23609
-
nibron #9330 Én friendly voltam mikor odamentem. Amikor allied lettem, ugyanaz a zombi volt ott, csak a csík állt másképpen. De ez a lényegen semmit sem változtat (kit érdekel melyik arc adja), a küldiket akkor is látod, legfeljebb nem tudod felvenni, és ott van, hogy miért nem. Az már érdekesebb, hogy ha nincs nagyértékű küldi a listában, hogyan lehet elérni, hogy legyen (legalábbis akinél szokott lenni).
Utoljára szerkesztette: nibron, 2016.05.31. 11:43:19 -
#9329
Pedig erről pont beszéltek sokszor, hogy minden frakcióhoz több "arc" tartozik, aszerint, hogy milyen haverságban vagy velük - egy ismeretlennel Senki Alfonz alközlegény, egy szövetségessel pedig Igazgatóhelyettes Ilona (és reputációs szintenként változik) foglalkozik.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.31. 11:36:57 -
nibron #9328 Nem változnak a mukik. A reputációs csíkod változik csak. Onnan tudom, hogy az egyiknél többszázezres (6-800) sima szállítós küldik voltak, de csak allied repuval. Eléggé hasonlít Russel Crowe-ra. Megcsináltam a reput, semmi sem változott csak a csík. De hát ez a képből is elég egyértelmű szntem. Nem rossz, kicsit szokni kell, az elején ha a küldikkel multizik az ember, és nagyon jól lehet, mert egy célállomásra elég jól lehet összeszedni több küldit, akkor eleinte biztos párat otthagy, mert az a felkiáltójel nem elég feltűnő. Rá kell magadat kényszeríteni, hogy mindig átnézd. Kicsit át kell szoktatni a reflexeket. -
#9327
De más muki van minden reputációhoz :) - de akkor a küldetéstábla marad ugyanaz, köszi. 
Annyi minden változott a béták során, nem találtam nembétás screenshotot itt munkahelyről keresgélve.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.31. 11:19:37 -
nibron #9326 Nem. Baloldalon látod az összes mukit, és a négyzetében azt is, hogy hány küldije van összesen és abból hányat vihetsz. Meg azt is, hogy éppen van-e nála elvégzett küldi (narancs felkiáltójel). Ha kiválasztod az egyiket, akkor végig tudod böngészni a részleteket. Alul van a nem felvehető kategória. Ott minden sor végén ott virít, hogy miért nem. Ha egy lakatos csík van ott, akkor repu gond van és azt is látod mekkora.
Jó, most is így néz ki, de te ezt most hogyan értelmeznéd?:)
Utoljára szerkesztette: nibron, 2016.05.31. 11:18:09 -
#9325
Nem úgy van, hogy csak a te reputációdhoz kapcsolódó küldetéseket látod? Én úgy értelmeztem, hogy minden reputációs szinthez (ami látszik is) más-más kapcsolattartó tartozik, saját küldetéslistával. Tehát ha én Cordial reputációval megyek X társasághoz, akkor 5 ilyen küldetést kapok, ha te Allied-ként, akkor 6 olyat, ugyanattól a frakciótól - függetlenül attól, hogy fel tudom-e venni vagy sem.
szerk: nem úgy van - legalábbis ez alapján a kép alapján (de ez még a bétából van)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.31. 11:14:45 -
nibron #9324 Minden állomáson a mission board-ban látszódik az állomás összes küldije függetlenül attól, hogy eltudod-e vállalni vagy sem. Lejjebb gurulsz és a nem elvállalhatóak között a jobb oldalon látod miért nem. Át tudod nézni mindegyik zombinál, szépen egyesével.
A küldiket elég alaposan átdolgozták, inkább az lesz szerintem a probléma.
