 4-ek is passzolnak beléjük. Utóbbiak egyébként már év elején várhatóak, a 90nm-es technológiával készülő processzorok SSE3 utasításkészlettel bővültek ki, valamint még hosszabb feldolgozó futószalagot kaptak, hogy eleget tegyenek az Intel kitűzött céljának, vagyis 2007-re a 10GHz-es álomhatár elérésének. A hosszabb pipelineos architektúra természetesen még biztosabb elágazásbecslést kíván meg a processzortól, hiszen ha hiba csúszik a számításaiba, akkor a Willamette és Northwood 20 lépcsőjéhez képest a Prescottnak már 30-at kell majd újratöltenie. Ez azonban az Intel stratégiája, ugyanis szerintük ez egy elfogadható veszteség a tovább növelhető órajel érdekében, ami majd ellensúlyozza ezt. Ez magyarázza a nagyobb gyorsítótárat, valamint az előzetes tesztekben látható gyengébb teljesítményét az alacsony órajeleken. A Prescott pályafutása valahol a 4 GHz körül fog majd végetérni, ahol is az utód, a Tejas majd 4,4-től egészen 9,2GHz-ig viszi majd a vérvonalat. Nade ez már nem a 2004-es év témája.

AMD fronton a 64 bites processzorok lesznek előtérben, a maguk alacsonyabb valós órajelével, és 12 lépcsős integer, valamint 17 lépcsős lebegőpontos architektúrájukkal. Ezek a chipek már most, még 32bites környezetben is túlmutatnak a Pentium 4 teljesítményén, ami a 2004-es év során csak tovább fog javulni. A 64 bites Windows XP ugyan még várat magára, hiszen a Microsoftnak egyelőre nem érdeke az Intel alá tenni azzal, hogy nagymértékű támogatást nyújtana a 64 bites AMD processzorok elterjedéséhez. Ha azonban mégis így lenne, állítólag az Intel tarsolyában is ott van a megoldás a 64 bit dilemmára, viszont ők egyelőre jól őrzik a titkaikat.

Hogy feltétlenül szükségünk van e a 64 bites megoldásokra? Nos valószínűleg nem, már ha nem félünk attól, hogy maradinak titulálnak minket a sok évet megélt x86-os processzorunk miatt. A 64 bit előnyei csak lassanként fognak előjönni, ugyanis ezeknek a processzoroknak nagyon speciálisan 64 bitre írt alkalmazásokkal látható csak a teljesítménytöbbletük. A 2004-es év még bőven az x86-é lesz. Ennek megfelelően az Intel nem is tervezi (hivatalosan) a 64 bit bevezetését az asztali gépek piacára, így másfajta újdonságokkal próbálja meghódítani majd a pénztárcánkat. Ha a nagyobb gyorsítótár, vagy az SSE3, az x86-64, sőt még a 4GHz (4000+?) sem győzött meg minket, akkor majd megteszi az alaplap, amely újfajta csatolókat, és memóriákat, és feltehetően egyéb, eddig teljesen szükségtelennek vélt bizgentyűket támogat majd. A gyártók bevezetik a DDR2 memóriák támogatását, 2 és 4 csatornás memóriavezérlőkkel, valamint beköszön a PCI Express csatoló is (2004 második félévétől), amely nem csak a videokártyánkat fogadja majd, hanem bármi más bővítőt is. Jóval nagyobb átviteli sebességet és több áramot biztosít a kártyák számára, így feltehetően eltűnnek majd az extra molex csatlakozók a monitorvezérlőkről.

Az extra csatlakozók eltűnése természetesen ne vezessen félre senkit, ettől még egyre nagyobb teljesítményű tápokra is szükség lesz, hiszen a mostani processzorok maximum 80-90 Wattjához képest már a Prescott fogyasztásáról felröppent pletykák is 100W-os fogyasztásról árulkodnak. Így biztosított a jövője a processzorhűtésnek is, egyre effektívebb, és drágább léghűtők jönnek - vagyis csak egy darabig, hiszen a léghűtés már ma is a határait súrolja, másrészt a zaj is sokakat zavar. 2004-ben tehát egyre több okunk lesz majd a vízhűtésre való áttérésre, és ezt biztosan felismerik rövid úton a gyártók is, olcsóbb, költséghatékonyabb, és remélhetően egyszerűbb készletekkel.

