Gyurkity Péter

Ausztrália melegszik fel a leggyorsabban 

Ausztrália a többi kontinensnél is gyorsabban melegszik, ennek enyhítése másokon múlik.

Érdekes tanulmány részleteit tett közzé a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization és az ország meteorológiai intézete, amelyben az országra nézve vonnak le nem túl optimista következtetéseket a globális klímaváltozás kapcsán. Az anyagban arról olvashatunk, hogy Ausztrália a többi országhoz képest jóval gyorsabban melegszik fel, ami az évszázad végére kifejezetten negatív hatásokkal jár majd.

A legfontosabb adat természetesen az átlagos hőmérséklet megugrásának mértéke. Ezzel kapcsolatban érdemes rögtön megjegyezni, hogy az amerikai EPA (Environmental Protection Agency) előrejelzése szerint 2100-ra globális szinten 1,1 és 6,4 Celsius-fok között alakul majd a változás, bár az ENSZ hivatalos célja a 2 Celsius-fokot jelöli ki a szakemberek által kívánatosnak, pontosabban tűrhetőnek, még elviselhetőnek tartott szintnek. A kontinensnyi ország ehhez képest az új tanulmány szerint az évszázad végéig 5,1 Celsius-fokkal lesz melegebb, már amennyiben nem tudjuk visszafogni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szintjét.


A közös anyagban 40 különböző klímaváltozási modellt vizsgáltak meg, ezek összehasonlításával jutottak el a dokumentumban közölt számhoz. Amennyiben ez valóban így alakul majd, Ausztrália a leggyorsabban és legkomolyabb mértékben melegedő országok közé lesz sorolható, ami az óceánok vízszintjének emelkedése mellett kevesebb hűvösebb időszakot, valamint több régióban jóval gyakoribb, extrém kiterjedésű tűzeseteket is jelentene. Az ország elsősorban a déli sarkhoz közeli elhelyezkedése miatt van kényelmetlen helyzetben, a sarkokon ugyanis a jég olvadása miatt eleve fokozottabb melegedés tapasztalható.

Ahhoz, hogy biztosítsuk a jóval kedvezőbb, 3-4 Celsius-fokos felmelegedési szintet, a többi fejlett és fejlődő ország kibocsátását is mérsékelni kellene, Ausztrália egyedül itt nem sokat tehet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #93
    Az hogy magas volt a CO2 szint nem azt bizonyítja, hogy amiatt haltak ki. Megy a vészcsengő kongatás, ma 400 ppm-nél tartunk.

    A Perm-Triász kihalási eseménynél 2000 környékére emelkedett szép lassan, jó pár millió év alatt. A júra időszak csúcsán 3000 ppm volt, ráadásul egy lehülési időszak közben. Ha egymásra fekteted a Föld hőmérsékletét, a CO2 szintjét és a kihalási eseményeket mutató nagyléptékű görbéket (mondjuk az utóbbi félmilliárd évre), akkor meglepően kevés egyezést találsz a görbék között.
    Még a hőmérsékleti trend drasztikus megváltozása és a kihalások között 1-2 esetben találsz egyezést, de a CO2 szint korrelációja szinte zéró ezekhez képest.


  • Jakuza1 #92
    "Az eddigi felfedezések szerint a múltban a savasodás miatt az élet nem tűnt el. Új fajok alakultak ki, amelyek a korábban kihaltakat pótolták. Azonban ha az ipari szén-dioxid kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik továbbra is, akkor olyan élőlényeket veszíthetünk el, mint a korallzátonyok, az osztriga, vagy a lazac.

    Az óceánok úgy viselkednek, mint egy szivacs. A levegőben felhalmozódó felesleges szén-dioxidot magukba szívják. A gáz reakcióba lép a tengervízzel és szénsavat képez, amit idővel semlegesít a tenger mélyén a fosszilis, karbonátképző élőlények váza. Azonban ha túl gyorsan sok szén-dioxid kerül a vízbe, az gyengítheti a szabad karbonát-ionokat, amelyekből a korallok, puhatestűek és planktonok a zátonyokat építik. A tanulmány szerint az óceán savasodásának potenciális oka lehetett a perm és a triász idején a vulkanizmus. 252 millió éve a perm időszakban a tengeri élővilág mintegy 96 százaléka tűnt el. Úgy vélik, az akkori vulkánkitörések miatt halt ki a legtöbb faj a földtörténet során. A szakértők bizonyítékot találtak arra, hogy a túlélő organizmusok vérében magas volt a szén-dioxid tartalom a karbonát szegény vízben, illetve igazolták az óceán holt zónáinak létezését."
  • Jakuza1 #91
    A http://www.wmo.int oldalon (World Meteorological Organization (WMO)) a Science folyoiratban publikalt cikk forditasa.
    Az eredeti cikket nem kerestem, de az OMSZ (Orszagos Meteorologiai Szolgalat) oldalan megtalalod a cikket. Szoveg copy google.
  • NEXUS6 #90
    Amúgy ez melyik cikk? Kérnék egy linket.

    Csak mert ebben az időszakban a légköri CO2 szint az nem 180 ppm, vagy a duplája volt, hanem olyan 700-1000 ppm körül, ahogy nézem más forrásokban szereplő diagramokat.