Utoljára szerkesztette: nibron, 2016.05.31. 11:09:03 -
#9323
Jaja, ezért is tetszik nekem egyre jobban az a hasonlat, hogy az Elite egy űr-vadnyugat szimulátor, amikor a telepesek még csak épp elkezdték pontosabban feltérképezni Észak-Amerikát (vagy Ausztráliát), pár helyre már vezet vonat is, vannak nagyobb telepek, egy-két városka a határokon megvan, a felfedezők keresik az aranyat a folyók mentén a mostani Kanada területén, a kereskedők hozzák-viszik a dolgaikat, még futárokat kell felfogadni, hogy a postakocsinál gyorsabban lehessen haladni, a bűnözőkre a vérdíj élve vagy holtan (lehetőleg holtan) jár, és ilyesmik... még a mérnökök is beleférnek, hogy mindenféle hulladék alkatrészekből csodákat művelnek, mint a Doki a Vissza a jövőbe 3-ban :)
Az indiánok pedig most jönnek ;)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.31. 09:58:49 -
#9322
Hát nyilván, ha csak szimplán tudományosan gondolunk bele, és feltételezzük, hogy 1000 év alatt fejlődtünk valamit, ami nyilvánvaló, akkor már a galaxisunk nagyrészét ismerni illene, viszont ha nem lehetne mit felfedezni, akkor én pl sokkal kevésbé szórakoznék. Vagy ha teszemazt a térképen látnánk minden bolygót, akkor sokkal hamarabb lecsapnának a jobbakra, mint így, hogy mig be nem mész és nem szkenneled, addíg nem tudod.
Szóval ennek játékmechanikai oka is van, és ez nembaj, mivel ez egy játék :D
Nyilván ha tudományosan nézzük, akkor egy olyan teknologiával amivel a fénynél gyorsabban képesek vagyunk utazni, azzal már a saját galaxisunkat ismernünk kell. -
Max_Andaxin #9321 
Merszíííííííííí! 
Akkor elvállalok egy-két kisebb melót azt meglátjuk!
Utoljára szerkesztette: Max_Andaxin, 2016.05.31. 09:50:20 -
#9320
Nem kell átállnod sehova, csak a helyi frakciók a fontosak a mission board kínálatánál, nem foglalkoznak se a powerplayyel, se a birodalmi-föderációs-szövetségi beállítottságoddal.
Ha valamelyik frakciónál nem ismernek, nem dolgoztál még nekik, akkor lehetsz a Birodalom legnagyobb csodája, akkor is tojnak rád, nem fogsz fontos feladatokat kapni.
Nézd meg a képeket, hogy melyik frakció ajánlotta fel azokat a "nagy Cr-hozamú" küldetéseket, és annál a frakciónál jelentkezz munkára, szépen dolgozd fel náluk a reputációdat, és számodra is meg fognak jelenni a jobb feladatok.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.31. 09:45:12 -
Max_Andaxin #9319 Van mission board, csak nem voltak olyan nagy Cr-hozamúak, mint amiket a vidókon láttam.
Viszont akkor lehet az a gond, hogy más Uralkodó "alatvalója" vagyok, nem "P. Antibácsié"....igaz nem vagyok Hostile, vagy ilyesmi...
Akkor ha esetleg szabadúszóvá válok az segíthet?, vagy álljak át? -
#9318
Nincs mission board vagy "csak" nem találtál rajta olyat, ami tetszik?
A küldetések már nincsenek normál ranghoz kötve, csak ahhoz, hogy milyen viszonyban vagy a frakcióval (aszerint más tárgyal veled, és más jellegű munkákat kapsz - az igazán fontos melókat nem fogják "kívülállókra" bízni).
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.31. 09:36:53 -
Max_Andaxin #9317 
...most ezmiez???? Elmentem a MAIA rendszerbe az Obsidian Orbital-ra, hogy majd jól felveszek egy-két-három "zsíros" melót, .... hát jól pofára estem....Mert nincs egy sem?....Megszűnt ez, vagy csak rosszkor voltam rossz helyen???...vagy már ez is valamilyen "ranghoz" kötött???
Bezzeg a 200 Ls távolságon belül amikor már majdnem ott voltam 2x próbáltak kiszedni SC-ből..pedíg üresen mentem....