Az adattároló megoldások terén egyelőre nem várhatunk nagyobb előrelépést, marad a Serial ATA 150, ugyanis még ennek a teljesítményéből is bőven van mit kiaknázni. A hagyományos merevlemezek folytatják pályafutásukat, némileg nagyobb kapacitással, de nem valószínű, hogy jelentősebb teljesítménynövekedéssel. Azt pedig végképp csak remélhetjük, hogy nagyobb megbízhatósággal, ugye. Nagyobb előrelépés inkább az optikai tárolóknál érkezik, hiszen valamikor április-május környékén jönnek a dupla rétegű írható DVD lemezek, és természetesen a hozzájuk való író meghajtók is. Talán megoldhatták volna ezt is a gyártók firmware frissítéssel a mostani DVD írókon, azonban úgylátszik a sebességnövelés már épp elég engedmény volt a felhasználóknak, mondván, aki dupla rétegűt akar, igenis vegyen új meghajtót. A formátumok harca azonban ezzel még nem egy eldöntött kérdés, hiszen folytatódik a dilemma, hogy a Sony kéklézeres, avagy a hagyományosabb HD-DVD megoldás legyen majd az utód. Számunkra ez azonban egyelőre nem érdekes, hiszen még ha el is döntik idén, mi már csak 2005-ben látunk majd valamit belőlük.

Hogy a 2004-es év még mit tartogat nekünk, arról még hosszasan lehetne spekulálni, azonban ennél jobban inkább ne rugaszkodjunk el a jelentől. Ami biztos, hogy újfajta grafikus kártyák, processzorok, és alaplapok is jönnek, emellett pedig tovább hódít a DVD formátum, valamint a kábel nélküli hálózati megoldások. Egyre szebb, élethűbb, grafikájú játékok jönnek, amelyek bizony kisebb reaktorokat (és lottó 5-öst) igényelnek majd minden grafikai képesség bekapcsolásához, viszont egyre olcsóbb, és jobb TFT monitorokon csodálhatjuk majd őket.

Életünk egyre több területét hálózza majd be az Internet, és így a számítástechnika. A mobil kommunikációs megoldások is tovább terjednek, szinte minden telefon alapelemévé válik a kamera, sőt, egyre több 1 megapixeles megoldás érkezik. Tudásukat illetően már a PDA-kat szorongatják (gondoljunk csak a Palm-Handspring egyesülésre, ami előremenekülésnek tekinthető), sőt, lassan úgy tűnik teljesen le is váltják őket. A legújabb "okostelefonok" már mindent tudnak, még azt is amire soha senkinek nem volt és nem is lesz szüksége. Ennek egyetlen előnye van számunkra, méghozzá, ahogy az új készülékek jönnek be, egyre olcsóbban juthatunk hozzá majd a számunkra már teljesen elegendő szolgáltatásokkal bíró mai telefonokhoz.

Nem csak a telefonok lesznek azonban egyre kisebbek, ugyanis egyértelmű a PC gyártók törekvése is, hogy kisebb, kompakt PC-ket is piacra dobjanak. Idén a Shuttle XPC mellé több más gyártó is beáll a sorba, és remélhetően itthon is elérhetővé válnak mini-ATX megoldásaik. Bizonyos források szerint útban van már a BTX (Balanced Technology Extended) szabvány is. Na nem kell megijedni, ez most még nem az ATX-et fogja leváltani, hogy új házat, tápot, és alaplapot is vehessünk, hanem sokkal inkább a mini-ATX, és egyéb kompakt rendszerek szabványosítását célozza meg. A mai ATX desktop szabványok még várhatóan 3-5 évig életben maradnak, és csak azután fogja őket leváltani ez a megoldás, amely jobb helykihasználást, és hűtési megoldásokat tesz majd lehetővé.

