491
-
Sequoyah #82 A komplexitas novekedesevel az a baj, hogy az univerzum egeszet tekintve (terben es idoben), a komplexitas ebben a formaban nem no. Az ido soran az univerzum kihulik, es elbomlik, es rendezetlen lesz.
Az hogy makroszinten szamunkra komplexnek tuno dolgok jonnek letre az csak egy mellektermeke a folyamatnak.
Persze itt jo kerdes hogy mit is ertesz pontosan "komplexitas" alatt, mert a fizikaban ez nem igazan egy hasznalt fogalom. Az entropia az jol definialva van, de hogy definialod a komplexitast?
Azt pedig nehez objektiven vegiggondolni, hogy az ido valoban egyiranyu, vagy csak mi egyiranyukent eljuk meg. Az amit irtam hogy az egyik irany determinisztikus, a masik pedig nem, az nagyjabol meg is hatarozza a "mult" es a "jovo" fogalmat. -
#81
Ja, ilyesmit akartam írni. Az oksági reláció azonban kvantumszinten nem egyirányú. A kvantumösszefonódás miatt ráadásul bonyolultabb rendszereknél is távolság és idő független módon tud működni.
A kérdés az, hogy egy kvantumos jellegű univerzumból hogyan alakult ki, lépett ki egy makrofizikai világmindenség. Többek között erre találták ki a felfúvódás elméletét. Anno úgy gondolták, hogy ez egy egyszeri pillanatokig tartó folyamat volt, amikor téridőben kifejezve az univerzum egyszercsak többszörös fénysebességgel tágult. Kicsit hekkelésnek tűnt, hiszen az volt a magyarázat, hogy ha nem így történt volna, akkor nem létezne az univerzum a mai formájában, azonban akkor még úgy tűnt, hogy ezután a világegyetem tágulása lassult.
Azonban ez a viszonylag újonnan tapasztalt jelenség a gyorsuló tágulást illetően, valami hasonló dolgot tükröz.
Jó kérdés az, hogy mi is az idő, miért egyirányú, azzal, hogy az entrópia növekedésére fogjuk, szerintem csak bevezetünk egy új dolgot amivel az előbbit magyarázzuk, de azt nem, hogy ennek miért kell így lennie. Az entrópiát általában rendezetlenségnek fordítjuk. Azonban ha a rendezetlenség helyett az összetettség szót alkalmazzuk, lehet hogy jobban megvilágítjuk ennek lényegét. És azt hogy az élő rendszerek nem ellene dolgoznak, hanem a különböző szinteken megjelenő kreatív folyamat, a komplexitás növekedése az amit entrópiaként azonosíthatunk.
Filozófiailag mondhatjuk, hogy a teremtés folyamatos, ma is tart, a rendszerek folyamatosan megteremtik önmaguk összetettebb, fejlettebb változatát, kapcsolatba kerülnek egymással és ez az amit időnek érzékelünk. Szerintem.
A filozófia tényleg azt a célt szolgálja, hogy az objektív tudásunk közötti hézagokat kitöltsük és ilyen formán tényleg közel áll a vallási rendszerekhez. -
Archenemy #80 " A foci, meg a kozmológia két olyan téma amihez valahogy mindenki ért"
A focihoz én nem -
Sequoyah #79 A te "kritikad" egyetlenegy tenyeken alapulo ellenervet nem tartalmazott. Szoval elobb inkabb magadba kellene nezned.
Egyebkent pedig rengeteg bizonyitek van, az hogy te nem erted oket az nem a tudomany hibaja...
De tok mindegy mennyire erted vagy fogadod el oket. Az ervek nelkuli tagadas amit te muvelsz az szimpla trollkodas. -
ostoros #78 A semmivel nem bizonyított okoskodás nem elfogadása trollkodás? Vagy az agyszüleményeiddel való nem egyet értés?