Utoljára szerkesztette: Max_Andaxin, 2016.05.31. 09:30:27 -
#9316
Már most, a saját "kezdetleges" tudományos eszközeinkkel több, mint háromezer exobolygót ismerünk a kis kavicsoktól a gázóriásokig, ezek közül a legtávolabbi kb. 20 ezer fényévre van tőlünk (és ennél távolabbi pontokról is sejtik, ahogy a fenti linken olvasható, de ezek a "biztosak"). Azért azt lehetne feltételezni, hogy a technológiák fejlődnek annyit 1300 év alatt, hogy kicsit finomodik ez a módszer :)
Az Elite vadnyugati felfedezős világa (nem csak a kereskedelem tükrözi azt a korszakot) viszont csak csillagtípus listát tud neked a galatikus térképen adni (bármelyik rendszerre ha ráállsz ott írja, hogy milyen fő csillagok vannak a rendszerben, a legnagyobbat pedig mutatja is), de akár a lakott rendszereken belül is van rengeteg olyan, amiről az Universal Cartographics "nem tudja", hogy milyen bolygók keringenek benne, és minden játékosnak újra fel kell fedezni.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.31. 07:40:52 -
#9315
Kis érdekesség: az Elite és a Frontier galaxisgenerátorai - valami hasonló fut itt is a háttérben, csak néhány nagyságrenddel bonyolultabban. Az Elite 6 byteból generálta a világot, a Frontier 16384-ből (ami egy 128x128 pixeles kép a galaxisról). A Stellar Forge valószínűleg lényegesen nagyobb, több megás induló seedet használ, de az elv nem változott azóta se, csak sokkal finomabb, részletesebb adatokat generálnak. -
#9314
A csillagra ugrás elvileg azért van, mert az a "legnagyobb gravitációs pont" a környéken. Ez mindaddig oké, amíg nem találsz közelebb egymáshoz két csillagot külön rendszerben, mint amilyen távol van egymástól egy másik rendszerben ugyanabban. Ott az Alpha Centauri, ahol a Proxima 0.22 fényévre van az érkezési csillagtól, és ugyanaz a rendszer - ezeknek a fő "gravitációs pontja" az Alpha, oda érkezel. Van egy csomó olyan rendszerpáros (főleg a belső rendszerekben, de kint a buboréknál is), ahol két külön rendszer közelebb van egymáshoz 0.22 fényévnél, tehát ha a Centaurik egy rendszernek számítanak, akkor azoknak is egynek kellene. Persze a Centauri kézzel gyártott rendszer.
Tehát az, hogy valami "külön csillagrendszer" vagy "azonos csillagrendszer" az simán csak játékfelépítési koncepció. De felmerült már többször a kérdés, hogy egy 300 ezer ls-re levő másodcsillaghoz miért nem lehet hiperugrani? Mert csak. Azonos rendszeren belül nem használjuk, és rendszerbe csak a fő tömegponthoz lehet érkezni.
-
TokraFan #9313 Nekem kezdettől az a tippem, hogy a csillaghoz érkezés tulajdonképpen egy nav.beacon. A játék szempontjából ez valahogy úgy nézhet ki, hogy valamilyen mítikus oknál fogva a galaxis csillagtérképével már eleve rendelkezünk, de a térképen csak a központi csillagok pozíciói vannak feltüntetve (mondjuk azért, mert a térképezéshez használt ős tech. csak ezek helyzetét volt képes "bemérni" ), tehát ide lehet navigálni...Az persze még kérdés, hogy miért a napkoronától egy szellentésnyire repít az autopilot, de mindegy is.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2016.05.31. 00:40:22 -
nibron #9312 A gravitáció azért nem jó, mert az összezavarodik. Mondjuk 2 bolygó van olyan közel egymáshoz, hogy "zavarják" egymást. Ha betudnánk fogni egy távoli csillag gravitációját, akkor azt az "útban" lévő objektumok megzavarnák. Kb. olyan mint zúgó stadionban az egyik kapus átkiabál a másiknak. De az is igaz, hogy minél nagyobb a tömeg annál könnyebb megtalálni. Ezért a jupiter a föld egyik védvonala. Beszippant egy csomó számunkra veszélyes cuccost.