Hogy mindez olcsóbb, vagy drágább lesz-e, vagy esetleg könnyebben elérhető kis hazánkban azzal, hogy belépünk az Európai Unióba, nem tudni, viszont több mint valószínű, hogy továbbra is a mi pénztárcánk lesz a fő hátráltató tényező ha követni akarjuk a fejlődés rohamlépteit. Azt azonban, hogy személy szerint kinek mire lesz ténylegesen szüksége ezekből az újdonságokból, azt döntse el mindenki maga. (A cikk természetesen csupán a cégek (előzetes) bejelentéseire, valamint spekulációkra alapoz, tehát mindenki a megfelelő fenntartásokkal kezelje. A jövő folyamatosan alakul...)

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • torjoz #34
    Sztem azzal már az előtt sem nagyon húztad ki :).
  • Szebi #33
    Hello lehet hogy keson szolok hozza a temahoz,vagyis biztos keson.Na szoval az van hogy szerintetek meddig fogom meg huzni az Fx 5200-al a jatek szempontjabol.Pl a Far Cry ami 2004 aprilisa korul jott ki mediumon mar szaggat mint allat.
  • NeoMaN #32
    Úristen csak az elejét olvastam a kommenteknek. Itt télleg dicsérik az 5200-est? Neeeeeeeeee.....
    Hát fijúk, el kell hogy keserítselek titeket, de 19000-ért a lehető legroszabb választás az 5200, ami csak papíron (ott se 100%-ig :)) tud DX9-et.
    Ez a kari simán elhasal DX8 alatt. Aki ilyet vesz az tájékozatlan, vagy nem látott még normális 3D gyorsítót....
  • Cat #24
    ez igaz, de ha figyeled a technikai helyzetet, már legalább 3 éve a videókártyagyártók legnagyobb problémája a memóriasávszélesség, amit az iszonyatdrága, nagyon gyors ramok csak ideig óráig orvosolnak
    már rég nem az számit, hogy hány millió pixelt tud feldolgozni (vagyis nem annyira), hanem az, hogy ki is tudja e valóban rakni a képernyőre, és ha igen, akkor milyen képminőségben (AA, AF - négyszer/nyolcszor nagyobb memóriát igényelnek, és a többtiz vagy százmegányi adatot meg is kell mozgatni)
  • szurmakotium #23
    PCI Express, kell mint egy falat kenyér használat után ...

    Csak azért kell, mert ugye az egyik legdrágább combo a mobo és a vga card cseréje ... és nehogymá visszaessen a pc piac ...
  • Borg #20
    Talán mert még nem sokminden van, ami kihasználná:) Szal nem is láthattál sokat belőle...
  • Mr_Rob #19
    Itt a lényeg már elhangzott. Hiába DX9-esek a low-end FX-ek, ha bekpacsolod rajtuk, akkor magadra vess! Engem egyébként még továbbra sem győzött meg a DX9, hogy annyival szebb lenne, mint a 8.1!
  • Borg #17
    DX9-hez még az 5600U/5700U is kevés lesz, nemhogy az.
  • Inquisitor #16
    Csak az a bibi, hogy nem az 5200-t veri, hanem ay 5600-ot a 4200-es. Nem mindegy.
    Másrészt lassúkártyán a HW DX9 támogatás kb. sz*rt sem fog érni.
  • kasika #15
    nah, szal nagyjából igazam volt, vagymi... De ez akkor sem idevaló szentem... Ide inkább aztat kéne irogatni, hogy kinek mi ugrott be erről a cikkről. Mármint rájött vmire vagy teljesen érdektelen oltásnak tartja. Esetleg vmi hozzáfűznivaló, stb... Asszem. De ez se biztos. Nemtom. :D