Akkor troll vagyok.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.05.02. 17:36:18 -
Sequoyah #77 En ugy latom hogy az ok-okozat az egy egyszeru kolcsonhatas. Ket reszecske interakcioja, ahol valoban nincs semmifele megkulonboztetes az ok es az okozat kozott, lehetne forditva is, mert ez egy 1 bites interakcio, pont mint 2 reszecske utkozese, ahol szinten egyik irany sincs megkulonboztetve. Ha az okot es az okozatot forditva nezzuk, akkor az ido iranya is megfordul.
A fenysebesseg nem az iranyat biztositja, hanem a sorrendiseget. Ha nincs fenysegbesseg, mint korlat, akkor minden egyszerre tortenik, barmifele sorrend nelkul, aminek nincs ertelme.
Ahogy en ertelmeztem, az ido iranyat az entropia adja, ami ugye (majdnem) mindig novekszik. Ennek kovetkezteben a mult determinisztikus, a jovo pedig nem...
De ahogy nezem, lehet te is pont ugyanezeket irtad le mas szavakkal...:)
A kérdést filozófiai oldalra átvive (...) Ez a kérdés még nem eldöntött tudományosan
Ez igy egy oximoron, ha filozofia oldalarol nezzuk akkor ne varj tudomanyos konkluziot. A tudomany objektiv (probal lenni), nincsen olyan hogy "fontosabb", mert csak a tenyek szamitanak.
A filozofia (spiritualitas, vallas stb...) pedig arrol szol, hogy mi, az egyeni ember, szubjektiven hogyan eljuk meg ezeket, mik a mi ertekeink, mi erdekel minket. -
BladeW #76 De milyen fura nem? A foci, meg a kozmológia két olyan téma amihez valahogy mindenki ért. És a legnagyobb hozzáértők mindig azok, akik személyes kétely érvelési hibával (nevezetesen: a semmiből nem lehet valami, ezér' a ősrobbanás kamu) sajnálkozva csóválják a fejüket, hogy amúgy minden tudós hülye.
Utoljára szerkesztette: BladeW, 2019.05.02. 12:20:52 -
#75
Pl. Az a szépség, hogy a kvantumszinten az idő gyak szimmetrikus, mondhatni a kauzalitás sokkal összetettebb módon működik.
Makro szinten az idő szimmetriája sérült, egyirányú, van múlt jelen jövő, és hogy ez így is maradjon azt a fénysebesség korlátja biztosítja. Téridő tehát az a szűkebb világ, ahol ezek a speciális körülmények érvényesülnek.
A kérdést filozófiai oldalra átvive, általánosan is feltehető, vajon mi minek a része valójában, mi a fontosabb? A makrovilág kis méretekben érvényesülő sok szempontból elhanyagolható részlete a kvantumvilág, vagy a sokkal összetettebb kvantumvilágnak egy nagyon kicsi, nagyon speciális szeglete az a világegyetem, amit általában látunk.
Ez a kérdés még nem eldöntött tudományosan. Tekintve, hogy az utóbbi sokkal perverzebb az előzőnél én arra szavazok! XD -
#74
Kevés!!!!
Ennél azért többet mond csak a kvantumfizika maga is. (Pl az időről).
Hajrá csak így tovább!
Szerintem a téridő-szimmetriák-energia vonalon kéne tovább lépni, csak ezt még Einstein se tudta megoldani, és azóta általánosan elfogadott szinten más sem. -
#73
Végre valaki leírja, és érthetöen meg is fogalmazza a tudományosan igazolt tényeket.
Nekem már-már fizikai fájdalmat okoz , amikor ilyen ostoba teknös hasonlatokat hoznak fel cáfolatként,csak mert ök nem hiszik el ,ésszel nem érik fel a csak egy szük, fizikai-matematikai elit által érthetö folyamatokat.