Utoljára szerkesztette: nibron, 2016.05.30. 22:20:06 -
#9311
A bolygók helyzete ugyan változó, de ha már egyszer beléptünk a rendszerbe, onnantól tudjuk a pályájukat, szóval elméletben nem jelenthetne gondot ugrás előtt kiszámítani az adott bolygó helyzetét (ismert rendszerbe).
Utoljára szerkesztette: Roger6, 2016.05.30. 22:12:00 -
nibron #9310 Patent. Jelenleg is folyik a vita arról, hogy ismerjük-e az összes említésre méltó égitestet a naprendszerben. Adatokat csak a hozzánk eljutó rezgésekből számítunk, következtetünk. A gravitációs számításokból következtetnek legalább egy ismeretlen égitestre, de sokan támadják ezeket a számításokat is. A rezgések alapján egyelőre még nem tudják igazolni, tehát az biztos ha léteznek, akkor sötétek.
De ha már oda tudunk ugrani ilyen pontossággal, akkor miért nem pozicionálunk picit arrébb? Sokkal unalmasabb lenne, így még 6000 ugrás felett is figyelsz hová "csapódsz" be. És itt sem érdemes telefonálni, azt már tapasztaltam.:) -
#9309
legyen, énsem biztosra mondom.
Bár adott bolygok meg mindíg változó hogy merre vannak, aközpoti csillag viszont mindíg ugyanott van, persze ezzel lehetne számolni is igaz.
Lehet hogy tényleg olyan prózai oka van csak, hogy állatul néz ki mikor megérkezel és egy nagy izzó golyó van előtted :D -
#9308
Akkor tudnánk a már ismert rendszerekbe bolygóhoz ugrani. Én még mindig azt mondom, hogy valahogy a tömegvonzással lehet összefüggésben. Persze nem támasztja alá ezt senki. 
-
#9307
Hát szerintem meg azért, mert azt tudjuk helyileg hol van pontosabban.
Jelenlegi teknologiával is csak azt tudjuk hogy a csillagok hol vannak, hogy annak milyen bolygói vannak, nem. -
nibron #9306 Na ez is egy ötlet.:)
Szerintem ez inkább olyan nav beacon-ös játék. Na de ki az a marha aki olyan közel rakja? 100ls-el balra nem lenne jobb?:) -
#9305
A napra azért ugrik, mert az a gravitációs mező központja? Nem tudom amúgy, találgatok. -
nibron #9304 Nem igazán érted még szerintem. A valóságban nem úgy működnek a dolgok, hogy veszünk egy rakás tudományos, áltudományos, akármilyen blablát és azt megvalósítjuk, hanem pont az ellenkezője. Tegyük fel, hogy van egy ötletünk: modellezzük le a galaxist egy játékba (na ekkor fordult elő, hogy a világ legnagyobb őrültje leőrültözött mást). Nagy mennyiségű adatot nem lehet egyszerre generálni, mert minden szempontból kezelhetetlen. Tehát első lépés egy olyan szűk zóna kialakítása ami kezelhető és a végén ciklikusan sokszorozható. Na ez a modell. Ezt a modellt töltjük fel azokkal az adatokkal amelyeket egy általunk kitalált algoritmussal generálunk. Aztán ellenőrizzük, hogy tetszik-e. Ha nem, márpedig elég sokszor nem fog tetszeni, módosítunk kissé az algoritmuson, de nem a tudományos ismereteket felhasználva, hanem ötleteléssel. Nem az a lényeg, hogy a modellt minél pontosabban igazítsuk az elméletekhez, hanem mivel ez egy játék, a legfontosabb dolog, hogy mivel lehetne izgalmasabbá tenni. És azt azért lássuk be, hogy a cselekmény szempontjából egy üres galaxist azért elég nehéz érdekessé tenni széles réteg előtt. Carmack-nak pont ez volt az egyik problémája ezzel. Na de sebaj, rakjunk be még több földszerű bolygót. Lehet, hogy beugráskor a