Gyurkity Péter
Nem okoz extrém teleket a klímaváltozás
Egy új tanulmány szerint a felmelegedéssel csökken a fluktuáció, de extrém forróság előfordulhat.
Az idei tél különösen keménynek bizonyult az Egyesült Államok északkeleti részén, ahol leginkább Boston városa és annak környéke szenvedte meg az újabb és újabb betöréseket. Ezek összesen csaknem 3 méter havat eredményeztek, a helyzetet pedig további nehezítette a rendkívüli hideg, amely többször is lelassította a környéken lakók életét. Hibás előrejelzésre is volt példa, az egyik megjósolt hóvihar például végül elkerülte a nagyvárost.
Svájci és amerikai kutatók – az ETH Zurich és a California Institute of Technology szakemberei – most egy közös tanulmányban értekeznek a klímaváltozás hatásairól, amelyek között náluk nem szerepelnek az extrém telek. A részletes szimuláción és a jelenlegi tudásunk alapján megalkotott elméleteken nyugvó munka szerint ugyanis a hőmérsékleti fluktuáció nem ugrik meg a klímaváltozás fokozódásával, a folyamat előrehaladtával, hanem éppen ellenkezőleg, ez inkább csökken, ami azt jelenti, hogy az extrém telek nem válnak gyakoribbá. A hideg periódusok „frekvenciája” csökken, ez azonban nem jelenti az extrém időjárási viszonyok megritkulását, hiszen különösen forró időszakok még bőven előfordulhatnak.
Korábban több alkalommal is felmerült, hogy az utóbbi időben megfigyelt extrém hidegek tulajdonképpen az északi-sarki, arktiszi régió időjárásában végbemenő változásnak köszönhetők. A teória szerint az ottani melegedés, pontosabban a sarki és az egyenlítői területek közötti különbség csökkenésének eredményeként a több kilométer magasban mozgó nagy légáramlatok (amelyek a repülésben is szerepet játszanak) módosulhatnak, ezek mozgása hullámszerűvé válik, ezért válnak gyakoribbá a különösen kemény telek például az USA északkeleti régiójában.
A jelen tanulmányban ezt elvetik, a csoport vezetője, Tapio Schneider professzor, azonban szeretne további vizsgálódást elvégezni, különösen Európa esetében, ahol a légáramlatok módosulása viszont komoly melegeket okozhat. Az Antarktiszon eközben szintén rekord meleget mértek, március 24-én ugyanis az Esperanza kutatóállomáson 17 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, míg az eddigi rekord az 1964 januárjában mért plusz 15 fok volt.
Az idei tél különösen keménynek bizonyult az Egyesült Államok északkeleti részén, ahol leginkább Boston városa és annak környéke szenvedte meg az újabb és újabb betöréseket. Ezek összesen csaknem 3 méter havat eredményeztek, a helyzetet pedig további nehezítette a rendkívüli hideg, amely többször is lelassította a környéken lakók életét. Hibás előrejelzésre is volt példa, az egyik megjósolt hóvihar például végül elkerülte a nagyvárost.
Svájci és amerikai kutatók – az ETH Zurich és a California Institute of Technology szakemberei – most egy közös tanulmányban értekeznek a klímaváltozás hatásairól, amelyek között náluk nem szerepelnek az extrém telek. A részletes szimuláción és a jelenlegi tudásunk alapján megalkotott elméleteken nyugvó munka szerint ugyanis a hőmérsékleti fluktuáció nem ugrik meg a klímaváltozás fokozódásával, a folyamat előrehaladtával, hanem éppen ellenkezőleg, ez inkább csökken, ami azt jelenti, hogy az extrém telek nem válnak gyakoribbá. A hideg periódusok „frekvenciája” csökken, ez azonban nem jelenti az extrém időjárási viszonyok megritkulását, hiszen különösen forró időszakok még bőven előfordulhatnak.
Korábban több alkalommal is felmerült, hogy az utóbbi időben megfigyelt extrém hidegek tulajdonképpen az északi-sarki, arktiszi régió időjárásában végbemenő változásnak köszönhetők. A teória szerint az ottani melegedés, pontosabban a sarki és az egyenlítői területek közötti különbség csökkenésének eredményeként a több kilométer magasban mozgó nagy légáramlatok (amelyek a repülésben is szerepet játszanak) módosulhatnak, ezek mozgása hullámszerűvé válik, ezért válnak gyakoribbá a különösen kemény telek például az USA északkeleti régiójában.
A jelen tanulmányban ezt elvetik, a csoport vezetője, Tapio Schneider professzor, azonban szeretne további vizsgálódást elvégezni, különösen Európa esetében, ahol a légáramlatok módosulása viszont komoly melegeket okozhat. Az Antarktiszon eközben szintén rekord meleget mértek, március 24-én ugyanis az Esperanza kutatóállomáson 17 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, míg az eddigi rekord az 1964 januárjában mért plusz 15 fok volt.