És ittnem az a baj,hogy nem értik,mert a kvantummechanika valóban rendkívül bonyolult, elvont tudományos terület; hanem az hogy okoskodnak. -
Irasidus #72 Egyenlőre fogalmam sincs mire gondolsz, és arról sem, hogy egyáltalán tudod-e, hogy mi az amit nem fogadsz el? Utóbbit kétlem, és inkább csak üres bullshit a mondandód. Sokra nem megyünk vele, hogy te alaptalanul kételkedsz valamiben, mert ugyan mit számít, hogy te mit fogadsz el, és mit nem? Semmit, mivel semmilyen relevanciád, vagy fogalmai kereted nincs, hogy te elfogadj, vagy elutasíts valamit, persze megteheted, de ez pusztán érzelmi alapon történik, sem mint tudás alapján, de egyenlőre még csak érved sincs rá, hogy miért teszed! Erre azt is mondhatnám idióta vagy, de persze ilyet nem mondok.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.05.01. 18:11:24 -
Sequoyah #71 Szoval a trollkodast valasztod, vagy hozza is teszel a temahoz?
Szoval mond el kerlek, hogy hol is van a hiba a videoban elmondottakban. -
Sequoyah #70 Egy fogalom nem lehet pontatlan. Egy meres, egy bizonyitas, egy kiserlet lehet pontatlan, de egy fogalom nem. Mihez kepest is lehetne pontatlan?
Ezen fogalmak es axiomak jelentik a viszonyitasi alapot, amihez kepest valami mas pontatlan lehet.
-
ostoros #69 Nem. Attól, hogy nem fogadom el a te megoldásodat, még nem szükséges ismernem a valódi megoldást, ugye?
Persze, sokan úgy csinálnak a fórumon, hogy ők MINDENHEZ IS(!) értenek, én nem fogom megjátszani a mindentudó faszagyereket, ezt meghagyom nektek . :) -
Sequoyah #68 Esetleg hozza is teszel valamit, vagy csak trollkodsz?
Szerinted megis micsoda VALOJABAN? -
ostoros #67 De ha a fogalom amiben megállapodtunk pontatlan, akkor egymást is leszophatjuk, fejre is állhatunk, akkor sem lesz értelmes megoldásunk, maximum annyi, hogy 42... :)
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.05.01. 17:54:53 -
ostoros #66 Aközött, hogy valamiről azt gondolom, hogy micsoda, és aközött, hogy valami ténylegesen micsoda, van egy nagy különbség. -
Sequoyah #65 Ha te a sargara azt gondolod hogy lila, akkor magyarazhatjuk neked napestig hogy a banan az sarga es nem lila, sosem fogod megerteni. Csak ilyeneket irsz hogy mi azt "gondoljuk" hogy sarga.
Ez ugy mukodik hogy megallapodunk fogalmakban, es a szavak definiciojaban, es azok szerint kommunikalunk. Az ido alatt pedig azt a vonatkoztatasi rendszert ertjuk ami szerint az univerzum esemenyeit sorrendezzuk ugy, hogy az ok mindig megelozi az okozatot. Ezen ido-definicio szerint a videobeli allitasok abszolut helytalloak.
Beszelhetsz te mas idofogalomrol is, de akkor soha nem fogsz ezekbol semmit megerteni, mert mas nyelvet beszelsz... -
Irasidus #64 Elég értelmetlen lenne olyat elmagyarázni, amiről nem GONDOLJÁK azt, hogy az, az idő. Nem? WTF, he?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.05.01. 16:56:05 -
ostoros #63 Nagyon jól elmagyarázzák benne, amiről azt GONDLJÁK, hogy mi az idő. -
Sequoyah #62 Ezeket megnezte valaki? Nagyon jol elmagyarazzak benne, hogy mi is az az ido.
Es ez a ketto is igen hasznos a temaban:
-
Sequoyah #61 Valami ilyesmi, de az idohoz hozza kell tenni hogy most a sajat idejerol beszelsz, vagy a megfigyelo idejerol amihez kepest mozog.
A sajat-ido nem valtozik, a mi orank mindig ugyanugy ketyeg, akarmilyen gyorsan megyunk, csak a kulso megfigyelo latja ugy hogy mas sebesseggel ketyeg, amihez kepest mi mozgunk.
