Rónai György
Részletek a következő generációs ATI processzorról
Egyre több részlet szivárog ki az ATI R420 és R500 VPU-jával kapcsolatban. Az ATI jelenleg forgalomban lévő grafikus processzorai 24 bites lebegőpontos precizitással számolnak, ami tökéletesen megfelel a DirectX 9.0 szabványnak, mégis a legfrissebb hírek szerint gyorsan át akarnak állni a 32 bit támogatására is.
David Orton a japán PC Watch weblapnak árult el néhány információt, de természetesen semmi konkrétat, ami elég meglepő lépés is lett volna, figyelembe véve a piacon kialakult kiélezett versenyhelyzetet. Orton általános jellegű koncepciókat fedett fel csupán.
Elmondása szerint az ATI VPU-i hamarosan 32 bites precizitással fognak dolgozni, tehát nem tervezik a mostani 24 bites Pixel Shaderek további alkalmazását. Ugyan azt nem árulta el, hogy melyik ATI termékben fog debütálni az új technológia, azonban ha azt vesszük, hogy a Microsoft következő API-jában előírásként szerepel már, elég valószínű, hogy már az R420-ban ilyen lesz. Az ATI jelenlegi R3X0 és RV3X0 grafikus processzorai 24 bites belső pontossággal számolnak, méghozzá szigorúan, ezzel eleget téve a DirectX 9.0 szabványának, amely minimális követelményként 24bites pontosságot ír elő.
David E. Orton, az ATI elnöke
Természetesen sebesség szempontjából lesz érdekes kérdés a 32 bitre való átállás, ugyanis mint azt az nVidia példája is mutatja, igencsak komoly hardver kell egy elfogadható teljesítmény eléréséhez ilyen precizitás mellett. A jelenlegi nVidia GPU-k ugyanis kényük-kedvük szerint variálnak az általuk támogatott 16bitFP és 32bitFP üzemmódok között, beállításoktól függetlenül. Mivel 32 biten nem képesek elegendő teljesítményre (értsd: jóval lassabbak, mint az ATI 24 biten) bizonyos számításokhoz automatikusan visszaállnak 16 bitre, amely tulajdonképpen nem felel meg a DirectX 9.0-nak. Tekintve, hogy még a Microsoft következő generációs operációs rendszeréhez is szerepel majd a Pixel Shader 2.0 támogatás - mint alapkövetelmény -, főleg az nVidiának igencsak igyekeznie kell még ezügyben.
A Longhornban debütáló DirectX 10 tehát már Vertex és Pixel Shader 4.x-et ír majd elő, amelyek még a mostaniaknál is rugalmasabbak lesznek, így a VPU-k felépítése egyre jobban megközelíti majd a processzorokét. Orton szerint az ATI nem zárkózik el a 64 bites precizitás támogatásától sem, de ez jelenleg még komoly kihívásokat jelent a hardverben, így ez a kérdés valószínűleg már csak az R500, vagy az R600-as VPU-kat fogja érinteni.
Az ATI különböző piaci szegmensekre vonatkozó ütemterve
Az ATI elnöke még egy dologra hívta fel a figyelmet, méghozzá az ipar túl gyors fejlődésére. Hangsúlyozta, hogy az ATI várhatóan hosszabb termékciklussal fog dolgozni a jövőben, annak érdekében, hogy a szoftver fejlesztők is lépést tudjanak tartani a hardver fejlődésével. Probléma, hogy a jelenlegi termékciklus mellett nem tudják kifutni magukat az egyes technológiák, és a szoftverkínálat jelentős lemaradásban van ahhoz képest, amit a jelenlegi hardverek nyújtani tudnának. A másik technológiai gond a grafikus chipek mérete. Orton szerint ezt is egyre jobban csökkenteniük kell a költséghatékonyság érdekében, valamint a 256 bites memóriabusz általánossá válása miatt újfajta, nagy sebességű, de viszonylag alacsony költségű GDDR-II és 3 típusú memóriákra is átállnak.