    Ráadásul a kutatások szerint ezután egy eljegesedés indult meg, amikor az Antarktiszi jégpáncél is kialakult, viszont a CO2 szint tovább emelkedett olyan 1800 ppm-ig, vagy is kb 5X-öse a jelenleginek. Ezt a jelenlegi kibocsájtás mellett ismeretében olyan 700-1000 év alatt érnénk el. Ja és akkor mennyire voltak savasak az óceánok?
    Ez kb 45 millió éve volt.
  • Jakuza1 #89
    Nem mutragya, hanem a melegedes a legfobb ok. Surubb lesz az "oldat" a parolgas miatt.
    Ez igy volt eddig is, ahol melegebbek a tengerek ott nagyobb a sotartalom, a hidegebb teruleteken kisebb. Persze mas is kozrejatszik,aramlasok,holdfazisok,savasodas stb, de nem akkora mertekben.
  • Jakuza1 #88
    "Bár sok plankton faj kihalt, a mélytengeri korallzátonyok és a foraminiferák (korai planktonok, vagy likacsosházúak) túlélték. A kutatók több száz vizsgálattal bizonyították, hogy az elmúlt 300 millió évben mindössze egyszer, 56 millió évvel ezelőtt változott a jelenlegihez hasonló ütemben az óceánok állapota. Ez a paleocén-eocén Thermal Maximum időszaka (PETM). Ekkor a szén rejtélyes felhalmozódásával mintegy ötezer év alatt a szénkoncentráció a 180 ppm szintről a duplájára nőtt, a globális átlaghőmérséklet pedig hat fokkal emelkedett. A foraminiferák fajainak több mint fele kihalt, amely arra utal, hogy a táplálékláncban felettük álló élőlények is eltűntek.

    Egy vizsgálat során fedezték fel, hogy a fehér plankton kövületekbe ágyazódva barna iszap jelent meg üledékként. Ez a szén koncentráció növekedésének hatására bekövetkező ökológiai változás eredménye. A karbonátos planktonvázak ugyanis feloldódtak, s oldott állapotban barna színt vettek fel. A tudósok becslése alapján az óceánok pH értéke 0.45 egységgel csökkent, azaz savasodott ebben az időszakban. A dimenzió nélküli mérőszám a folyadékok kémhatását egy tizennégy fokú skálán méri. Csökkenő pH érték esetén savasodásról beszélünk. Az óceánok jelenlegi savasodása példa nélküli. Az elmúlt száz évben az ember miatt növekvő szén-dioxid koncentráció 0.1-del csökkentette a tengerek pH értékét (jelenleg 8.1). A savasodás legalább tízszer gyorsabb, mint 56 millió évvel ezelőtt. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint 2100-ra további két tizeddel csökkenhet a pH érték, ami azt eredményezi, hogy a PETM-hez hasonló változások mehetnek végbe óceánjainkban. "
  • NEXUS6 #87
    Jogos. Nem kizárt, hogy a ciklikus lehűlést is valami szuper vulkánkitörés indítja el, mert elég szignifikáns az összefüggés a levegő portartalma és a hőmérséklete között. A paleoklimatológiai adatokat nézve, sokkal közvetlenebb is soxor, mint a hőmérséklet és a CO2 között, ami utóbbi még javában tud emelkedni, miközben már jelentős hőmérsékleti visszaesés látszik a görbéken.
  • NEXUS6 #86
    A Co2-vel történő savanyítást azért alkalmazzák, mert nem jár a vízek sótartalmának növekedésével. Ehhez képest a tengerek nem csak savassá, hanem sóssá is váltak!
    Műtrágya? Esetleg?

    Glaciális ciklikusság?
    Asszem írtam már, hogy tényleg a lehűlési fázisban kéne lennünk, de nem 100 éve, hanem 6000 éve!
    A klíma az előző kisebb lehűléshez képest meg nem 100 éve melegszik, hanem kb 300!
    Hol voltak itt még technológiai hatások?
    6000 éve egyes vallások szerint még a Föld sem létezett! :D
  • Vol Jin #85
    Az atomfegyverek nem a felszabadított energiával befolyásolnák az éghajlatot, hanem az égő városokból felszabaduló füst árnyékolná a felszínt, a sugárfertőzés visszavetné az élővilágot, stb lenne e.gy átmeneti nukleáris tél. Persze ez totális atomháborúra igaz, ahol ezerszámra szabadulnak el a töltetek.
  • NEXUS6 #84
    Az 50 kT viszonylag alacsony érték, bizonyos számítások szerint ez átlagosan inkább 300 kT.
    Össz pusztítóerő 3900 MT.
    De a 82-es szinten ez még 12 000 MT, kb. 5X10 a 19-en joule. Ennek 1/3-1/4 negyed része lehet ma.
    Szal ez akkor mondjuk inkább 2 heti teljes energia felhasználás. Bár a lényegen alapvetően nem változtat, hogy milyen pöcsnyi mennyiség valójában, mert ez kb fele, tizede, vagy még kevesebb, mint egy hurrikán teljes energiája, amúgy! Vagy is ha tudnánk, hogy hogyan kell csinálni, hova kell lőni, még akkor sem biztos, hogy a teljes atomarzenállal egy hurrikánt meg tudnánk semmisíteni, ha csak tisztán energetikailag nézzük.
    Az óceánok által elnyelt teljes évi napenergia meg 10X10 24-en joule!!!

    Szal mi és a Földanya marhára nem vagyunk egy súlycsoportban, mi a megyei II-ben játszunk ő meg a Bundesligában.