Egy fenysebesseggel mozgo reszecskenek pedig nincsen egyaltalan sajat ideje, szamara minden azonnal tortenik. -
Sequoyah #60 Az abszolut 0 fokhoz hozzatennem, hogy ha jol ertem az az anyagi reszecskekre (fermion) vonatkozik, vagy meg inkabb magasabb szinten, barionok, atomok szintjen. Ha az osszes anyagi reszecske mozgasat megallitjuk, es rezges es mozgas nelkul "allnak", akkor elertuk az abszolut zero homersekletet.
De a bozonokra ez nem vonatkozik. Egy fotont nem lehet lelassitani vagy megallitani. A gravitacios hullamok is ott lesznek. Szoval abszolut 0 homersekleten is sok-sok minden tortenik. -
Irasidus #59 A fizika különböző területein évszázadok során számos különböző idő fogalom, és időhasználat került feltárásra, amit én használtam az Kozmológiai idő fogalma, amiben a négydimenziós téridő egyik eleme. Ahogy van szélességed, magpasásságod, hosszúságod úgy időd is van, azonban abban minden időfelfogás egyetért, hogy az idő a dolgok egymásutánisága, azaz a történések, ahogy mi látjuk ok-okozat egymásutánisága (persze, ez viszont csak a kozmológiában van így, hiszen nincs iránya). Amit írtál, az viszont értelmezhetetlen számomra, mivel a tehetetlenség törvényéből következőleg nyugalom nincs, másrészt nem minden részecske halad fénysebességgel, az idő sodródás meg értelmezhetetlen számomra. Mivel írtam, hogy az idő skaláris mennyiség, ami azt jelenti, hogy csak nagysága van, irány nincs így a vektor csökkenés értelmetlen... -
VolJin #58 Oké, értem, a Magellán-felhő a méterrúd, mert annak a távolságát könnyebb behatárolni, és távoliak fényessége alapján számítjuk ki azoknak a távolságát, hogy hányszor vannak messzebb, mint a Magellán-felhő azonos objektumai. Mondjuk ez a cikkből nem derült ki.
És a tágulást már ezeken az objektumokon mérjük, így az objektumok saját mozgása már pici a táguláshoz képest, tehát kisebb hibahatárral számítható.
Megjegyzem, hogy ezeket a dolgokat értem, ha a matematikájában nem is vagyok járatos.
Tényleg a cikk nem tért ki rá ilyen egyértelműen.
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2019.05.01. 12:24:43 -
Irasidus #57 OMG! Látom fogalmad sincs miről szól a hír.
A Hubble-állandó kiszámításánál nagyon fontos a távolságok meghatározása, amit Távolságlétrának hívunk. Az extragalaktikus csillagászatban hagyományosan a Nagy-Magellánfelhő galaxissal pontosítják a Távolságlétrát, tehát nem magát a galaxis távolságát, hanem a mérési pontosságot!. A mostani mérési eredmény nagyobb eltérést talált a Cefeida-változócsillagok, és szupernóvák távolságmérési módszerében, mint eddig tudunk (pár százalékról van szó). De hír még mindig nem erről szól, hanem, hogy a Cefeida-változócsillagok mérési pontosságát 1% alá vitték - ha sikerült - és így a két szálakról levitt egy százalékos pontosság nagyobb eltérést mutat a szupernóva távolságlétra méréseivel. Ezt statisztikázva, és behelyettesítve a megfelelő képletbe, megkapod a tágulási értéket. Szerintem nem olyan bonyolult megérteni, hogy mit keres itt Nagy-Magellán felhő...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.05.01. 12:12:14 -
VolJin #56 Én meg úgy képzelem el, hogy a tér maga a valóság, és egy planck-távolságnyi (a tér kvantuma) részekből álló háló, melyek egymáshoz kapcsolódnak, és minden részecske csak az adott tér tulajdonsága, és nincs a valóságban anyag, csak hullámként adódik át az egyik térkvantumról a szomszédokra az adott anyagi részecske kvantum tulajdonsága. Hogy ezek a térkvantumok a három dimenzióban kapcsolódnak egymáshoz, mint egy szövet, a többi szál, pedig önmagába hurkolódik vissza, és ezeknek a rezgéseit érzékeljük energiaként, töltésként, tömegként, spinként, stb.
