Gyurkity Péter

Felgyorsult a gleccserek olvadása 

A század első évtizedében sokat gyorsult az olvadás üteme, ez a jövőben tovább fokozódhat.

A globális klímaváltozás kapcsán visszatérő témának számít a gleccserek olvadása, pontosabban a folyamat üteme, amely a kutatók szerint fontos figyelmeztető jelként szolgálhat mind a kétkedők, mind pedig a jövőnkért aggódók számára. A rendelkezésre álló adatok részletes elemzése arra utal, hogy a sebesség az ezredforduló óta is nagyot változott.

A Zürichi Egyetem kampuszán található World Glacier Monitoring Service az elmúlt 120 év adatait vette górcső alá, különös tekintettel az ezredfordulót követő időszakra, amely jól látható módon elkülönül a korábbi periódusoktól. Pontos adatok a jégvastagságról a helyszíni megfigyelés és az úgynevezett in-situ mérések révén csak néhány száz gleccser esetében állnak rendelkezésre, ezt azonban alaposan kibővíti a légi és műholdas monitorozás, amelynek révén már több tízezer különböző ponton vannak becsléseink a mértékekről és a trend alakulásáról. Ennek alapján a szakemberek szerint jól látszik a gyorsulás, amely különösen az új évszázad első évtizedében jelentkezik.



Felül 2007-es, alul 2014-es felvétel a Rhone gleccserről, mindkettő júniusi

A megfigyelt gleccserek ugyanis a kétezres években (éves szinten) 0,5-1 méter közötti veszteséget mutattak, ami éppen háromszorosa a 20. század átlagának. Ez a mérések kezdete óta precedens nélküli sebességet jelent, de a korábbi dokumentumok tanulmányozása sem utal arra, hogy a történelem során bármikor bekövetkezett volna hasonló gyorsulás. A gleccsernyelvek visszahúzódása szintén globális jelenség, az időszakos növekedés meg sem közelíti a 16. és 19. század közötti kis jégkorszak számait - Norvégiában például több kilométerre rúg az eltérés a 19. századhoz képest, a kilencvenes évek időszakos terjeszkedési periódusai során pedig mindössze néhány száz méteres megerősödés volt tapasztalható.

A folyamat mindenképpen folytatódni fog, még a klíma esetleges stabilizálódása sem jelentene lassulást, ami több régióban az egyensúlyi állapot megbomlását eredményezi.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • molnibalage83 #25
    Akkor sem. Ha önmagukban drága, akkor szerinted tárolással mitől lenne olcsóbb? Ugyanarra a kapacitásra még többet kell költeni. Egyébként meg senkinek sincs a tározós erőműnél jobb ötlete, csak ezekből elenyészű mennyiségre van lehetőség építeni...
  • Ragnaar #24
    Igen, az elhanyagolhatónak tűnő részleteket néha föl kell kicsit nagyítani, hogy láthatóvá váljanak. Előbb fogják a gazdasági döntéshozók kiirtani a bendőseket, mint átállni a CH alapú energiatermelésről. Ott van ugye a sok fúrótorony, benzinkút, olajvezetékek akkor azokat mindet szét kéne flexelni, és még különben is bőven van idő amíg lakhatatlanná válik a bolygó.
  • johnfly #23
    Á hagyd! Csak egy átlag Magyar. Szeret depizni.
  • johnfly #22
    Való igaz, hogy a jelenlegi helyzetben erősen kifogásolható az életképességük, különösen, ha nagy számban vannak jelen az ágazatban, de amennyiben valakinek valahol értelmes tárolási megoldást sikerül találni ezen termelési szegmens által előállított energiára, akkor azon nyomban komoly tényezővé válhat.
    Mivel nem láthatsz a jövőbe, nem írhatsz le egy a jelenben nem túl ígéretes megoldást, nem tudhatod, nem-e van valahol valaki, aki megoldást kínál rá. Ráadásul a modern technológiákkal nem hiszem, hogy annyira megoldhatatlan lenne a feladat. Ha valamire van igény, akkor arra elő szokott állni valaki egy megoldással. Itt az a kulcskérdés, hogy az igényt fenntartsuk rá, és ne hagyjuk, hogy a jelenlegi korlátozott ismereteink elvonják a figyelmünket a rendelkezésre álló lehetőségekről.

    Esküszöm nem vagyok politikus!
  • VolJin #21
    Te meg az egyik legkorcsabb betege vagy a saját fajodnak.
  • VolJin #20
    "Jóreggelt. Mióta lehet amerikában 5 literesnél kisebb hengerűrtartalmú családi autókat venni 5 éve ?"

    Ez költői túlzás, vagy el is hiszed?
  • VolJin #19
    Most sem rád gondoltam, hanem Barettre.
    Mobilon tolod?
    Ott szoktam benézni, hogy ki ír kinek és mit. :-)
  • Nos #18
    A fuzio biztos sokat segitene, de az meg nincs. Van aki mar szinte vallasosan elvetne bizonyos megujulok, vagy epp a szenhidrogenek hasznalatat. Szerintem perpill mindegyiknek megvan a letjogosultsaga. Ez fugg a felhasznalasi terulettol, egy regio, orszag adottsagaitol es az ertekitelettol is. Peldaul annak akinek nincs szenhidrogenje, annak azert kell az alternativakat is keresni, mert ha elzarjak a csapot, akkor semmi sincs. Az uj napelemek hatasfoka meg mar eleg versenykepesnek tunik par rendszerben. Bar a nemeteknel ha hiany van, akkor a lengyel szeneromuvek kapacitasat hasznaljak (; Azok meg ha telen egy jo inverzios belyzetben csucsra vannak jaratva eleg brutal szennyezest csinalnak. Meg a muholdfelvetelen is lathato neha, ahogy lassan beteritenek egy nagyobb terseget. Lattam mar olyat, hogy nalunk is az egeszsegugyi hatarertek fole nyomta orszagosan a pm10et.
  • molnibalage83 #17
    Szerintem meg a legjobb megoldás, hogy ezeket a viccerőműveket hagyjuk a francba...
  • Lapajka #16
    Egy érdekes verseny, hogy a természet segítségével írtja ki saját magát az emberiség, vagy saját politikai káoszával, gazdasági összeomlással, háborúkkal, éhínséggel... kettős fronton harcolunk tehát saját magunk ellen és pusztítja ki magát, az életképtelen, evolúciós zsákutca korcs faj: az ember...