Gyurkity Péter

NASA: veszélyben a tengerparti városok 

Az óceánok szintjének emelkedése egy évszázadon belül veszélybe sodorhatja a nagyvárosokat.

A sarki jégtakaró olvadása visszatérő témának számít a szaksajtóban, a különböző előrejelzésekről pedig a mainstream média is igyekszik olykor-olykor beszámolni. A NASA most frissítette saját prognózisát, ebből pedig arra következtethetünk, hogy bár pontos jóslat továbbra sincs, a veszély nagyon is komoly.

Az amerikai űrügynökség műholdak, drónok, hajók, tengeralattjárók, valamint az OMG (Oceans Melting Greenland) program segítségével figyeli az óceánok szintjének változását, ezzel kapcsolatban pedig rögtön megjegyzik, hogy az 1992-es indulás óta átlagosan csaknem 8 cm-es emelkedést figyeltek meg. Mivel a Föld nem teljesen szabályos formájú, ez a növekedés sem oszlik el egyenletes módon, vannak olyan régiók, ahol ennek háromszorosát mérték, így várható, hogy az elkövetkező mintegy száz évben is hasonló módon folytatódik majd a trend.

A NASA szakemberei biztosra veszik, hogy az emelkedés elérheti az 1 métert is, azt azonban nem tudják pontosan belőni, hogy ez száz éven belül, netán egy ennél picit távolabbi időpontban következik-e majd be. A tengerparti nagyvárosok mindenesetre komoly veszélyben vannak, amire jól figyelmeztetett a Katrina hurrikán, vagyis New Orleans elöntése (nem véletlen, hogy ők átfogó programmal készülnek az újabb évtizedekre), de számos egyéb régióban is növekedni fog a veszély, aminek révén a ma mért 6 milliárd dollár helyett 2050-re akár évi 1 billió dollárt is felemészthet majd a védekezés, illetve a károk elhárítása.

A közleményben egy rövidebb videót is megtekinthetünk, amely szemléletes módon ábrázolja a folyamatot. Arra egyelőre nincs konkrét válasz, hogy miként kerülhetők el a komoly következmények.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • UUUU #22
    Melyik Broncosaurus tanult meg repülni? Ja hogy kihaltak ?
  • NEXUS6 #21
    Kicsit lefogytak, amúgy jól vannak, csak most épp madárnak nézzük őket.
    ;)
  • NEXUS6 #20
    És most nem világít annyira, mint 65 millió év múlva fog!
  • UUUU #19
    És hol vannak a dinoszauruszok ?
  • ostoros #18
    65 millió éve a Nap nem világított ennyire.
  • NEXUS6 #17
    Hát ezek a gondolatok nem annyira valós tényeken, mint a sajtó által elterjesztett, kinevelt világképen alapulnak. Szerintem.

    A légkör CO2 tartalma a dinók idejében akár a jelenleginek majd 10X-ese lehetett (júra időszak, csúcs kb 2800 ppm), de átlagban 4X, az átlafhőmérséklet 22 fok, értelem szerűen a jégsapkák hiányát, magasabb tengerszintet jelentett.

    A magasabb CO2 kb a jelenlegi 4X mennyiségnél jelent maximális hozamot a növényeknél, a jelenlegi szint közelebb van a fejlettebb növények működése szempontjából minimálisnak tartható 100-200 ppm-hez. Az eljegesedési időszakokban ezt a légkör megközelítette ekkor érdekes módon a portartalom hirtelen megugrását látjuk, ami arra vall, hogy a növenyzet rohamos pusztulásnak indult és az eljegesedési időszakok legdúrvább periódusai súlyos elsivatagosodással is párosulnak.

    A CO2 jelenleg a nagy mumus, de az az igazság, hogy 1-1,5 Mrd év múlva nem azért fog megszűnni az élet a Földön, mert a Nap sugárzása túl magas lesz, hanem mert a CO2 szintje a modellek szerint elötte már lecsökken a fotoszintézishez szükséges szint alá.
    Szal ennyire mumus a CO2.

    Ha azt nézzük, és elfogadjuk, hogy tényleg az ember tehet a légkör jelentős CO2 szint növekedéséről, akkor ezt annak értelmezhetjük, hogy földanyánk gyak egy fiatalító kúrával próbálkozik általunk. ;)
  • Zolly75 #16
    Kedves hozzászólók, amennyire én tudom egyetlen földtörténeti értelemben rövid időszak kivételével a mostani tengerszint a legalacsonyabb a Föld teljes 4600 millió éves története során. Forrás: http://moly.hu/konyvek/meszaros-erno-a-fold-rovid-tortenete (ez a könyv könnyed de mégis tudományos igényű mű, a földtörténet gyors összefoglalásaként szerintem bízvást ajánlható mindenkinek, nem igényel semmilyen előképzettséget.)
    Amennyiben a fentiek helytállóak, akkor tehát a tengerszint igazából mostanában áll helyre, halad a kirívóan alacsonytól a "szokásos" fele.
  • UUUU #15
    Az a 6m, konkrétan 6cm volt, mert alulbecsülték a modelljükkel és 20cm lett helyette.
    Ráadásul, az sem igaz, hogy nem tudják mikorra és mekkora emelkedést prognosztizálnak. Az ENSZ 2090-ig, 9-88cm-re teszi ezt az adatot, Rahmstorf tanulmánya szerint rosszabb a helyzet és 50-140cm-et mond.
    Utoljára szerkesztette: UUUU, 2015.09.07. 14:21:42
  • kvp #14
    A tengerszint a jegkorszak vege ota emelkedett, mig a renenszansz korul elerte a szokasos magassagot. Aztan jott az ember es most tovabb emelkedik, pedig a regi mintak alapjan ezt nem tette a szarazfoldi elet megjelenese ota. Ezt valoszinuleg az ipari forradalom okozza, ami egyelore meg tart.

    A tengerparti varosok jelen technologia mellett kb. 20 emelet magassagig vedhetoek gatakkal, a folott mar problemas lenne. Viszont nincs annyi edesviz a Foldon, hogy ha minden elolvad, varhatoan akkor se emelkedik 50 metert a vizszint.

    A tengerek emelkedese csak a szegeny orszagokat erinti, akiknek nincs ra keretuk, hogy megvedjek magukat. Mindezek mellett a foldi legkor oxigenszint csokkenese problemasabb es az ellen nehezebb is vedekezni. Marpedig ha elpusztitjuk az osszes erdot es a megnott szendioxid szint altal okozott savasodas elpusztitja az osszes tengeri algat, akkor bajban leszunk. (vagy mar vagyunk is, egyelore nem ismert hogy a folyamat megallithato-e meg) Mindenesetre ekkora legkori szendioxidszintet nem mertek az oxigentermelo elolenyek foldi megjelenese ota, mivel a tobb milliard ev alatt kivont szenkeszletet nyomjuk vissza a legkorbe viszonylag rovid ido (par szaz ev) alatt. Ez gyakorlatilag a Foldet ert tobb milliard evnyi napsugarzas energiajanak felszabaditasa, amiben a szendioxid a nagyobb baj. (egyebkent meg mellekhataskent az infra es lathato tartomanyban vilagitunk az urben, szoval latszik hogy itt civilizacio van, szerencsere ez az info csak fenysebesseggel terjed)
  • jovokutato #13
    Velence saját magának köszönheti ezt!
    A talajvízkészlet emberi felhasználása miatt süllyed a város.