Az univerzum meg úgy tágul, hogy bizonyos valószínűséggel két részecske között keletkezik egy nyugalmi állapotú új térkvantum. Nincs energiája, egyszerűen felbomlik két szomszédos térkvantum között a kapcsolat és kitölti a helyét egy nulla energiájú, nulla kvantumtulajdonságokkal rendelkező űj térkvantum.
Ez a húrelmélet furcsa értelmezése, ahol a húrok maga a tér. Ebben az univerzumban addig ér a tér, amíg az kitágult, és minden ami a része, az fogja ennek az univerzumnak, mert valójában nem léteznek az anyagi részecskék. Ebben az univerzumban én sem mozgok sehova, csak az engem alkotó részecskék a tér illúziói, amik információként vagy hullámként kerülnek át a térkvantumokról más térkvantumokra kvantumtulajdonságokként. -
VolJin #55 Jól értelmezem, hogy az idő egyfajta sebesség?
Hogy minden részecske pont a fénysebességnek megfelelően halad egy négydimenziós koordináta-rendszerben, ezért ha az objektum nyugalomban van, csak az időben sodródik, de ha térben elmozdul, akkor az időben sodródás vektora csökken, és zérust ér el, ha a térben eléri a fénysebességet, azaz megáll számára az idő? -
VolJin #54 A Nagy Magellán-felhő az gyakorlatilag túl közel van hozzánk, 160 ezer fényévnyire, ami a galaxisunk méretével egy nagyságrendbe tartozik, és az így kapott tágulásérték egy nagyságrendbe esik az objektum saját mozgásával, hiszen az univerzum a tágulását leszámítva sem statikus. A tágulás mértékének nagyságára, ha feltételezzük, hogy az egyenletes, homogén, a legjobb módszer a "fényhorizont" (most találtam ki, mint kifejezést, bár lehet, hogy használják vagy másként nevezik) kimérése lenne.
Azaz mi a legmesszebbi objektum, amit "látunk", ahol a tágulás mértéke a fénysebességet pont elérte, és mögé már nem láthatunk. Ezzel viszont az a baj, hogy a tágulás mértéke időben nem állandó, és mi egy múltbeli állapotot látunk. -
Irasidus #53 Tegyük helyre a dolgokat, mert itt nagyon sokan nincsenek képben!
A legtöbben abból indulnak ki, hogy nem tudják elképzelni, tehát nincs is, nem létezhet! Pedig, a természetben nem minden az öt érzékszervünkkel észlelhető, és nem a mi szavannákon edződött képezőerőnk szerint működik! Közhely, de a tudás ott kezdődik, ahol felismerjük a saját korlátainkat, és az univerzum megismerése emberi képzelőerővel nem működik, nem megy. Erre találták ki a tudományos módszertant! Most nem ismertettem az egész módszertan, akit érdekel rákeres, de! - Newton óta tudjuk, hogy a természet szabályosságok mentén működik, ami matematikai formában kifejezhető, és fizika szabályai szerint összefüggés feltárható! Ez annyira biztos, mint az, hogy ha kiugrasz az ablakon akkor leesel! És éppen ez a lényeg, a természet nem ismerhető meg ezek nélkül a szabályrendszerek nélkül, amihez matematika szükséges, elképzelés meg sok esetben lehetetlen, de bizonyított, hogy létezik, működik. Amikor te kedves fórumozó az sg olvasgatod, NGO, Discoveryt nézed - nem tudományt szívsz magadban, hanem annak butított változatát, amit úgy hívnak ismeretterjesztés! Ez egy nagyon jó műfaj (ha jól csinálják), csakhogy ebből hiányzik egyrészt a fizika-matematika, azaz konkrét lényeg, hogy helyette viszont megpróbálják ezt hasonlatokkal, metaforákkal érzékeltetni, azoknak, akik fizika-matematika alapjait nem ismerik! Na, most tudod én mit látok? Azt, hogy egyesek nem ismerik a különbséget a tudomány és sg cikkei között! Egyesek azt hiszik, hasonlatokkal, képzelőerővel valóságról lehet értelmesen beszélni, és egyszerűen hinni, vagy nem hinni benne... Javaslom, hogy csak egyszer keress rá komolyabban arra, amiről beszélsz! Garantálom, hogy megfogsz lepődni, már ha tudsz következtetés levonni a te tudásod, és aközött amit látsz!