dupla/tripla csillagok is direkt azért vannak, hogy lefosd a bokád. Egyébként is ki az ütődött aki a napra ugrik? Valszeg ez is az élmény fokozása miatt van. Na amikor már kellőképp kiötleteltük magunkat, és már a hócipőnk is tele van a modellel (esetleg több modelt csinálunk), eljutunk addig a pontig, hogy rakjuk össze a galaxist. És a modellt a modellbe elvével össze is rakjuk. Ez kicsit hasonlít a nyomtatott faerezetű papírlambériához, amit úgy kell összeilleszteni, hogy ne látszódjon a minták ismétlődése. Amikor a végére érünk, iszonyatos meló van benne, megszámlálhatatlan módosítással. Kapunk egy hatalmas katyvaszt aminek a működési modellje már köszönőviszonyban sincs az alapoknál megálmodottal. Ez a programozói rész. A tervezők az elején összeállítják, hogy mit kellene megcsinálni. Valószínű ekkor ötlik ki, hogyan kell működnie a fizikának. Ezt a programozók nem tudják 100%-ban megcsinálni, tehát más megoldást kell keresni. Kezdetét veszi a cicaharc, egészen a projekt végéig rengeteg kompromisszumot kell kötni. A legvégén a marketing feladata a cicomázás lévén proftorientált cégecske. Megnézik, hogy milyen jelzőket lehet ráaggatni. Pl. azt lehet, hogy tudományos? Lehet. OK, akkor nosza. Játéknak jó, ezért meg lehet tenni, egy fizikus viszont jót röhög rajta. Nem hinném, hogy holnap elkéri a nasa a frontiertől az adatbázist, de még a generátor algoritmusát sem.:) -
#9303
fiatal voltam és kellett a skin.
Volt még pár de ez a sorrend engem is megfogott.meg azokon már volt névtábla.
De most buktam 5milliót úgyhogy azt hiszem mára ennyi elég is lesz a high rez mókából -
#9302
kalóz skinnel felfedezni? :) elijeszted vele a thargoidokat ;)
az a sok sok gázóirás a rendszeredben tetszik, nekem azok a kedvenceim, rengeteg képem van különféle mintákról... -
#9301
ugye milyen ügyes vagyok.imgur link a hibás :)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
![]()
![]()
-
#9300
Annyira sikerült elrejtened, hogy még 100 megás nettel sem látom :D -
#9299
na horizonts nélkül is érvényesültem.Bár egy random mélyűr cuccban három elite conda leölt.
De rez-ben még 2wingben ölhető a dolog.
A beígért képek(spoiler alatt lesz a mobil netesek miatt)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
első saját névvel ellátott napocska
Lila köd a semmiben
Első rendszer amit én találtam meg(bubble-től kb 600ly-re
-
#9298
Mostaniak közül nekem egyértelműen a Térség-sorozat tetszik a legjobban. SyFy cahnnelen "The Expanse" néven futott idén, az dolgozta föl az első könyv első felét (Leviatán ébredése). Tetszett a sorozat is, utána kezdtem neki a könyveknek, most a 4. -nél járok, az ötödik kötet magyar fordítását valamikor nyárra ígérik. Andy Weir Martian-ja sem volt rossz, de a Matt Damonos film és reklámfelhajtás után már kicsit besokalltam tőle :)
Utoljára szerkesztette: VO101Tom, 2016.05.30. 19:56:47 -
#9297
egy kis Sidewinder roncsderbi (nem tudom meddig élő a közvetítés, most az)
sajnos vége - érdemes ránézni a Hammers of Slough csoportra néha, nagyon jó társaság szokott összejönni
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.05.30. 19:55:08 -
TokraFan #9296 OFF
Film: Kontakt, Oblivion, 2001, Interstellar, de sok más is...