Alapvetően ezek a fejlődések és késleltetések nagyjából 18, 24 hónapos termékciklust fognak jelenteni, ahogy azt Orton már idén egyszer elmondta. Várhatóan tehát másfél-kétévente számíthatunk ezentúl új hardverre az ATI-tól, de persze a ráncfelvarrott, módosított verziók közben is életben tartják majd a piacot.
David Orton a japán PC Watch weblapnak árult el néhány információt, de természetesen semmi konkrétat, ami elég meglepő lépés is lett volna, figyelembe véve a piacon kialakult kiélezett versenyhelyzetet. Orton általános jellegű koncepciókat fedett fel csupán.
Elmondása szerint az ATI VPU-i hamarosan 32 bites precizitással fognak dolgozni, tehát nem tervezik a mostani 24 bites Pixel Shaderek további alkalmazását. Ugyan azt nem árulta el, hogy melyik ATI termékben fog debütálni az új technológia, azonban ha azt vesszük, hogy a Microsoft következő API-jában előírásként szerepel már, elég valószínű, hogy már az R420-ban ilyen lesz. Az ATI jelenlegi R3X0 és RV3X0 grafikus processzorai 24 bites belső pontossággal számolnak, méghozzá szigorúan, ezzel eleget téve a DirectX 9.0 szabványának, amely minimális követelményként 24bites pontosságot ír elő.
David E. Orton, az ATI elnöke
Természetesen sebesség szempontjából lesz érdekes kérdés a 32 bitre való átállás, ugyanis mint azt az nVidia példája is mutatja, igencsak komoly hardver kell egy elfogadható teljesítmény eléréséhez ilyen precizitás mellett. A jelenlegi nVidia GPU-k ugyanis kényük-kedvük szerint variálnak az általuk támogatott 16bitFP és 32bitFP üzemmódok között, beállításoktól függetlenül. Mivel 32 biten nem képesek elegendő teljesítményre (értsd: jóval lassabbak, mint az ATI 24 biten) bizonyos számításokhoz automatikusan visszaállnak 16 bitre, amely tulajdonképpen nem felel meg a DirectX 9.0-nak. Tekintve, hogy még a Microsoft következő generációs operációs rendszeréhez is szerepel majd a Pixel Shader 2.0 támogatás - mint alapkövetelmény -, főleg az nVidiának igencsak igyekeznie kell még ezügyben.
A Longhornban debütáló DirectX 10 tehát már Vertex és Pixel Shader 4.x-et ír majd elő, amelyek még a mostaniaknál is rugalmasabbak lesznek, így a VPU-k felépítése egyre jobban megközelíti majd a processzorokét. Orton szerint az ATI nem zárkózik el a 64 bites precizitás támogatásától sem, de ez jelenleg még komoly kihívásokat jelent a hardverben, így ez a kérdés valószínűleg már csak az R500, vagy az R600-as VPU-kat fogja érinteni.
Az ATI különböző piaci szegmensekre vonatkozó ütemterve
Az ATI elnöke még egy dologra hívta fel a figyelmet, méghozzá az ipar túl gyors fejlődésére. Hangsúlyozta, hogy az ATI várhatóan hosszabb termékciklussal fog dolgozni a jövőben, annak érdekében, hogy a szoftver fejlesztők is lépést tudjanak tartani a hardver fejlődésével. Probléma, hogy a jelenlegi termékciklus mellett nem tudják kifutni magukat az egyes technológiák, és a szoftverkínálat jelentős lemaradásban van ahhoz képest, amit a jelenlegi hardverek nyújtani tudnának. A másik technológiai gond a grafikus chipek mérete. Orton szerint ezt is egyre jobban csökkenteniük kell a költséghatékonyság érdekében, valamint a 256 bites memóriabusz általánossá válása miatt újfajta, nagy sebességű, de viszonylag alacsony költségű GDDR-II és 3 típusú memóriákra is átállnak.
Alapvetően ezek a fejlődések és késleltetések nagyjából 18, 24 hónapos termékciklust fognak jelenteni, ahogy azt Orton már idén egyszer elmondta. Várhatóan tehát másfél-kétévente számíthatunk ezentúl új hardverre az ATI-tól, de persze a ráncfelvarrott, módosított verziók közben is életben tartják majd a piacot.