Mivel fizikával itt hiába érvelnék, megpróbálok az ismeretterjesztő irányból, abból is az igényesebb fajtát mutatni nektek, amikor a hasonlatok jó közelítéssel a valóságot írják le, persze így sem jól! (Ugyanis van rossz ismeretterjesztés, amihez nem kell messzire menni.) Remélem ábrák nélkül is fog menni... Egy próbát megér.
1. Miben tágul az univerzum?
Itt két alapprobléma is felmerül, egyrészt, hogy nem tud az ember elképzelni olyat ami nincs benne valamiben, pedig az univerzum ilyen hely(*); másik amit nem tudunk elképzelni, hogy az univerzum határtalan mégis véges. Próbáljuk meg másképp megközelíteni, minden pont minden ponttól egyformán távolodik, így bárhova utaznál mindig ugyanakkora lenen az univerzum mérete, így a képzeletbeli szélét soha el nem érheted, mert nincs olyan neki, annak ellenére, hogy nem végtelen méretű. Nem egyszerű mi? Hát nem az, ezért is hülyeség ezen lovagolni, és hasonlatokba belekötni. Persze már látom, hogy de a univerzum elmélet szerint... És itt álljunk meg egy pillanatra! Ugyanis ez játék a szavakkal, ugyanis hívhatnák Összetett-Univerzumnak is, vagy simán Univerzumnak, ami mindent magába foglal. Persze, most mondhatod, hogy én játszok a szavakkal, csakhogy ha Multiverzum-elméletben ugyebár hatással vannak a dolgok egymásra, akkor már nem mondhatjuk őket különálló, független résznek, vagy ha nincs hatással, akkor meg bizonyítani sem lehet, és tudománytalan.
Sajnos az univerzum méretével kapcsolatos szám(ok), megtévesztőek, ugyanis ezek nem bizonyított tények jelenleg, hanem csak egy mellékszámítás eredménye, rengeteg bizonyítatlan tényezővel. Sajnos ez is egy olyan dolog, mint graviton, éter, szuperhold, stb. amit a média (és főleg a Wikipédiát író, unatkozó biztonsági örök) felkaptak, és előszeretettel lobogtatnak. Az Univerzum méretét jelenleg nem ismerjük, és nem tudunk valódi becslést adni sem! Felejtések el a számokat, és gondolkozzatok végtelen-végesben!
2. Idő.
Felmerült, hogy ha abszolút nulla fokra lehűtenék a dolgokat, akkor megállana az idő. Ez már csak azért sem lenne igaz, mert idő skalármennyiség, és nem vektormennyiség, azaz nincs iránya (az, hogy még is van, az csak látszólagos, ha van igény kifejtem miért), vagyis olyan mennyiség mint például a hőmérséklet, a tömeg, vagy a térfogat. Ez a skalármennyiség a koordináta-rendszer transzformációja során változatlan marad, azaz "valójában nem telik az idő". Viszont értem a kérdést, csakhogy az abszolút nulla fok nem nulla energiaállapot, csak megközelíti az energiaminimumot, amit a termodinamika törvényei szerint tetszőlegesen megközelíteni lehet csak, de elérni soha - akárcsak a fénysebességet.
