Nemzsidó#49
Az idő fogalmához nem kell, hogy hozzátartozzon az anyag, vagyis anyag nélküli térben telhet az idő. Az ősrobbanást követő töredék-másodpercekben még nem volt hagyományos értelemben vett anyag, az idő mégis telt. Ugyanekkor az univerzum a fénysebességet meghaladó sebességgel tágult, ami szintén lehetetlen lett volna, ha anyagi részecskék alkotják a kiáradást. Az anyag tehát nem-anyagból keletkezett/keletkezik, és csak esetenként részecske-típusú, ahogyan a foton is.
Az idő nélkül azonban sem maguk a térdimenziók, sem a fenti anomáliák nem létezhetnek, ezért a tér az időben keletkezhetett, nem pedig a már táguló térben az idő. Ezért, mint princípiumot, az idő fogalmát kell meghatározni elsődleges közegként, mely lehetőséget biztosított a nagy-bumm térdimenziói számára.
És itt nem az idősűrűség-mérésének lehetőségeire gondolok, hanem a mérendőre, az időre. Ha nem tudjuk meghatározni, attól azért az még van. Véleményem szerint az idő, mint a gravitáció, gömbhullám természetű. Ahogy minden tömeggel rendelkező anyagi részecskének van gravitációs tere,mely egyre tágul, úgy, minden időforrás kelt teret, ami szintén tágul az idő múlásával.
Az idő tágítja a teret, mivel a nagy-bumm fizikai kiáradása egy olyan gömbhullám, melynek kb 13. milliárd éve táguló felszínén a nulla időpillanat nulla térkiterjedése távolodik a középponttól egyre sebesebben, belülről nézve egyre nagyobb átmérőjűre dagadva, míg a felszínén továbbra is egy kiterjedés nélküli pontot hordoz, a kiterjedés megindulásának pillanatában.
Ó, de belefáradtam a sok gondolkodásba, hogy ellentmondhassak Neked :)