Sorozatból: Firefly, StarGate összes, esetleg az ős trek (TOS)
ON -
#9295
Jó, értem! (azt hiszem) Másról beszéltünk tudományosság néven :) Te úgy értetted, hogy a konkrét egyenleteket használják, és abban szinte biztos, hogy igazad van, hogy ez nincs így. Én jelen esetben azt hívtam annak, hogy a meglevő elméletre építettek egy procedurális generátort, aminek az a "feladata", hogy az elmélet által modellezett, és méréseken alapuló tömeg- és csillagtípus eloszlást tudja produkálni - lehetőleg úgy, hogy egy "játszható" galaxist alkosson. Valószínűleg lefutott rengetegszer kisebb-nagyobb méretekben, hogy kialakuljon egy használható alap, aztán most a játékosok keresik a 400 milliárd rendszerben a bugosra sikerülteket :) Nem úgy alakult ki az Elite-féle Tejút, ahogy a mienk (nem szimuláltak végig tizenpármilliárd évet), hanem fogták a jelenlegi adatokat, amit a modell biztosít, és azt közelítették a Stellar Forge-al
És ugyanez van az FSD-vel is - szó sincs arról, hogy a linkelt egyenletekkel dolgozzon (és számolja a szükséges energiát vagy bármit), csak az alapötletet a mozgáshoz onnan vették.
A lassításra van amúgy magyarázat játékon belül, az FSD-be épített rendszer automatikusan lelassítja a hajót a közelben érzékelhető tömegpontoknál, hogy a kiugrás biztonságos lehessen. A mai modellek alapján az Alcubierre-meghajtásnál erre nem lenne szükség, el lehetne "száguldani" bármilyen tömegpont mellett tetszés szerinti sebességgel, és bármikor "megállni", hiszen a hajó konkrétan nem halad a saját buborékján belül, tehát nincs gyorsulás és lassulás. Viszont a játékban ez nem működne, így azt mondják, hogy az FSD meghajtó automatikusan fékez a kilépést elősegítendő (és azért sérülsz a játékban ha kipottyansz, mert túlságosan hirtelen a sebességváltozás). Itt van az, hogy a játékmechanika már felülírja azt, amit az eredeti modell mond. Ráadásul még gyorsulás és lassulás érzetét is keltik, még a bobblehead-ek is bólogatnak FSD közben :)
Mindenesetre a játékban ez egy működő megoldás a bolygóközi utazásra, ami egy jelenleg működőképesnek tartott elméletre alapoz, tehát valami távolról hasonló majd egyszer valaha lehet, hogy létrejöhet majd (a NASA is foglalkozik vele, mint az ionhajtóművek utáni egyik lehetséges lépcsőfok, vizsgálják az ilyen buborékok létrehozását) - ezért hívom én ezt is "tudományos" alapúnak. Nem azért, mert bármilyen valós egyenletekkel dolgozik.
A bolygók, holdak, ilyesmik mozgásához viszont valószínűleg a Newton mozgásegyenleteket használják, mert azok elég egyszerűek és jól működnek. (és látszik a pályákon, hogy kéttest-megoldásokkal építik fel a csillagrendszereket, páran megcsinálták a számításokat az adatok alapján, és a helyükön vannak a dolgok - még arra is odafigyeltek, hogy a Naprendszer égitestei az órának megfelelő helyen vannak - bónuszként a Voyager 1 és 2 is, de igen kemény feladat megtalálni őket, kint vannak a bús.... ba) -
nibron #9294 Én ezt a kategóriát is szeretem. Igazából nincs kedvenc filmem, nagyon sok filmet szeretek. Mindegyik más, de ha rosszul van összerakva, vagy túlontúl hiteltelen akkor ugye felejtős. Pl. az Armageddon jóeséllyel kivitelezhető, bár a végeredmény teljesen más lenne (a mai napig gondolkodtat, hogy az ott direkt csinálták-e), de nekem pl. a prometheus is tetszett. Kötelező darab az alien, 2001 is. Sorozatban a kedvencem az alfa holdbázis volt. -