3. A tér görbülete.
A tér görbülete milliószorosan kimért tény, és nem csak a Napfogyatkozások során KIMÉRHETŐEN elhajló csillagfényre gondolok, hanem gravitációs lencse hatásra, mi gyönyörű látható dolog (tehát az óvodás hiszem ha látom elv, ebben az esetben érvényesül), de ezen kívül millió más kísérlet és megfigyelés bizonyítja.
4. A kezdet.
A legtalálóbb hasonlat a kuglófot. Képzeld el, hogy a tészta a téridő, és a mazsolák a galaxisok, azaz az anyag. A kuglóf ahogy kel, a tészta kitágul, megnő. De nem a közepétől, hanem minden "téridő-tészta" pontja tágul minden más ponttól, nincs kezdeti "kelő pont". Az Univerzum is ilyen, az orrod előtt lévő pont volt az ősrobbanás kezdete (!), meg a hátad mögött lévő pont, meg az Androméda-galaxisban, és mindenhol ahova csak mutatni tudsz. Ennyi, ha kihagytam valamit szóljatok.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.05.01. 10:34:29 -
Sequoyah #52 -Nem csak az ismert univerzum szeleig van anyag. Attol hogy valamit nem latunk, nem jelenti azt hogy nem is letezik. Pici az eselye annak hogy egy pont ekkora, pont gomb alaku univerzumnak pontosan a kozepen lennenk...
Sot az is konnyen lehet hogy az univerzum terben vegtelen.
-Igen, a tagulassal az univerzum ritkul. Azt ma mar tudjuk hogy nem keletkezik uj anyag, es az univerzum jovoje az a kihules, esetleg szetszakadas. Szoval helyes h nem tartod valoszinunek, mert senki mas se...
Energia viszont lehet h keletkezik, es a tagulas ellenere a terfogategysegnyi vakumenergia allando. Az egyik hipotezis szerint ez a tobblet energia felelos a gyorsulo tagulasert. Nincs ugyan bizonyitva, de a matek stimmel. -
Sequoyah #51 Mit ertesz “hagyomanyos ertelemben vett anyag” alatt? A nem hagyomanyos anyaggal mi a baj? Mi a “nemhagyomanyos”?
A lenyeg hogy legyenek “valamik” amik interakcioba lephetnek egymassal, es emiatt a rendszer (an univerzum) allapota mas es mas ha ket kulonbozo idopillanatban nezunk ra.
Ha egy rendszer mindig tokugyanugy nez ki, barkmikor is nezel ra (pl mert ures), akkor ott ido sincsen, tok mindegy h 1 perc telik el vagy ezer ev.
-
vilinger #50 - Én is úgy képzelem és úgy tartom logikusnak, hogy az üres térben van az anyag. A kettő független.
- Az idő fogalmához szerintem is csak a mérhetőség miatt kell anyag, hogy leírható legyen. De attól még anyag nélkül is folyamatosan létezik.
- A Nagy Bumm utáni állandó lassulás egy szintre, onnan meg újra gyorsulás nálam is értelmezhetetlen elmélet.
- Ha a tér a benne lévő összes anyaggal, sötét anyaggal létezik és a jelenleg ismert univerzum széléig van csak tér-idő, na és ez az egész együtt tágul... na akkor vagy ritkul a térben lévő anyagok "sűrűsége, vagy pedig szó szerint végtelen mennyiségű új anyag keletkezik a tágulással. Na és az mégis honnan? Most is a semmiből keletkezik anyag? És egyre gyorsabban?? Hát, nem tartom valószínűnek. -
Nemzsidó #49 Az idő fogalmához nem kell, hogy hozzátartozzon az anyag, vagyis anyag nélküli térben telhet az idő. Az ősrobbanást követő töredék-másodpercekben még nem volt hagyományos értelemben vett anyag, az idő mégis telt. Ugyanekkor az univerzum a fénysebességet meghaladó sebességgel tágult, ami szintén lehetetlen lett volna, ha anyagi részecskék alkotják a kiáradást. Az anyag tehát nem-anyagból keletkezett/keletkezik, és csak esetenként részecske-típusú, ahogyan a foton is.
Az idő nélkül azonban sem maguk a térdimenziók, sem a fenti anomáliák nem létezhetnek, ezért a tér az időben keletkezhetett, nem pedig a már táguló térben az idő. Ezért, mint princípiumot, az idő fogalmát kell meghatározni elsődleges közegként, mely lehetőséget biztosított a nagy-bumm térdimenziói számára.
És itt nem az idősűrűség-mérésének lehetőségeire gondolok, hanem a mérendőre, az időre. Ha nem tudjuk meghatározni, attól azért az még van. Véleményem szerint az idő, mint a gravitáció, gömbhullám természetű. Ahogy minden tömeggel rendelkező anyagi részecskének van gravitációs tere,mely egyre tágul, úgy, minden időforrás kelt teret, ami szintén tágul az idő múlásával.
Az idő tágítja a teret, mivel a nagy-bumm fizikai kiáradása egy olyan gömbhullám, melynek kb 13. milliárd éve táguló felszínén a nulla időpillanat nulla térkiterjedése távolodik a középponttól egyre sebesebben, belülről nézve egyre nagyobb átmérőjűre dagadva, míg a felszínén továbbra is egy kiterjedés nélküli pontot hordoz, a kiterjedés megindulásának pillanatában.
Ó, de belefáradtam a sok gondolkodásba, hogy ellentmondhassak Neked :) -
#48
... az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a világegyetem „szélén” csak a téridő van! Egy téridőt leíró elmélet pedig feltételezi, hogy a „semmiből” részecskepárok keletkeznek!
Amúgy amióta felfedezték a sötét energiát, azóta a világegyetem végét is egy végtelen tágulási ciklussal írják le (esetleg egy szétszakadással - persze vannak elméletek egy fázisátmenetre is, ami belűről „zúzza szét” a jelenlegi univerzumot). Szerintem a kihülés a legvalószínübb (persze én csak egy laikus vagyok) ;) -
Sequoyah #47 A ter az nem egy szovet, hanem egy koordinatarendszer ami leirja hogy a ter osszes reszecskeje egymashoz kepest hol vannak.
Te definialhatsz mashogy minden szot amit a fizika hasznal, de akkor sajnos nem egy nyelvet beszelunk, es semmi ertelme a tarsalgasnak...
Amikor a "szovet" szot emlegeted pedig ne ess abba a hibaba hogy ujradefinialod az "eter" fogalmat, ami egyszer mar megbukott. -
Sequoyah #46 Es megis mit mersz azzal az idovel az adott terreszben, ha nincsen benne semmi?
Es eleve barmilyen idot csak kivul tudsz merni, ahol viszont vannak reszecskek, es van ido is...
-
T_I #45 A világegyetem szövete alatt értem az anyagot, sugárzást, energiát, ezek egymásra hatását stb. Azonban azt gondolom, hogy amit Ti a tér tulajdonságainak gondoltok az a világegyetem egészének, szövetének a tulajdonsága és nem a téré. A tér és a világegyetem nem azonos dolog, a világegyetem benne van a térben (és ki tudja még hány világegyetem van benne). -
ostoros #44 Aha, de lehet olyan körülményeket létrehozni, hogy adott térrészben ne legyenek fotonok, és az idő mégis létezik... -
Sequoyah #43 Abszolut 0 fokon sem all meg a foton, es az atomok sem szunnek meg letezni...
Az hogy az atomok mozgasa megall az kozel sem jelenti azt hogy minden reszecske mozgasa megall. A fotonok, es a tobbi bozon az abszolut 0 fokon is ugyanugy fenysebesseggel halad mint barmikor maskor.