nibron #9293 Én is azt írtam, hogy ez csak egy játék. De a tudományos jelző csak egy marketinges trükk. Manapság a boltokban az elektromos fogyasztók kategóriájába eső termékek közül a vásárlók többnyire az energiatakarékos cuccokat keresik. Így fordulhat elő, hogy a mm-ben A++-os hősugárzót lehetett kapni. A programozó sem úgy algoritmizál, hogy az eredeti képleteket használja, lehet, hogy úgy nem is lehet megoldani a problémát. Pl. a gyökszámításnál nem az iskolában megtanult módszert használjuk, mert azt nem lehet értelmesen algoritmizálni, hanem a Newton féle közelítési módszert, mert azt viszont nagyon könnyen. Ezt és ilyen dolgokat még a programozók 99.99%-a sem tudja. Többek között ezért is van az, hogy egy tipikus alkalmazásfejlesztő megakad ha két lebegőpontos számot eloszt, és végeredménynek nem az jön ki mint pl. a kalkulátoron. És ezért írtam pl. a pi-t. Nem az elmélettel van a gond (végülis határtalan a fantáziánk), hanem inkább a gyakorlattal. Pl. a számítógépek nem képesek a szükséges pontossággal számolni. És nem a világegyetem méretében, hanem itt a földön sem. Még csak most jelennek meg azok a mikrokontrollerek, amik már double precision-al tudnak számolni. Most pl. az összes repülőgép fmc-jében single pontossággal történnek a számítások, esetleg ahol nagyon muszáj szoftveres korrekcióval (ami ugye idő). Hatása, hogy nem lehet mindenütt repülni, mert számítási hiba miatt problémák adódnak. Tehát a programozó nem a képleteket használja, hanem "átkölti", és megoldja ahogy tudja (tudásához mérten leggyorsabban, legkevesebb erőforrással, optimalizálva). Az FSD-t egészen biztos nem így oldották meg, mert ez csak egy játékprogram, tehát szükségtelen. Stilizálták a lehető legegyszerűbb módon és kész. Ahogy mindent. És mindenki ezt csinálja. Illetve csak azok akik profitorientáltak. Aztán a marketingesek felcicomázzák csini kis matricákkal, hogy etessék a népet. Esetedben úgy látszik bejött nekik. Én inkább a nyugi miatt szeretek ezzel játszani, meló mellett jó az a kis monoton felfedezés, persze nem szoktam kielemezgetni a rendszereket, nincs is értelme, meg elvonná a figyelmemet, a másik acc pedig a lövölde. Haverokkal meló után jólesik, nem úgy kell lefeküdni, hogy pörög az agyam.
A lassításra azért lenne magyarázat. Pl. a hajó pajzsa nem csak az ellenségtől véd meg, hanem van egy sokkal fontosabb feladata is. Magától az űrtől véd meg, ill. az ott leledző finomságoktól (ennek némileg ellentmond, hogy a játékban lehet pajzs nélkül létezni, de ez egy játék). Tegyük fel, hogy a föld (ez esetben ez a hajó) mellett elhúz egy égitest, annak elég kemény gravitációs és egyéb vonzata lenne. A pajzsunkat (légréteget) elfújná azonnal, majd atomizálna. Ha lelassítunk egy elfogadható mértékre (tudunk akkora energiát befektetni amivel megvédjük magunkat), akkor elkerülhetővé válik a dolog. Tehát minél nagyobb a gravitáció annál kisebb a hajó max.sebessége Ha viszont ezt időmanipulációval tesszük, akkor a haver, hogy tud megvárni az állomáson:). Ennyit az FSD-ről. Na szóval ez is csak egy megoldás, úgy gondolták, hogy így oldják meg. Tudományos? Nem.:) ill. de. Programozástudomány:) -
#9292
Kicsit OFF: Kinek mely tudományos-fantasztikus film a kedvence / kedvencei?
Utoljára szerkesztette: Roger6, 2016.05.30. 18:54:02 -
#9291
Csak manőverezésen múlik - vagy ha beleszáguldasz egy bolygóba, csillagba, épp töltődik az FSD és elugrasz... de reálisan ki kell manőverezni.
